Draskovics Tibor, Katona Tamás, Gál J. Zoltán és Kolber István – csak pár név azok közül, akiket a balliberális többségű Fővárosi Közgyűlés kulcspozícióba emelt a tegnapi ülésén.
Honnan ilyen ismerősek ezek a nevek? Onnan, hogy mindannyian kormányzati tisztséget töltöttek be a Gyurcsány-kormányok alatt, és a nevük visszavonhatatlanul összefonódott a 2010 előtti balliberális világgal. Pedig most 2019-et írunk, Gyurcsány Ferenc bukott emberei mégis visszakapaszkodtak a hatalomba, első lépésként a fővárosi cégeket szállták meg.
Sokan sok helyen megírták már, hogy Karácsony Gergely főpolgármesterré választásával tulajdonképpen egy ember, Gyurcsány Ferenc járt igazán jól. Aki eddig ezt nem hitte el, annak itt vannak az alábbi információk: a Fővárosi Közgyűlésen többek között arról döntöttek a képviselők, hogy
Draskovics Tibor, Gyurcsány egykori pénzügy-, valamint igazságügyi és rendészeti minisztere lesz a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új elnöke.
A hírhedt politikus nevéhez több megosztó intézkedés tapad még a 2010 előtti világból. Medgyessy Péter volt szocialista kormányfő megpuccsolását követően maradt pénzügyminiszter az első Gyurcsány-kormányban, programismertetőjében pedig arról beszélt, az államháztartási hiány várhatóan 5-5,3 százalékos lesz a 2004-es évre. Emellett több megszorító intézkedést jelentett be: 24 százalékra emelték a bankok és a pénzügyi vállalkozások társasági adóját, amire zuhanásnak indult a BUX Index, az OTP-részvények árfolyama 4,5 százalékot zuhant. Draskovics nem járt sikerrel, meglehetősen rossz számokat produkált a magyar gazdaság. Mint ismert, a 2010-ben felálló polgári kormány létrehozta az úgynevezett államadósságot vizsgáló bizottságot, ahol mások mellett Draskovicsot meghallgatták. A testület álláspontja szerint a volt tárcavezető háromszázalékos államadósság-emelkedésért felelt, aki az Eurostatra hivatkozva ebből 0,8 százalékot ismert el.
Bekerült a közlekedési cég felügyelőbizottságába Katona Tamás, aki a Leningrádi Tudományegyetemen folytatta tanulmányait. Az mszp.hu-n elérhető életrajza szerint 1995 és 1998 között a Központi Statisztikai Hivatal elnöke volt, majd 2003-tól másfél évig a miniszterelnök helyettes kabinetfőnöke, majd kabinetfőnöke lett. A Medgyessy-Gyurcsány váltást követően sem tűnt el: Gyurcsány miniszterelnöksége alatt a pénzügyi igazgatásban dolgozott; a pénzügyminisztérium politikai, illetve közigazgatási államtitkára volt, majd két és fél évig a Magyar Államkincstár elnöke lett. Bajnai kormányfői kinevezését követően visszatért a kormányzatba, mint a PM államtitkára. Katona egyébként a pártpolitikától sem állt távol: 2014 szeptemberétől 2016 júliusáig az MSZP pártigazgatójaként kereste a kenyerét. Neve sokaknak onnan ismerős, hogy pénzügyi vezetőként kulcsszerepe volt a 2006-os magyar költségvetés hiányának elhallgatásában. Mint ismert, az MSZP-SZDSZ kormány képviselői a tizenhárom évvel ezelőtti kampányban egy szóval sem tájékoztatták a nyilvánosságot, hogy komoly problémák ütötték fel a fejüket, ráadásul az Európai Uniót is félretájékoztatták a magyar költségvetés számairól. Ahogy lement a választás, másnap máris előjöttek az adatokkal: az első három hónapot soha nem látott, 789 milliárd forintos hiánnyal zárta a költségvetés. Ez egyébként a legrosszabb várakozásokat is felülmúlta: 2006-ban Magyarország a világ második legnagyobb költségvetési hiányát halmozta fel, és a 2006-ban megszavazott megszorító csomag nélkül a hiány a GDP 11,5 százaléka körül alakult volna. Ebben az időben a túlköltekezésben csak a háború sújtotta Libanon előzte meg Magyarországot.
