Gönc és a reformáció ( Károlyi Gáspár )
Gönc és más németajkú városok kezdetben a lutheri reformációhoz csatlakoztak. 1526 – tól kezdve a török elol ide menekülo, Kálvint követo református magyarság száma megnott.
1563 – ban Károlyi Gáspár lesz Gönc prédikáora . Károlyi Gáspár – eredeti nevén Radics ( Radicsics ) – 1529 – ben született Nagykárolyban. Brassóban , majd Wittembergben végzi tanulmányait. Könyvet is ír ( ” Két könyv ” ), melyben ” Magyarország romlásának okairul ” értekezik. Vallási kérdésekben a Tisza – vidéki prédikátorok a zsinatokon döntenek. 1566 – ban Göncön volt a zsinat. 1587 – ben Károlyi hozzálát terve megvalósításához: hogy minden olvasni tudó ember saját anyanyelvén ” élvezhesse ” a Szentírást, hozzákezd a teljes Biblia magyar nyelvre fordításához. Az Ószövetséget az eredeti héberrol, az Újszövetséget görögrol fordította magyarra.
Károlyi segítotársai voltak: Huszti Imre gönci lelkész, Pelei János gönci tanító, Czeglédi János vizsolyi lelkész és Thúri Mátyás, Szántó prédikátora.
A kinyomtatáshoz felszerelés kellett, ehhez pedig pénz. A pártfogók: a késobbi erdélyi fejedelem Rákóczi Zsigmond, Ecsedi Báthory István országbíró, Drugeth Bálint zempléni foispán és Mágócsy Gáspár földbirtokos.
Az ” istenes vénember ” így fohászkodott: ” Csak az Isten addig éltessen, amíg e Bibliát kibocsáthassam, kész leszek meghalni és Krisztushoz költözni.”
Károlyi kéziratait az akkori gönci diákok – köztük Szenczi Molnár Albert – laponként, gyalogszerrel hordták Vizsolyba, ahol Mantskovits Bálint nyomtatta a lefordított lapokat.
A bibliafordítás 1590 – ben jelent meg, melyet Károlyi egy évvel élt túl. Sírja valószínuleg a katolikus templom a latt van, ugyanis a reformáció idején a templom reformátussá vált. A katolikus plébánia központi szobájának ablakmélyedését ” Károlyi – sarok „- nak nevezik, mert a nép úgy tartja, hogy itt dolgozott a mester.
A jezsuiták 1695 – ben foglalják vissza a templomot és az iskolát.
1783 – ban engedélyezik a reformátusok számára templom építését. A templomot a Szombati família csurének helyén emelik. E templom udvarán állítják fel Károlyi Gáspár szobrát a bibliafordítás 300. évfordulójára.
Hiedelemvilág, népszokások és vallás Abaúj megyében
A nép érzésvilága, fantáziája rendkívül gazdag. Ezzel magyarázható a hiedelmek, népszokások színes sokasága. Így van ez Abaúj megyében is.
A karácsonyi ünnepek szokásai nagyon színesek, a családi jellegüket ma is gyakorolják. A betlehemes játékoknak sok változata él. E variánsok a ” bibliás betlehemes ” játéktípusba tartoznak. Fo szereploi: angyal, pásztorok, öreg, zsidó, hajdú, Heródes.
Az András és Luca napok a jövendobeli megtudakolásának voltak fontos alkalmai – igen változatos szokásokkal: derelyefozés, almába harapás, szemétre állás.
A derelyefozés a következoképpen történt: készítettek tizenhárom gombócot, tizenketto bel-sejébe egy – egy férfinevet tartalmazó papírgalacsint tettek. Luca napján ( december 13. ) éj-félkor azt a gombócot, amelyik eloször feljött a víz színére, kikapták a forró vízbol. Akinek a nevét kihúzták, az volt a jövendobeli jelölt. Ha az üres gombóc jött fel eloször, akkor abban az évben a lány még nem mehetett férjhez.
A szemétreállás a következot jelentette: szemétdombra állva, kutyaugatást hallgatva az uga-tás irányából következtettek arra, hogy merre viszik a lányt férjhez.
Az almába harapásról: a lány Luca napjától karácsonyig minden nap almába harap, majd az utolsó falattal az utcára megy; a szembejövo – vagy olyan nevu – lesz a férje.
Luca napkor szokás volt a fiúknak boszorkánynak öltözni és a fonóban a lányokat ijesztgetni.
A Luca szék készítése is jellemzo volt valaha. A széket Luca napkor kezdték el készíteni, úgy, hogy az ünnepi éjféli miséig elkészüljön, de mindig csak egy alkatrész hozzátoldásával. Aki az éjféli mise után erre a székre felállt, észrevehette az ajtón kisereglo lányok, asszonyok közül, hogy ki a boszorkány.
A farsangi csörögefánk a farsangok elmaradhatatlan kelléke volt. Kelttésztából zsíradékban sütött tészta, melyet kerekre szaggattak. Ilyen tésztát használtak a régi lakodalmakban a menyasszony kalácsba állított életfaágainak betekerésére.
