A kormánynak világos válasza van az elmúlt hónapokban társadalmi vitákat kiváltó kérdésekben, ám annak nemzetközi és hazai képviseletéhez komoly társadalmi felhatalmazásra van szüksége
– ezzel indokolta a soron közvetkező nemzeti konzultációt a csütörtöki Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Cikkünk frissült.
Gulyás Gergely a gyöngyöspatai romák kártérítési ügyét, a győri gyermekgyilkossággal kapcsolatos eljárást, a „börtönbiznisz” valamint a bírók függetlenségének kérdését említette.
A politikus kijelentette: szinte minden üggyel kapcsolatban megjelennek a „magukat jogvédőnek nevező”, külföldről finanszírozott szervezetek, amelyek az elkövetők jogai mellett állnak ki, nem az áldozatok jogai mellett.
Megjegyezte: ezen szerveztek ráadásul a magyar közéletben is olyan politikai szereplőként vesznek részt, amelyhez hiányzik a legitimációjuk. A kormány a témakörökről döntött,
a konkrét kérdésekről azonban a jövő héten születik döntés.
A konzultáción várhatóan kilenc kérdést tesznek fel az embereknek. A tervek szerint március közepétől érkezhetnek meg az ívek a háztartásokba, a konzultáció májusban lezárulhat, így az eredmény tükrében még a tavaszi ülésszakban törvényeket alkothat a Ház.
A miniszter szerint a gyöngyöspatai ügy kapcsán kérdésként vetődik fel, segítség-e, ha a kártérítés az adott közösség békéjét bontja meg. Ugyancsak kérdésként merülhet fel, hogy jár-e annak az összeg, akinek tucatnyi igazolatlan napja volt az iskolában. Nem jobb-e egy valódi felzárkózás támogatása? – sorolta.
Magyarországnak 8 milliárd forintba került a börtönbiznisz
A „börtönbiznisz” kapcsán azt mondta: a kormány az európai követelmények közül meg kíván felelni azoknak, amelyek az emberi méltóságot szolgálják és a józan ésszel összeegyeztethetők, a miniszter szerint azonban nem tartozik ide, hogy Magyarországnak évi 8 milliárd forintnyi fizetési kötelezettsége származzon abból, hogy 3 vagy 4 négyzetméternyi hely jut egy fogvatartottnak.
Az nem vitás kérdés, hogy jogerős ítéleteket be kell tartani – mondta, hozzátéve: az már vita kérdése lehet, hogy a büntetésüket töltők számára kell e a magyar államnak egy nemzetközi gyakorlat, elsősorban a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlata miatt fizetni.
Hozzátette: Varga Judit igazságügyi miniszter várhatóan ebben a hónapban be fogja nyújtani a jogszabálymódosítást. Ebben az ügyben cél, az hogy a lehető leggyorsabban oldják meg a börtönzsúfoltság kérdését és semmilyen szükségtelen pénz kifizetésére a magyar költségvetésből ne kerülhessen sor – mondta.
Nem sérülhet a bírák függetlensége
A győri gyermekgyilkosságokat érintve azt vetette fel: megelőzhető-e az ilyen eset a szigorú büntetőpolitika nélkül? Ugyancsak kérdés, hogy ha bűnszervezetben elkövetett gazdasági bűncselekménynél nem megengedett a feltételes szabadságra bocsátás, indokolt-e annak biztosítása, ha valaki egy másik ember életére tör.
A bírák esetében hangsúlyozta: a kormány a bíróságok függetlenségét a demokratikus jogállam elengedhetetlen részének tartja. De éppen a függetlenség miatt fontos az, hogy a függetlenségüknek még a látszata se sérüljön, akár egy üzleti érdekeltség miatt – tette hozzá, azzal együtt: az összeférhetetlenség kérdését akár a bírák is támogathatják.
A miniszter kérdésre elmondta: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter teljes felhatalmazással megy Ózdra annak érdekében, hogy a bezárásra váró ABB üzemében dolgozó mintegy ezer ember egyike se maradjon munka nélkül.
Közölte azt is: továbbra is a jegybank illetékes a forint árfolyamának kérdésében. Megjegyezte, miután az ország kiszabadult a devizahitel-csapdából, a problémának kisebb hatása van. Hozzátette: a magyar államadósságnak is mindössze 17-18 százaléka van devizában és nem csupán euróban.
