Országunk északnyugati területeinek meghatározó jelentőségű városa, Győr helyén már a Római Birodalom idején létrehozták Arrabona katonai erődjét a síkságból kissé kiemelkedő mai Káptalan-dombbon.
A XI. század elején az István király által felállított római katolikus püspökségek egyike e virágzásnak indult településen jött létre, a győri egyházmegye vezetői mindig fontos szerepet viseltek a főpapok hierarchiájában. Ugyanekkor történt meg a királyi ispánság központjának kialakítása is, ismereteink szerint egy facölöpökből gerendás szerkezetűre formált és földtöltéssel ellátott erődítmény formájában.
Az 1241 – 42-es tatárjárás pusztításai után a felégetett város lakóházait újjáépítették, míg az újabb – immár kőből készített – erődítmény létrehozására csak a következő század első harmadában került sor. Ekkoriban I. Károly király törvénytelen fia, Kálmán viselte a győri püspök méltóságát, aki városi palotáját egy kaputoronnyal és mély árokkal övezett, magas kőfallal kerített védőművel választtatta el a település polgárházaitól. Ez alkotta a Püspökvár korai magját, amit a következő évszázadokban fokozatosan kibővítettek.
A virágzó időszakot a XVI. században megtörte a Budát 1541-ben elfoglaló török előrenyomulása. A Habsburg hadvezetés elsőrendű feladatnak látta, hogy az örökös osztrák tartományok, és Bécs városa szempontjából létfontosságú Győr várát az akkori idők harcászati követelményeinek megfelelően átépítesse. Itáliai hadmérnökök tervei alapján hosszú évtizedekig tartottak a munkálatok, előbb földből majd tartósabb anyagból, téglából létesültek a hatalmas új-olaszbástyák, amelyeknek lőréseiből a nagy létszámú helyőrség tagjai ágyútűz alá vehették a támadó ellenséget.
Védelmi erejét az 1594-es ostrom idején próbálhatták ki, amikor Szinán nagyvezir hatalmas serege zárta körül. Miután az oszmán erőknek sikerült megfutamítania a felmentésre érkező keresztény csapatokat, egyhónapi ágyúzás után megtört védők szabad elvonulás fejében feladták a várat. A tehetetlen Haditanács bosszúját Hardegg grófon, a győri várkapitányon töltötte ki, őt Bécs városában elítélték és lefejezték. Győr azonban mindössze négy esztendeig volt az igazhitű harcosok kezén, mert 1598-ban a Pálffy Miklós és Schwarzenberg generálisok által vezetett királyi csapatok egy éjszaka petárdával berobbantották a kaput, és az így támadt résen beözönölve visszafoglalták.
A XVII. században végig Habsburg katonaság állomásozott falai közt, akik az erdélyi fejedelmek által vezetett hadak ellenében is megvédték.
Az utolsó harci cselekmények 1809 júniusában zajlottak környékén, amikor Napóleon francia császár hada a közelben legyőzte a magyar nemesi felkelőket. A várat nyolcnapi lövetés után a védők feladták, falait és bástyáit pedig a bevonuló franciák puskaporral felrobbantották. Ezzel katonai szerepét végleg elvesztette, tégláit a lakosság hordta szét, így napjainkra csak a középkori Püspökvárat kerítő Kastély-bástya idézi fel előttünk a török hódoltság vérzivataros korszakát.
GPS koordináták: 47.6897 / 17.6325
Cím: GyőrGyőr, Káptalandomb 1.
Tel: (+36) 20 312-8735
E-mail: [email protected]
Web: http://www.hvf-varak.hu/gyormoson/gyor.html
