Elképzelhető, hogy a február 20-án kezdődő és szükség esetén több napig tartó rendkívüli EU-csúcson létrejön az egyhangú megállapodás az unió következő, 2021 és 2027 közötti keretköltségvetéséről. A Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában azt mondta: lesz jogállamisági kitétel, amit – ha minden igaz – már csak Budapest tart aggályosnak. Vétó esetén azonban még keményebb intézkedéseket helyezett kilátásba Brüsszel.
Gyévai Zoltán szerint Charles Michel, az Európai Tanács jelenlegi elnöke „nem rendelkezik olyan vastag bukszával, mint hét évvel ezelőtt az elődjének volt, hogy megvásárolja az országok támogatását az alkuhoz”, ennek ellenére a tárgyalások végjátékában tovább javulhat a keretmérleg, de legfeljebb százmilliókkal – fogalmazott a Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.
A szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy az unió következő hétéves költségvetésének lesznek jogállamisági kritériumai is, kivéve persze, ha Magyarország vétóval él, hiszen egyhangú döntés szükségeltetik az elfogadásához.
„Azt viszont majd Orbán Viktornak kell eldöntenie, hogy szembe megy-e a széllel”
– tette hozzá Gyévai Zoltán, aki lát esélyt a körülmények tisztázására, hogy ez elkerülhető legyen. Például azt, hogy mik azok a feltételek, amik maguk után vonnának egy olyan mechanizmust, amely során csökkenthetik, esetleg leállíthatják a kifizetéseket. Vagy hogy épp mi lesz a szavazási rend a Tanácsban, hiszen azok az országok, amelyek a hetes cikkely szerinti eljárásban vannak, okkal aggódhatnak, hogy számukra nem lesz menekvés.
Ráadásul, jegyezte meg a Bruxinfo főszerkesztője, a vétóval sikerülhet ugyan a jogállamisági kitételt „kipöckölni” a keretköltségvetés szintjén, de létezik erről egy rendelettervezet is, amit viszont már át lehet vinni minősített többségi döntéssel is az Európai Tanácson és az Európai Parlamenten, vagyis azok számára
létezik egy B-terv, akik ezt mindenképp szeretnék erőltetni.
Azonban ez a játék még nem ért véget, hiszen csak a következő napokban fog kiderülni, hogy miket fog tartalmazni Charles Michel végleges javaslata, tette hozzá Gyévai Zoltán.
Elképzelések szerint a uniós kifizetések csökkentésének vagy leállításának egyébként nem az lenne az alapja, hogy egy ország például miként viseltetik a civil szervezetekkel szemben, vagy hogy mondjuk csorbítja-e a homoszexuálisok jogait, vagyis a javaslat nem az alapvető jogokkal állna összefüggésben, inkább arra irányulhat, hogy egy ország képes-e megfelelő adminisztratív és jogi garanciákat nyújtani arra, hogy a kifizetések rendben történnek-e – magyarázta a Bruxinfo munkatársa az InfoRádiónak.
