A máriabesnyői kegytemplom mellett gyalogút vezet a temetőhöz, ahol gróf Teleki Pál sírja található.
Teleki Pál politikus, földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA tagja, Horthy kormányzó közeli barátja volt.
Teleki a XX. század egyik legvitatottabb politikusa, akinek tárgyilagos megítélése máig várat magára, hisz legtöbbször akik pályájának elemzésébe bocsátkoznak, az indulatok csapdájába esnek. Megítélésében döntő szerepet játszik antiszemitizmusa, felkészült tudósi képességei, a szűk mozgástér miatti sikertelen politikai stratégiája, öngyilkossága.
Szakmai érveket keresett a revíziós törekvésekhez
Budapest környéki temetőket bemutató sorozatunk legújabb részében Gróf Teleki Pál (1879-1941) sírjához látogatunk el Máriabesnyőre.
Teleki mint tudós, igen széles látókörű volt. Egyetemi tanulmányai után 1903-ban az államtudományok doktora, látóköre kiterjedt a fizikára, néprajzra, agrárgazdálkodásra, és legfőképpen a földrajztudományra. 1909-13 között a Magyar Földtani Intézet igazgatója, 1910-23 között a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára, majd alelnöke. Az I. világháború előtt több expedíció résztvevője. A gazdaságföldrajz modern módszereinek alkalmazásával iskolát teremtett hazánkban. Az Eötvös Kollégium kurátoraként, a Szociográfiai és Államtudományi Intézet alapítójaként a Horthy-korszak értelmiségi-képzésének egyik fő irányítója volt. Trianon után szakmai érvekkel próbálta alátámasztani a revíziós törekvéseket, neves külföldi értelmiségieket próbált megnyerni az ügy érdekében.
1920-ban külügyminiszter, 1920-21 között miniszterelnök, 1938-39 között kultuszminiszter, majd 1939-41 között ismét miniszterelnök. Első miniszterelnöksége idején hozták meg a Numerus Clausus-t. Ez a rendelet korlátozni igyekezett a zsidó vallású fiatalok bekerülését az egyetemre, mikor kimondta hogy az egyetemi felvételeknél a „nemzetiségi” megoszlásnak követni kell az „országos népfajok” arányait. Teleki 1919 utáni gondolkodásának és politizálásának szerves része volt a zsidóellenesség, az antiszemitizmus. Mikor Bethlen István 1928-ban hatályon kívül helyezte a rendeletet, Teleki felsőházi tagként tiltakozott ellene, és a legújabb életrajzok szerint teljességgel azonosult a súlyosan diszkriminatív második zsidótörvénnyel is (1939). Végső megoldásnak a zsidóság kitelepítését, vagyonának elkobzását tartotta. Ugyanakkor tévhit, hogy a holokausztért is felelős lenne, hisz a zsidóság kiirtását eldöntő Wannsee-konferenciát hónapokkal a miniszterelnök halála után tartották, s a deportálások 1944 áprilisában indultak csak Magyarországról. Nem tudhatjuk tehát, mit tett volna, ha szembesül az embertelenségekkel.
Belpolitikájának pozitív vonásai közé tartozik, hogy határozottan kiállt a hagyományos kormányzati módszerek védelmében, megakadályozva a kormánybuktatási kísérleteket. Az Eötvös Kollégium kurátoraként, a cserkészmozgalom mentoraként, a falukutató mozgalom támogatójaként kifejtett működése egyértelműen pozitív. Országos főcserkészként megszervezte a gödöllői jamboree-t, valamint a Cserkész Világszövetség konferenciáját szintén Gödöllőn. Teleki segítségével jött létre a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete (KALOT) is, amely sokáig sikeresen gátolta meg a nyilasok térnyerését a falvakban.
GPS koordináták: 47.6006 / 19.4012
Cím: Gödöllő Máriabesnyő, temető
Tel: +36 (28) 415-402
E-mail: [email protected]
Web: www.godollo.hu