Az ételszentelés ma is élo szokás. Húsvétkor az ünnepi tálakat, borokat a plébániára viszik, ahol azokat a pap megáldja. A néphit úgy tartja, hogy ha az eltévedt ember a közösen elfo-gyasztott ételre visszagondol, akkor hazatalál. A következo versikét kell mondogatnia: ” Szentelt tojás, szentelt torma, vezessetek igaz útra! „
A katolikus nép életében kiemelkedo helyet foglalnak el a búcsúk. Gönc templomának búcsú-ünnepe november 5 – én van. Ekkor emlékeznek meg Szent Imre hercegrol, aki a templom védoszentje. A vidékre jellemzo az eros boszorkányképzet. Boszorkánynak olyan embereket tartottak, akik jobban tudtak fejni, tudtak az állatokra hatni. A boszorkány az emberek szerint át tudott vál-tozni békává. A babonásabb öregek között a béka – boszorkányképzet ma is él, el tudják mon-dani, kit és miért tartottak boszorkánynak. A boszorkányhoz kapcsolták a rontás tudományát. Meg tudta rontani a tehenet, hogy az ne adjon tejet vagy éppen véres tejet adjon. A boszor-kányhoz kötötték a szemmelverés tudományát is. Ez ellen szenes vízzel védekeztek. A vízbe három darab szénparazsat tettek. Ha szemmelverés történt, akkor a darabok leszállnak a víz aljára. A szenes víz fölött keresztet vetettek és az áldozat arcát ezzel a vízzel megmosták. A mosdatás után a mosdató az alsó ingjének ( pendely ) belso felével letörölte a megszenelt ar-cát. A foggal született gyermeket nevezték garabonciás diáknak. A garabonciás csak tejet iszik, sárkányon lovagol, mely fekete felhobe burkolózik, ha pedig a sárkány farka lenyúlik a felho-bol, akkor pusztítást végez a mezoben, határban. A ” tudós emberek ” embert és állatot egyaránt tudtak gyógyítani. Göncön egy emberrol azt tartották, hogy ráolvasással tudja gyógyítani a tyúkszemet.
Ünnepkor a falu apraja – nagyja öltözködésben, pihenésben, szórakozásban más, mint a hétköznapokon. A katolikus karácsonyi ünnepkör az elokészületi idovel kezdodik. Ez az ido az advent, mely elokészít a karácsony ünnepére. Karácsony után ünneplik a Szent Család vasárnapját, Gyertyaszentelo Boldogasszony napján pedig Jézus templomban való bemutatását. A húsvét és a karácsony közötti idoszakot évközi idonek nevezik.
A legfobb keresztény ünnep a húsvét. Hamvazószerdával kezdetét veszi a nagyböjt, a húsvét elotti negyvenedik napon. A nagyböjttel Jézus negyven napos böjtölésére és a kínszenvedésére emlékezünk. Hamvazószerdán a pap az elözo év virágvasárnapi szentelt barka hamujával megjelöli a hívek homlokát. A Virágvasárnap a húsvét elotti utolsó vasárnap. Ezen a napon hódolt Jeruzsálem pálmaágakkal a szamárháton bevonuló Jézus elott. Ennek emlékére szentelnek barkát a templomban. A Virágvasárnapot követi a Nagycsütörtök, az utolsó vacsora és az oltári szentség kiszolgáltatásának az ideje, valamint Jézus szenvedéseinek a kezdete. Nagypéntek Krisztus kereszthalálának az ünnepe. Nagyszombaton a sírban nyugvó Jézusra emlékezünk. A húsvét Krisztus feltámadásának és az emberiség megváltásának az ünnepe. A szertartáshoz kapcsolódik a hívek számára a húsvéti ételek megáldása, emlékeztetve az utolsó vacsorára, illetve Jézus csodálatos kenyérszaporítására. Részben a pogány termékenységáldáshoz és az ókeresztényeknél húsvétkor tartott kereszteléshez kapcsolódik a húsvéti locsolkodás.
Locsolkodáskor a fiúk vödrökkel jelentek meg a leányos házaknál, hogy felfrissítsék a ház liliomjait. A fiúk a locsolkodás mellett köszönto verset is mondtak, cserébe festett fott tojást kaptak. Valaha ez az adomány is a termékenységet jelképezte.
Látnivalók
Huszita-ház
Göncön a „Huszita-ház” -ként ismert vagy „cseh-ház” néven is emlegetett épületelnevezés nemcsak itt, hanem a környező falvakban is megtalálható. Az elnevezésre, eredetére vonatkozó néphagyományt a történelmi kutatások nem erősítették meg, máig is vitatott.
Ezeket a házakat a mészhabarcsba rakott kőfalazat, megemelt lakószint, szűk nyablaknyílások, erős nyílászárók, a ház alatti pincéből a telek vége felé induló, illetve a szomszédos pincékbe ágazó föld alatti járatok jellemzik. Viszont az erősen lejtős terep logikus kihasználásából is adódhat az épület elejének emelt szintje, alatta a pincével. Magának a műemlék jellegű lakóépületnek jelenlegi lakótere három osztatú. Az első szoba neve elsőház, vagy tiszta-szoba, a hátsó szoba neve hátsó-ház, közöttük a pitvar, vagy konyha.A korábbi-XVII-XVIII. századi-előzményeket 1832-ben újjították fel. A külön bejáratú kamra, valamint padlásfeljáró későbbi toldalék.
