Anonymus elbeszéléséből tudjuk, hogy ” Árpád vezér nagy földet adott Ednek és Edöménnek a Mátra erdőben, ahol az unokájuk,, Pata később várat épített. Az ő sarjadékukból származott hosszú idő után Sámuel király is, akit kegyességéért Abának hívtak.” Eszerint tehát a község mellett emelkedő 260 m magas Várhegyen egy kisebb várat épített földből és fából s azt nevéről Pata várának nevezte el. Miután Pata vezér Taksony idejében élt, igy e vár a X. század második felének elején épülhetett. Ezt bizonyította Kovács Béla régész vezetésével 1965-ben történt ásatások eredménye is, ugyanis a felszínre került megszenesedett gerendaszerkezetekből, gerendákból, de különösen a vörösre átégetett sánc maradványából megállapítható volt a vár X. századi keletkezése.
A 120-140 m átmérőjű Várhegy tetejének szélét követve 400 m hosszú sánc húzódott , melynek szélessége 16-17 m és ebből a várárok 4,5 m széles, s mintegy 1.5 m mély volt. Az árok belső oldalától közel 2 méterre emelték az alig 1 m széles, kőből rakott falat, ennek magasságát azonban nem ismerjük. A falhoz csatlakozva találták meg a 2-3 méter hosszú, 20-25 cm átmérőjű, egymás mellé rakott, ezekre keresztbe fektetett és az alsókkal összekapcsolt megszenesedett állapotban lévő gerendaszerkezetet, melyre a vörösre égett sánc került.
Feltehetően e vár a XIII. században elpusztult, mert a XV. századig nem említik.
A vár alatti község főesperesi székhely volt, melynek XI. századi eredetű templomát Szabó János a Póctetőn 1973-ban feltárta és alapfalait megtalálta.
A község és vár történetét a XI-XII. századból nem ismerjük, csupán egy 1275-ben kelt oklevélben szerepel Pata fia Demeter és Pata fia Pata.
Giskra cseh huszita vezér alvezérei, Zagyvafői Andriskó és Urik az 1459-ben „Ligneum in monte castellum ” néven említett várkastélyt 1460. április 24-én elfoglalták és azonnal megerősítették. Ez az erősítés azonban csak abból állhatott, hogy a kőalapokon nyugvó várkastélyt palánkfallal vették körül, sarkain pedig fatornyokat emeltek.
A husziták által átalakított, tekintélyes erősségű várban, melyet 1460-ban már „Fortelicium Patha” néven említenek mintegy 600 főnyi lovas és gyalogos katona tartózkodott, akik pusztításaikkal, rablásaikkal állanó rettegésben tartották a vidék lakosságát.
Mátyás király 1460. június 17-én „Datum sub fortelicio Patha” szólítja fegyverbe Szabolcs vármegyét a csehek ellen. A király parancsára ez év májusában Rozgonyi Sebestyén 2000 emberrel, Héderváry László egri püspök seregével egyesülve vette ostrom alá a várat, de a husziták olyan szívósan védekeztek, hogy azt elfoglalni nem tudták. Végül is Mátyás vezetésével sikerült a csehek ellenállását megtörni és a várat megszállni, amely az ostrom során keletkezett tűzvész, majd annak elfoglalása utáni rombolás következtében teljesen elpusztult.
Ezután a romvár és város Losonczy Albert és Gúthi Országh Mihály, 1552-ben Gúthi Országh Kristóf, illetve enek leszármazottjainak birtoka volt 1596-ig, amikor a török foglalta el. 1669-ben Hamvay Ferenc alispáné lett, kinek birtoklása után gyakran cserélt gazdát az uradalom, de a várat többé nem építették fel.
Az 1965. évi feltárás során a felszín alatt megtalálták a kőből, az átégetett földből és fából épített vár keleti szakaszainak részeit, az egykori palánkvár megszenesedett gerendamaradványait, melyet ezután betemettek.
Bóna István vitatja a vár X. századi keletkezését és a következőket írja: „Pata keltezését / ti. az Anonymus közlésén alapuló X. századi keltezést/ eleve gyanússá kellett hogy tegye ‘népvár’ jellege, faluja, a XI. század közepe után épült plébánia temploma és XI-XII. századi sírjai, a vár mellé a XI. század végén épült esperességi templom, s az a körülmény, hogy a XII-XIII- században nem hagyták el. Még Mátyás király is hadakozott a falai közt megbújó huszitákkal, ismert volt, hogy ő rombolta le a várat. Ennél fontosabb, hogy a korai Patavár korát illusztrálni kívánó cserepek XI. és XII. századiak, s éppúgy nem támogatják a ‘történeti’ keltezést, mint a sánc földjében talált vasszög.”
Cím: GyöngyöspataGyöngyöspata külterület
Tel: (+36) 37311-155
E-mail: [email protected]
Web: www.gyongyospata.hu
