forrás: M1 – Minden tudás
A Botulinum toxint ma már nők milliói használják a szépségiparban ráncaik kialakulásának megelőzésére, mégsem halnak bele. Az elsőként a gyerekgyógyászat terén alkalmazott méreg, amiből töményen egyetlen gramm 8 millió ember halálát okozná, nagyon hígított verzióban jut el a plasztikai sebészekhez.
A toxint egy pálca alakú, anaerob, spórás baktérium termeli, amivel az átlagember nem a kozmetikai szalonokban találkozik, hanem elsősorban régebben, élelmiszerrel terjedő betegségek kapcsán – fejtette ki Márialigeti Károly, az ELTE Mikrobiológiai Tanszékének vezetője az M1 – Minden tudás című műsorában.
A Botulinum toxin az idegsejtek néhány létfontosságú fehérjéjét pusztítja el, megszüntetve ezzel a kommunikációt idegek és izmok között. Kifejtette, általában talajok anaerob zónájában fordul elő, leginkább vízzel átitatott talajokra jellemző.
Megtalálható állatok bélcsatornájában is, például a sertésben, vagyis házi disznóvágásnál, ha nem rendesen mossák el a beleket, bekerülhet a készített hurkába, kolbászba, és ha a tartósítás sem megfelelő, elszaporodik, termelődhet a méreg – magyarázta a műsorban.
Ha a toxin szájon át a szervezetünkbe kerül, vagyis a gyomorba, bélrendszerbe, akkor nem bomlik le, hanem felszívódik, és bénulást okoz. Zacher Gábor a Honvéd Kórház sürgősségi osztályának osztályvezető főorvosa hozzátette, 1793-ban Németországban írták le az első esetet, 6 halálos áldozattal és 13 beteggel, majd egy bizonyos Julius Kerner 230, a véres hurkához kapcsolt esetet írt le.
A botulizmus a latin botulus szóból ered. Jelentése kolbász, ezért kolbászmérgezésnek is nevezik. Magát a baktériumot az 1800-as évek végén sikerült csak izolálni.
Zacher Gábor elmondta, nagyon hosszú lehet a lappangási idő, két hétig is eltarthat, amíg a szimptómák jelentkeznek. Hányingerrel, hányásos hasmenéses tünetekkel indul, majd az egész a visszájára fordul, megáll a bélműködés. Az első riasztó tünet a betegnek a kettős látás megjelenése szokott lenni, esetenként akár súlyosabb bénulásos tünetek, légzésbénulás is jelentkezhet.
Ha mindezt a szépségiparban használják, megfelelő helyekre, izomszövetbe fecskendezve és természetesen megfelelő hígításban alkalmazva, akkor ott csak a helyi idegvégződések bénulását okozza, vagyis a görcsös jellegű izomtónust ellazítja.
„Az izomsejthez kapcsolódik az idegsejt végződése, az úgynevezett axon, egy hosszú nyúlvány. A botox megszünteti a kapcsolatot az idegsejt és az izom között, ezért amikor jön az ingerület, az izom nem tud összehúzódni, mert nincs kapcsolat. Az idegsejtnek 2-5 hónapos időtartamra van szüksége egy újabb nyúlvány kifejlesztéséhez, amivel újrakapcsolódik az izomsejthez, és elérhető az izomösszehúzódás” – magyarázta a műsorban Urszán Albert plasztikai sebész.
A botoxot elsőként a gyermekgyógyászatban alkalmazták, a fejbiccentő izmok görcsös összehúzódását, az úgynevezett tortikolliszt próbálták oldani vele. A plasztikai sebész hozzátette, bizonyos városi legendák szerint a szépségiparba úgy került át, hogy amikor a színpadi színészek szembeálltak a reflektorokkal, önkéntelenül elkezdtek hunyorogni, ennek megszüntetésére alkalmazták először.
Botoxot egyetlen cég gyárt a világon. A szupermérget katonai szintű biztonsági körülmények között állítják elő egy alig 5000 lakosú ír kisvárosban, Westportban. A biztonsági előírások a laborokban is magas szintűek, hiszen a méreg vegyi fegyverként a Föld egész lakosságának elpusztítására is alkalmas lenne.