A miniszter kérdést kapott a sajtóinformációk szerint pedofilgyanúba keveredett volt perui nagykövet, Kaleta Gábor ügyéről. Elmondta: az amerikai hatóságok kérésének tettek eleget azzal, hogy az ügyet az azzal kapcsolatos nemzetközi nyomozás lezárultáig nem hozták nyilvánosságra.
Az uniós források címzettje az állam, ha azonban Karácsony Gergely budapesti főpolgármester pluszforrásokat tud szerezni a főváros számára, az örömmel fogadják – válaszolta egy másik kérdésre.
Indokolt megemlékezni arról a katonáról, aki háborúban halt meg – jelentette ki arra a kérdésre, minek tekinthetők az 1945-ös kitörés résztvevői. Hozzátette ugyanakkor:
Magyarország számára mind a náci, mind a kommunista megszállás tragikus volt.
A zsidóság számára a náci megszállás utáni szovjet megszállás a túlélést hozta – hangsúlyozta. Hozzátette: a szovjet megszállók ugyanakkor hatalmas számban követtek el erőszakot nők ellen. „Rabságból rabságba” jutott a nemzet – fogalmazott –, az ország elvesztette a szuverenitását és nem is kapta vissza.
Arra a felvetésre, hogy Lendvai Ildikó szocialista politikus az egyik vezető alakja a Nemzeti alaptanterv elleni tiltakozásnak, Gulyás Gergely a rendszerváltás egyik áldásos következményének nevezte azt, hogy „a véleményszabadság jogával a korábbi cenzorok is élhetnek”.
Klíma- és természetvédelmi akciótervet fogadtak el
Klíma- és természetvédelmi akciótervet fogadott el a kormány, amelynek részleteit Orbán Viktor miniszterelnök fogja ismertetni vasárnapi évértékelőjében – közölte Gulyás Gergely.
Elmondta: a kormány több alkalommal egyértelművé tette, hogy mind Európában, mind Magyarországon mindent megtesz azért, hogy „zöld ügyekben előre léphessünk”.
A cél az, hogy a fenntarthatóság szempontjait figyelembe véve, a magyar állam a klímaváltozás időszakában is mindent megtegyen azért, hogy a következő generációk jobb állapotban örökölhessék meg Magyarországot, mint amilyenben az most van – tette hozzá.
Továbbra sincs Magyarországon koronavírusos megbetegedés
A miniszter az új koronavírusra vonatkozó kérdésre válaszolva megerősítette: továbbra sincs tudomásuk koronavírusos magyar betegről, Magyarországon nincs ilyen megbetegedés.
Beszámolt arról, hogy
Kínában jelenleg 188 magyar állampolgár tartózkodik,
ebből a fertőzéssel leginkább sújtott Vuhanban ketten vannak. Számukra felajánlották, hogy segítenek a hazatérésben, de ők ezzel nem kívántak élni. Gulyás Gergely hozzátette: a magyar kormány segítségével Kínából korábban hazatért hét magyar továbbra is a Szent László kórházban van, várhatóan vasárnap engedik ki őket.
Hangsúlyozta: a magyar állam mindenben felkészült, a Koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs 28 pontos akcióterve minden elővigyázatossági, felkészülési, megelőzési döntést és intézkedést tartalmaz.
Nem mindenben értünk egyet Németországgal
A Miniszterelnökséget vezető miniszter beszámolt arról is, hogy a kormányülésen a miniszterelnök tájékoztatta a kormányt a német kancellárral és a német honvédelmi miniszterrel folytatott tárgyalásáról. Gulyás Gergely úgy értékelt: ma Magyarország és Németország között mind a gazdasági, mind a politikai kapcsolatok kiegyensúlyozottak. Kitért arra: a kormányközi kapcsolatok az elmúlt években jónak bizonyultak, de vannak olyan témák, amiben nem értenek egyet, ami például a 2015-ös migrációs válság során vált egyértelművé.
