Egyes leírások szerint a községtől nem messze, Gerenyáson kelta temetőt tártak fel. Ezen feltárások szerint itt egy bronzkori földvár is állt. A mai vásártér közelében biztosan találtak avar temetőket, melyeket 1968-1983 között tártak fel. A sírleletek bizonyítják, hogy a magyarok már a 900-as években letelepedtek itt. A feltárt közel 700 sírhely alapján azt a következtetést szűrték le a régészek, hogy a honfoglaló magyarság az itt élő avarokkal összeolvadva lakott ezen a tájon. Minderre az eleinte egymás mellett elterülő avar és magyar temetők, majd az azok összeolvadása a bizonyosság.
A mai Gyönk területének Árpád-kori fejlődéséről nem áll rendelkezésre írásos adat, csak régészeti leletek alapján feltételezhető, hogy ekkor már katolikus hitre tért helység volt – Gyönk területén előkerült egy bronzból készült román kori Jézusábrázolás, s a Magyar katolikus lexikon szerint Gyönk területén már 1332 előtt építettek katolikus templomot. Az első írásos dokumentumok az 1280-as éveket említik, mikor „egy itteni nemes, Gyönki László nőül vette Harsány várurának Katha nevű leányát.” Egy 1313-ból eredő adat szerint Gyönki László anyai örökségként két falut kapott. A név Gywnk formában fordul elő egy 1438-as és egy 1446-ban keletkezett oklevélben.
A helység történetét a honfoglalás időszakától a középkorig homály fedi. A középkorban több családnév is felmerül, mint Gyönk birtokos családja: Gyönki-család (1446-ig fordult elő), a 13. században még Sziget-, Fejes- és Mérő-család. Pyber András neve merült fel 1476-ban, akinek Mátyás király Gyönk egyik részbirtokát adományozta. Matucsinai János neve kerül elő egy vizsgálat során, melynek tárgya az önbíráskodás. Matucsinai János Alsógyönk földbirtokosa volt.
Forrás: http://www.gyonkitortenelem.extra.hu/index.php?mid=2
Cím: Ady Endre u. 561-562.
Tel: +36 (74) 448-358
E-mail: [email protected]
Web: www.gyonk.hu
