Gyöngyös-patak és Malomárok közének revitalizációja
Történelem
Ki gondolná ma már hogy Kőszeg eredete szerint patak partra települt város. A vadpatak mellett hosszú évszázadok során alakították ki a mai Malomárkot melynek épített medre szabályozható vízhozamával sokféleképpen hasznosítható volt. A vad Gyöngyös árkát is szabályozták, mely ma a Malomároknál 2méterrel mélyebben szalad néha eltávolodva, néhol megközelítve azt. E két patakág öleli közre a 3 km hosszan a város tejes hosszában elterülő zöld „szigetet”. Patakpart REvitalizáció hiszen a parti városrész s a hozzákapcsolódó sziget, néhány évtizede is sokkal élőbb volt: zuhogók, zsilipek szabdalták, a vizeket összekötve és szolgálva a malomárok parti ipari épületeket, a vízmennyiség szabályozását.
A történelemben még messzebb tekintve megállapíthatjuk, hogy Kőszeg múltszazadi „virágkorának” mozgatórugóit a partra települt gyárak és a köréjük gyűlt iparos, polgári réteg jelentették. Ekkor épült ezen észak-déli tengely „túlpartján” a város két jelentős tanintézménye is: A Katonai Főreál (Ottlik Géza: Iskola a határon) és a MÁV Árvaház gyermekotthon.
Ha egészen a kezdetekig nyúlunk vissza a történelem folyamában láthatjuk, hogy Kőszeg német neve: Güns, azaz a Gyöngyös-patak nevét veszi fel. Régen mind a külső mind a belső várárkot víz borította, melyet részint a Gyöngyösből részint a hegyről jövő vízfolyásokból töltöttek fel. A mai Gyöngyös utca nevét a házai előtt elcsobogó patakról kapta. Ezt igazolja, hogy több pincében malmok keréknyomait találták meg és az Északi városrész „sziget” elnevezése is erre utal. A terepviszonyokból feltételezhető, hogy a város idetelepülése előtt egészen a Várkör magas pontjától a volt Katonai Főreál hátáig húzódott a patak ártere. Elmondhatjuk tehát, hogy a város vizi élete, vízzel való kapcsolata a történelemben sokkal aktívabb volt. Ebből a „vizi világ”-ból lehetne megcsillantani a revitalizácóval egy-egy darabkát. A meglévő két árok rendezésén kívül érdekes lenne a régi, városon belüli vízfolyások visszaállítása is helyenként, melyek most lefedetten, itt-ott pincéken mennek keresztül és öntik el őket…
A két patakközti vonzó helyekkel élőhelyekkel (füzes, égeres, lápos) zuhogókkal, zsilipekkel és a hozzájuk kapcsolódó épületekkel (botgyár, szappangyár, nemez gyár, posztógyár) teli patakköz, az 1965-ös árvíz utáni „meder mélyítés” áldozatává vált.A környezetvédelmi, tájépítészeti és vízügyi szempontból ma már durvának, hirtelen megoldásnak tartott beavatkozás, az őshonos flórát tönkretette, a zuhogókat megszüntette, betemette. A Gyöngyös- patak („vad”árok) a mélyítéssel szintben eltávolodott a városlakóktól, 4m-rel lejebb, két hatalmas rézsüfal közé szorult, megközelíthetetlenné vált. Az ipari épületek, a technika fejlődése és a múltrendszer kisiparos réteget nem támogató, politikája miatt, megüresedtek, gazdatlanná váltak, romosodnak. A környékük slumösödik a patakközzel együtt. A meder szétválásánál és összefolyásánál lévő két nagyobb üzem és az alsó posztógyár állami tulajdonba került, sok helybélinek adtak munkát, ma magánkézben vannak, de mind anyagi nehézségekkel küzködnek. Kivétel talán a „felső” Nemezgyár mely közel s távol Közép-Európa egyetlen nemez gyára, a legközelebbi Lengyelországban található.
www.koszeg.hu/aktualis/dossziek/gyongyos.php
Gyöngyös-patak a Rába baloldali mellékvize. Vörösvágás közelében ered, Kőszeg magasságában éri el Magyarországot, ahol délnek fordul. Szombathelyet érintve már újra keleti irányban folyik tovább, Vasszécsenytől pedig észak-keletnek tartva Sárvárt veszi célba, ahol, mintegy kilencve kilométer megtétele után a Rábába torkollik. Magyarország legkiválóbb pisztrángos vizeként tartják számon, elsősorban az ideális vízhőmérsékleti mutatók miatt. A nyári kánikulai időszakban is húsz Celsius fok alatt marad a vízhőmérséklet és az oldott oxigén tartalma pedig 11 mg/liter felett van egész évben. Szinte minden pontja ideális domolykózó és/vagy pisztrángozó terep. A több műtárgyat érintő Gyöngyös városi és városon kívüli, a mesterséges környezetben és a vad partok között folyó szakaszai egyaránt kedvelt helyek. Két kiemelt kulturszakasza Lukácsháza, és Vasszécseny. A Gyöngyös patak vasi szakasz 25 ha. A patakban megtalálható halfajok száma 22 db ezek közül jellemző halfajok: pisztráng, domolykó, paduc, keszegfélék, márna.
Cím: nincs megadva
Tel: nincs megadva
E-mail:
Web: www.vasi-vizeken.hu