(Fotó: MTI/Illyés Tibor)
A miniszter szerint a két ország előtt álló kihívások gazdasági természetűek, ennek része, hogy milyen hatása lesz magyar gazdaságra, ha megáll vagy recesszióba csúszik a nyugat-európai gazdaság. Tájékoztatása szerint ilyen gazdasági kérdés a 2021-ben kezdődő hétéves költségvetés ügye is, amely a magyar miniszterelnök és a német kancellár tárgyalásának is a témája volt. Gulyás Gergely bízik abban, hogy az EU-s költségvetés ügyében lesz megegyezés. Jelezte: február 20-án lesz az EU-s állam- és kormányfők csúcstalálkozója, ott lesz az első kísérlet az költségvetés elfogadására.
A módosított Nat jobb mint a korábbi
A miniszter kérdésre válaszolva a Nemzeti alaptanterv (Nat) módosítását „előrelépésként” értékelte a korábbihoz képest. Hozzátette: készek részt venni a széles politikai részvétellel zajló vitában és úgy vélik: a módosított Nat jobb mint a korábbi. Arról, hogy az egyetlen Nobel-díjas magyar írónak, Kertész Imrének bent kellene-e lennie a Natban, Gulyás Gergely úgy válaszolt: a Klebelsberg Központ vezetője nyilatkozott arról, hogy
Kertész Imre része lesz a tanítandó anyagnak.
A főpolgármester által indított „Budapest szabad” című plakátkiállítással kapcsolatban azt kérdezték meg Gulyás Gergelytől mit szól, ahhoz, hogy „ismét felszabadításnak nevezték Budapest ostromát”. A miniszter hazugságnak nevezte azt az állítást, hogy a szovjet megszállással Budapest szabad lett, hozzátéve, hogy a náci német megszállás után Magyarország szuverenitása megszűnt, ami csak 1990-ben állt helyre.
Gulyás Gergely szintén kérdésre álhírnek nevezte azt a sajtóértesülést, miszerint a kormány tudatformáló, kereszténységre és a nemzeti értékekre összpontosító táborokat hozna létre 10 ezer fiatalnak 4,5 milliárd forintból. Kijelentette: a kormány előtt ilyen előterjesztés nem járt. Egy másik ezt firtató kérdésre elmondta: nem tartja korrektnek, ha a sajtó kormányzati álláspontként mutat be olyan dokumentumokat, amelyek nem azok.
A néppártnak vissza kell térnie a „martensi örökséghez”
A Fidesz és az Európai Néppárt kapcsolatáról kérdésre válaszolva megerősítette: abban bíznak, hogy az Európai Néppárt nem tagadja meg, vagy legalábbis visszatér az alakuláskori értékeihez. Hozzátette: ha nem így lesz, akkor ez nem a Fidesz kilépése miatt lesz a vég kezdete a néppárt számára, hanem mert egy saját identitásában elbizonytalanodott párt nem lehet sikeres Európában.
A miniszter úgy vélte: a néppártnak vissza kell térnie a „martensi örökséghez”, amikor jobbra is nyitott volt a párt, de a szélsőségekre nem. Ma a néppárttól jobbra sok olyan párt van Európában, köztük kormánypártok is, amelyek hitelesebben képviselik a néppárti értékeket – mondta a miniszter, aki szerint kitűzött dátum nincs arra, hogy meddig várnak, de a „józan ész határt szab” annak, hogy egy ilyen bizonytalan helyzetet fenntartsanak.
Kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy a kormány első körben tárgyalt az Emberi Erőforrás Minisztérium egészségügyi javaslatairól. Közölte: azt igyekeztek felmérni a szaktárca mellett a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnökség bevonásával, hogy mi az, ami valóban forráshiány és mi az, amit menedzsment probléma okoz. Az ennek megfelelő plusz forrásokat rendszeresen, ha lehet havonta kell biztosítani, hogy ne álljon elő újra az a helyzet, hogy év végén adósság van – tette hozzá a miniszter, akinek tájékoztatása szerint ez éves szinten 55 milliárd forint többletforrást igényel.
Gulyás Gergely a kórházi beszállítókkal zajló tárgyalásokról szólva elmondta: a 100 millió forint alatti tartozásokat most fizetik ki, a nagy beszállítókkal pedig még tárgyalnak.
Kérdésre válaszolva a miniszter kitért arra is:
a kormány egyelőre nem döntött az iparűzési adót érintő módosításról.
M1, Hirmagazin.eu
