Kassáról érkezett a magyar fővárosba Miriam Reistetterova, három napra. Nem először jár hazánkban, visszatérő vendégnek számít.

„Rendszeresen jövünk Budapestre, egy évben legalább kétszer-háromszor ellátogatunk ide. Mi

Budapestet csak a Kelet Párizsának nevezzük.

Dolgoztam két évet Franciaországban, és Budapest hasonlóan gyönyörű, mint Párizs” – nyilatkozta Miriam Reistetterova az M1-nek.

„Csodálatos, ahogy ezt a várost kettéválasztja a Duna, nem beszélve a Parlamentről és a Várról. Ez egy nagyon szép történelmi város” – tette hozzá. Nem Miriam az egyedüli, aki ezt a hotelt választja pihenése helyszínéül, a szálláshely szinte folyamatosan telt házzal üzemel.

A kezdetek óta magas a szálloda kihasználtsága

Kanel Gyula, a hotel vezérigazgatója azt mondta: a szálloda kihasználtsága a kezdetek óta magas, a vendégeik több mint 95 százaléka pedig külföldről érkezik.

„Nálunk körülbelül 3-4 százalék maximum a magyar vendégek száma, azon felül mindenki külföldi. Túlnyomórészt turistákról van szó, akár egyéni, akár csoportos. A szálloda nyitása, 2016 óta, folyamatos fejlődést láthatunk mind foglaltság, mind bevételek terén” – mondta Kanel Gyula, a Hotel Moments vezérigazgatója az M1 Summa című magazinjában.

Nemcsak Budapesten magas a hotelek kihasználtsága. A KSH legfrissebb adatai szerint júniusban a külföldi vendégek száma 5, a vendégéjszakáké 3,7 százalékkal, a belföldi vendégek száma 2,8, a vendégéjszakák száma 3,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A statisztikai hivatal adatai alapján a szállodák szobakihasználtsága 1,1 százalékkal, 65,8 százalékra emelkedett. Jelentősen nőtt a szálláshelyek bruttó árbevétele is a hivatal szerint. Ez 13 százalékkal, 54 milliárd forintra bővült, ezen belül a szállásdíjbevételek 15 százalékkal, 33 milliárd forintra emelkedtek.

Kulcsfontosságú a lakosság anyagi helyzetének javulása

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének alelnöke azt mondta: a belföldi turizmus bővülésében kulcsfontosságú a lakosság anyagi helyzetének javulása, illetve nagy szerepe van a béren kívüli juttatásoknak: a Széchenyi pihenőkártyás feltöltések az első hét hónapban például 146 milliárd forintot tettek ki, míg egy évvel korábban ennek kevesebb mint a felét, 72 milliárd forintot töltöttek fel a munkaadók a beosztottaik kártyáira.

A szakértő szerint a külföldiek számára pedig

a biztonság az egyik kulcstényező,

ami miatt hazánk vonzó turisztikai célpontnak számít.

„A biztonság felértékelődése fantasztikusan nagy előnyt jelent ma. Budapest és Magyarország az egyik legbiztonságosabb desztináció Európában” – közölte.

Gyorsabban nőtt a külföldi vendégéjszakák száma, mint Ausztriában

A vendéglátóipar teljesítménye még kiemelkedőbb, hogyha az idei első félévet 2010 első hat hónapjával hasonlítjuk össze. A Magyar Turisztikai Ügynökség számításai szerint 2019 első felében a vendégek, vendégéjszakák száma 2010 első félévéhez képest több mint 70 százalékkal, a szálláshelyek árbevétele pedig több mint 136 százalékkal nőtt.

A turisztikai ágazat a hazai GDP 10-11 százalékát termeli.

Ezt a mutatót 2030-ra 16 százalékra kívánja emelni a kormány. Flesch Tamás azt mondta, a cél reális.

„A belföldi vendégek tekintetében folyamatosan kell növekedni, nemcsak a szállodaiparnak, hanem azoknak a lehetőségeknek, eseményeknek, amik miatt érdemes egy-egy régióba, egy-egy városba, faluba ellátogatni” – tette hozzá.

A Magyar Turisztikai Ügynökség arra is felhívta a figyelmet, hogy az idei első hat hónapban a külföldi vendégéjszakák száma gyorsabban nőtt hazánkban, mint például a szomszédos Ausztriában.

m1