A Pénzügyi Tudatosság Facebook látogatóinak több mint 60 %-a a járvány ellenére is tovább tudott takarékoskodni, sőt 20 %-a a válsághelyzet ellenére is tudta növelni a megtakarításai
A koronavírus okozta gazdasági hatások a háztartásokat is negatívan érintették, hiszen egy esetleges jövedelem kiesés nagymértékben rontja anyagi helyzetüket, ami befolyásolja mind a számlák befizetését, mind a hitel-visszafizetési és a megtakarítási képességet is. Ez pedig azt eredményezheti, hogy az emberek nem tudják fenntartani családjukat, háztartásukat.
Az Állami Számvevőszék gyorsfelmérést végzett a Pénzügyi Tudatosság Facebook oldalának olvasói körében azzal a céllal, hogy képet kapjon arról, hogyan változtak az emberek, háztartások pénzügyi szokásai, magatartásai, egy váratlan esemény bekövetkezésekor, jelen esetben a járvány okozta válsághelyzetben.
A lekérdezés online kérdőív segítségével történt a Pénzügyi Tudatosság Facebook oldalán, amely elsősorban az 1115 követő számára volt elérhető és kitölthető. A teszt kitöltésére 1 hét állt a rendelkezésre, 2020. április 28. és május 5. között.
A felmérés középpontjában az OECD által készített felmérés három nagy témaköre állt: a költségvetés készítés, a megtakarítás és a hitelfelvétel.
Az Állami Számvevőszék Pénzügyi Tudatosság Facebook oldal olvasói közül a válaszadókról elmondható, hogy a legnagyobb arányban pénzt félre tevő fogyasztók városban élnek, diplomával rendelkeznek, családban élnek és 35-45 éves korosztályba tartozó hölgyek, akik nagyobb figyelmet fordítnak a háztartásban a pénzügyekre.
Pozitív, hogy a válaszadók majdnem 70%-a a válság hatására kevesebbet költött. A válaszadók nagy része tehát visszafogta a költéseit és csak kis számban voltak azok, akik többet költöttek a járvány előtti időszakhoz képest.
A válaszadóknak kicsit több mint fele (54 %) vallotta azt, hogy készít költségvetést, miközben szinte ugyanannyian tervezték át a költségvetésüket a járvány hatására, mint amennyien nem foglalkoztak ezzel. Ebből az a következtetés vonható le, hogy valószínűleg a költségvetést készítők azok, akik újra tervezték kiadásaikat és bevételeiket. Vagyis akinek beépült a mindennapjaiba a tervezés mint szokás, az egy válsághelyzetben is úgy reagál, hogy tervezéssel indít. Ami azért egy jó hír, mert az ÁSZ üzenetei régóta egyértelműek: a jó gazdálkodás alapja a pénzügyi tervezés, hiszen ez az, ami kiszámíthatóságot és biztonságot jelent a családok számára. Az ÁSZ úgy véli, ezt a törekvést kell továbbra is erősíteni a családoknál.
A megkérdezettek közel fele nem élt a hitelfizetési moratóriummal, és elég nagy arányban, 41 %-ban nyilatkoztak úgy, hogy nem is érinti őket, tehát nincs hitelük. Az a tény, hogy ilyen nagy számban fizették továbbra is a törlesztő-részleteket, összefüggést mutat azzal, hogy a válaszadók több mint fele továbbra is ugyanúgy dolgozott, tehát nem volt jövedelem kiesése.
A válaszadók többsége, 63 %-a nem változtatott megtakarításai szokásaikon, tehát a járvány ellenére is tovább tudtak takarékoskodni. Pozitív, hogy 20 %-a jelenlegi helyzetben is tudta növelni a megtakarításait és mindössze 16 % válaszolta azt, hogy csökkentette.
Összességében elmondható, hogy a Pénzügyi Tudatosság Facebook oldal olvasói közül a kitöltők pénzügyileg tudatosak, felkészültek, terveznek és fegyelmezettek. Ahogy az is látszik, hogy érdemes a cikkeinkben rámutatni alapösszefüggésekre, mert azokat könnyedén lehet hasznosítani.
Az OECD kutatás rámutatott, hogy a 2008-as válság elmúltával 2010 és 2018 között a lakosság a pénzügyeit tekintve egyre inkább tücsök, mint hangya módjára élte. Azonban válaszadóink nagy része szerencsére a hangya életmódot választotta.
A fenti eredmények tükrében továbbra is fontos cél, hogy az Állami Számvevőszék tovább fejlessze a magyar társadalom pénzügyi tudatosságát, megerősítve azokat, akik jó úton vannak, és felelősen támogassa és utat mutasson azoknak, akik még keresik azt.
