Egyelőre még nem sorolták be a szexuális úton terjedő betegségek közé, annak ellenére sem, hogy Európában a fertőzöttek nyolcvan százaléka úgy kapta meg a vírust.
Meghatszorozódott a majomhimlős esetek száma.
A virológus szerint a nyári fesztiválszezon meglehetősen kockázatosnak tekinthető.
Egy hónap alatt meghatszorozódott a majomhimlős esetek száma világszerte az Our Word in Data statisztikái szerint. A legtöbb esetet Európában Spanyolországból jelentették, július 8-i adatok szerint a járvány májusi kirobbanását követően itt összesen 2034 fertőzöttet regisztráltak. Ezt követi az Egyesült Királyság 1553 diagnosztizált esettel, majd Németország 1490-nel. Magyarországon eddig 24-en érintettek a Nemzeti Népegészségügyi Központ július 8-i tájékoztatása szerint.
A majomhimlőt egyelőre még nem sorolták be a szexuális úton terjedő betegségek közé, annak ellenére sem, hogy Európában a fertőzöttek nyolcvan százaléka szexuális úton kapta meg a vírust – mondja lapunknak Rusvai Miklós. A virológus felhívja a figyelmet, hogy a nyári fesztiválszezon meglehetősen kockázatosnak tekinthető mind a covid, mind a majomhimlő szempontjából. „Természetesen mindegy, hogy zenés vagy kulturális a rendezvény tematikája, ahol sokan összejönnek, szórakoznak, esetleg a hangulat is oldódik az alkoholfogyasztás miatt, ott nagyobb a fertőzés kockázata is” – fejti ki.
A két vírus között fontos különbség egyrészt, hogy míg a covid cseppfertőzéssel terjed, addig a majomhimlő szoros testi kontaktussal, vagyis előbbit könnyebb elkapni. Másrészt míg a covid súlyosabb betegséglefolyást is okozhat, addig a majomhimlő viszonylag enyhe betegség: kellemetlen, kiütéses bőrelváltozásokkal, gennyes hólyagokkal jelentkezik, amit átmeneti lázas állapot kísérhet. Ezek a bőrelváltozások nagyjából két-három hét után jelennek meg a fertőződés után, és négy hét alatt el is múlnak. A betegség egy hónap alatt letudható, de közben – mint a szakértő fogalmaz – „nagyon kellemetlen, valljuk meg őszintén, kissé taszító látványt nyújtanak a gennyes hólyagok és a helyükön képződő fekélyek”.
Európában a fertőzöttek nyolcvan százaléka homoszexuális. A betegség Afrikán kívüli elterjedésének gócpontjai több helyütt is a homoszexuális felvonulások, a spanyol kiindulási eseteket is egy Kanári-szigeteki Gay Pride fesztivállal hozzák összefüggésbe.
– magyarázza Rusvai. Kiemeli ugyanakkor, hogy a stigmatizáció rendkívül káros, és a vírusnak kedvez: előfordulhat ugyanis, hogy a betegségben szenvedők a megbélyegzéstől félve inkább nem fordulnak orvoshoz, és tovább terjesztik a kórt. Rusvai szerint azonban fontos megjegyezni, hogy vannak a betegek között nem homoszexuális érintettek is. A fertőzés közös törölköző- vagy evőeszközhasználattal is terjedhet, szülőről gyermekre vagy ápoltról ápolóra is.
Ami a megelőzést illeti, a feketehimlő elleni védőoltás 85 százalékban a majomhimlő ellen is hatásos. Ezzel a vakcinával Magyarországon 1980 óta nem oltanak, Rusvai szerint kérdéses, hogy a már beoltottak esetében mennyire kopott meg a vakcina hatása. „Az immunrendszer nem felejt, de százszázalékos védelemre a ’80 előtt születettek sem számíthatnak, az Európai Gyógyszerügynökség húsz évben határozta meg a védettség időtartamát, ezt követően a vakcinagyártó már nem tartozik felelősséggel az esetleges megbetegedésekért.”
– írja a Portfolio Dobson Szabolcs szakgyógyszerészre hivatkozva. Egyelőre mintegy 4400 adag vakcina áll rendelkezésre, és azok a 18 év felettiek kapják, akik fertőzöttekkel álltak szoros testi kapcsolatban, valamint a több partnerrel homoszexuális kapcsolatban álló férfiak, de bizonyos egészségügyi dolgozók is oltakozhatnak.
Rusvai szerint a majomhimlő vírus folyamatos jelenlétével kell megbarátkoznunk onnantól kezdve, ha az európai rágcsálók is hordozni kezdik ezt a kórt. Hiszen a szemétben és a szennyvízben turkáló patkányok átvihetik ürgére, hörcsögre, mókusra, vagy olyan kedvtelésből tartott állatokra, mint a tengerimalacra, esetleg ugróegérre, vagy bármi másra, ami pedig forrása lehet további emberi fertőzéseknek is.
Fotó: Julian Stratenschulte/dpa