Nem Draskovics és Katona az egyedüli visszatérő az MSZP-SZDSZ korszakból: a Budapesti Városüzemeltetési Holding (BVH) elnökségi tagja lett Lakos Imre, aki korábban a szocialista Molnár Gyula mellett volt Újbudán alpolgármester. Kettőjük múltja korántsem patyolattiszta: a Kopaszi-gát építése körüli ingatlanmutyi miatt Molnárt nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre, Lakost pedig hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon. Azt rebesgetik, hogy Lakosnak más szerep is jut, a DK-s László Imre által vezetett Újbudán ő lehet felelős a helyi média kézben tartásáért.
Lakos mellé beültették a BHV igazgatóságába Gál J. Zoltánt, a Gyurcsány Ferenc-féle Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkárát, a Népszava volt főszerkesztő-helyettesét, a Vasárnapi Hírek egykori főszerkesztőjét. A politikust sokan Gyurcsány bizalmi köréhez sorolják, hiszen már Medgyessy Péter miniszterelnöksége alatt jó kapcsolatot ápolt az akkori sportminiszterrel. Gál J. Zoltán a második Gyurcsány-kormányban is szerepet kapott, maradt a MEH államtitkára. A cég felügyelőbizottságába került a DK-s Élő Norbert, aki alulmaradt Pokorni Zoltánnal szemben a Hegyvidéken.
Nem maradt pozíció nélkül Szabó Zoltán sem, aki a Fővárosi Csatornázási Művek felügyelőbizottsági tagja lett. A politikus a Horn-kormány alatt a közoktatási minisztérium politikai államtitkára volt, később a VII. kerület MSZP-s polgármestere lett. A politikus 1994 és 2010 között a szocialista párt országgyűlési képviselője volt, a pártszakadáskor átpártolt a Demokratikus Koalícióhoz.
Karácsony Gergely tanácsadója, Tordai Csaba sem járt rosszul: ő lesz a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. igazgatósági elnöke. Róla megírtuk, hogy korábban önhatalmúlag írta át az Alkotmányt: egy 1998-ban hatályon kívül helyezett rendelkezést csempészett vissza a Magyar Közlönyön keresztül a legfőbb magyar törvény szövegébe.
A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK Zrt.) igazgatója lett a DK-s Kolber István is, aki a második Gyurcsány-kormány regionális fejlesztésért felelős tárca nélküli minisztere volt.
Bodnár Zoltán lett (BFVK Zrt.) felügyelőbizottságának elnöke. Neve onnan csenghet ismerősként, hogy elindult a Fodor Gábor-féle Liberálisok színeiben a 2014-es főpolgármester-választáson. Korábban a Magyar Nemzeti Bank alelnöke volt, és több zűrös ügy is kapcsolódik a nevéhez. 2012 környékén a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) az exporthitelezés történetében egyedülálló, 27 milliárdos csalássorozatot tárt fel, aminek következtében az ellenőrző szerv feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen a magyar export ösztönzésével megbízott Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) Zrt., valamint a magyar Harcon Zrt. és egy offshore cég szerződése kapcsán. Az Eximbank és a Mehib közös elnöke ekkor Csillag István, a Medgyessy-kabinet gazdasági és közlekedési minisztere volt, mint az SZDSZ delegáltja, a bank vezérigazgatói feladatát Bodnár Zoltán, a biztosítóét pedig Szakács Tibor látta el. Később kiderült, hogy a balliberális politikus 2010 első felében kiemelkedően magas fizetésben részesült, 85 438 000 forintot keresett, amiből a prémiuma 25 781 000 forintot tett ki. Bodnárnak azzal is sikerült bekerülnie a hírekbe, hogy 2015-ben az MNB pert indított ellene, mert rendszeresen valótlan és megtévesztő állításokat tett a jegybankkal kapcsolatban.
Szabó Zoltán mellett Atkári János is szerepet kapott a Fővárosi Csatornázási Művekben: a politikus most igazgatósági tagsági pozíciót kapott, korábban Demszky Gábor főpolgármester-helyettese volt. Szintén bekerült a csatornázási művek igazgatóságába Balog Róbert, aki Pesterzsébeten volt az ellenzék polgármesterjelöltje, de mivel vereséget szenvedett a Fidesz-KDNP által támogatott Szabados Ákostól, így őt is el kellett helyezni.
A Fővárosi Vízművek Zrt. igazgatósági tagja lett Magyar György ügyvéd, Józsa István volt MSZP-s országgyűlési képviselő és Boruzs András, a Liberálisok pártigazgatója is.
origo
