Túláraztak, csaltak, sok milliárddal vágták át az EU-t. Megfogták őket, több milliárdot kellene most visszafizetniük.
Göncz Árpád lánya, Göncz Kinga, Gyurcsány egykori minisztere által alapított alapítvány is tulajdonosa volt azon két cég egyikének, amelyeknél súlyos szabálytalanságokat és csalást állapított meg az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala.
Ajánlásuk szerint több mint 12 milliárd forint uniós támogatást kellene visszafizetniük a cégeknek. A NAV is hasonló mértékű, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást állapított meg.
Az EU költségvetéséből finanszírozott projektjeikhez közösen alkalmaztak kutatókat és más dolgozókat. A Pillar Európa Kft. a Göncz Kinga által jegyzett alapítvány köré szerveződött.
Így csaltak
A 2015-ben indított OLAF-vizsgálat szerint a két cég azért hozott létre regionális irodákat, hogy az EU-s támogatásokhoz hozzáférést biztosító, a Gazdasági operatív program keretében kiírt kutatási-fejlesztési pályázaton részt vehessen, azonban a három vidéki településre – Etyekre, Bicskére és Tétre – bejelentett tizenhárom munkavállaló is a cégek budapesti irodahelyiségében dolgozott.
Hamis nyilatkozatok
Ők arra kaptak utasítást, hogy a projektek ellenőrzése alkalmával jelenjenek meg a vidéki irodákban. A 2012 és 2015 közötti időszakban a két cég 31 projekthez kapcsolódóan tett kétszáznál is több esetben hamis nyilatkozatokat arra vonatkozóan, hogy az érintett munkavállalók a vidéki irodákban dolgoznak.
Kamu szerződések, fizettek fűnek-fának
Az információk szerint közel kétezerszer(!) a távmunkaszerződések is hamis nyilatkozatokat tartalmaztak az instrukciókkal és a munka elvégzésével kapcsolatban, és 1306 alkalommal maguk a szerződések is valótlanok voltak. Emellett a cégek olyan alkalmazottaknak fizettek, akik nem dolgoztak a projektben, és olyan bérkifizetésekre is fordították az EU-s pénzeket, amelyeket nem lehetett volna elszámolni az Európai Regionális Fejlesztési Alapból.
Négyszeresen túláraztak, hova lett a pénz?
E-mailek tanúsága szerint olyan – akár négyszeresen túlárazott – projekteket adtak be szándékosan, amelyeket a két kedvezményezett cég maga valósított meg, a hasznot pedig alvállalkozói szerződések láncolatán keresztül juttatták ki: tizenkétmillió forint értékben állítottak ki hamis készpénzfizetési számlákat. Egy, a vállalatok által bérelt épület éves díjáról is készítettek olyan számlát, amely mögött feltehetően nem volt teljesítés. A lapunkhoz került dokumentumok szerint egy projekt eredményeként elkészült weblap nem elérhető, egy másik projekt esetében szervereket és tanulmányokat áraztak túl.
Az OLAF összesen három személyt és nagyjából két tucat szervezetet talált érintettnek az ügyben. Az Európai Bizottságnak tett ajánlásuk szerint a két cégnek közel 12 és fél milliárd forintot kellene visszafizetnie a felmerült szabálytalanságok és a csalás gyanúja miatt.
A hivatal a Legfőbb Ügyészség számára is megfogalmazott ajánlásokat. Az adatok alapján a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztály 9,7 milliárd forint értékű, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást állapított meg.
Forrás: Ripost