A berendezés a XIX. század végi mezővárosi, parasztpolgári életmód tárgyi emlékeit mutatja be, melyet meghatároz a földművelés és a kereskedelem együttes űzése.A pincében szép gótikus ablaktöredékek találhatók, melyek a közeli pálos kolostorból származnak, s itt található a híres „gönci hordó” is.
Nyitva tartás:
kedd – vasárnap 10.00 – 18.00 (hétfőn zárva)
Gondnok: Menydörgős Andrásné
Telefon: 70/755-4370
A Pálos kolostorrom
A rom Gönctől keletre kb. három km-re található a Zempléni hegységben. Legegyszerűbben betonúton, majd a „Potács-ház”-tól 800 méter ösvényen, erdészeti úton közelíthető meg.
A XIV. sz. közepe táján építetthette Nagy Lajos király a boldogságos Szűz Mária tiszteletére emelt pálos rendi kolostort és templomot, melynek helyét 1371-ben, 1384-ben, 1407-ben az oklevelek így határozzák meg: a gönci vár alatt fekszik.
A templom szentélyét és főoltárát Miklós egri püspök szentelte fel. A monostor valószínűleg 1540 után indult pusztulásnak, amikor Serédi Gáspár a környék kolostorait kifosztotta.
A kolostorbó alig látható valami, a templom falai kb. 6-7 méter magasan még állnak. Maga a templom egyhajós, három boltmezőre oszlik. Diadalíven át jutunk a nyolcszög három oldalával záródó szentélyébe. A templomon tanulmányozhatjuk a Gótikus építészetet, az épület szerkezetét, a csúcsíveket, a mennyezet valamikori súlyát levezető íveket és támpilléreket. A szentély és a hajó csuklópontjához csatlakozik északról a romjaiban ma is látható torony, valamint a templom külső falán látható, a kolostor folyosóját tartó gerendák fészke. A kolostor kőanyagának egy részét a lakosság elhordta építkezéshez.
A gönci Református templom
Késő barokk stílusban, 1782-86-ban épült. Egy homlokzati toronnyal, amit 1802-ben építettek hozzá.
A templom kertjében található Károlyi Gáspár szobra, amit a bibliafordítás 300 éves évfordulójára emeltettek a gönci hívek.
A templom falán két emléktábla található: az egyik Károlyi Gáspáré a másik pedig egyik tanítványáé, aki segítkezett a biblia fordításánál, a kéziratokat hordta Vizsolyba, ahol nyomtatták a bibliát.
A gönci Római katolikus templom.
Régi iratokban 1442-1448-ra becsülik a Szent Egyed templom építésének kezdetét. Gótikus eredetű, teljesen át lett alakítva. A nyolcszög három oldalával záródó szentélye gótikus, támpilléres, mérműves ablakokkal. A bejárata Copf stílusú fakapu. A hajó 1736-ban készült. Barokk belső tér jellemzi, két boltszakasszal. Finom domborműves klasszicizáló szószék található a templomban. Védőszentje Szent Imre herceg.
KÁROLYI GÁSPÁR MÚZEUM ÉS BIBLIA KIÁLLÍTÁS
A Múzeumot 1999. május 02.-án nyitotta meg Orbán Viktor miniszterelnök.A múzeum Gönc század eleji hangulatát idéző előtér után három teremből áll a következő beosztással és megfogalmazott üzenettel:
KÁROLYI GÁSPÁR munkájának köszönheti-e Gönc, hogy beíródott neve a magyar szellemtörténetbe, vagy a mezőváros teremtette meg azokat a feltételeket, hogy éppen itt alkotta meg nagy művét a bibliafordító prédikátor?
Talán ez utóbbi, mert ebben a mezővárosban mások is hoztak létre egyedülálló értékeket.
A betelepülő, templomot és várat építő németek, a pálos kolostor lakói és a reformáció tanítását elfogadó polgárok alakították ki igényes szellemi arculatát. Itt született az első világkrónika. Gönci származású püspök adott ki énekeskönyvet és iskolásai számára európai szintű közismereti tankönyvet fordított a lelkipásztor.
Ez a helység sok jeles embert adott a magyar hazának és az egyetemes művelődésnek egyaránt. De voltak olyan gönci polgárok is, akiknek ugyan nevét nem ismerjük, de munkájuk, küzdelmes életük nélkülözhetetlen része az értékes múltnak. Avult, töredezett iratokból ez a múlt üzen a mának. Észre kell vennünk mögöttük az embert, aki vészterhes és sikeres időben, bánatban és örömben, hitből merített bátorsággal betöltötte küldetését.
A BIBLIA segített ebben. Egy üzenet, ami az Embernek szól elindult évezredekkel ezelőtt, mert elindította Valaki.
Tartalma a mai napig ugyanaz, mert aki küldi annak szándéka nem változik. Változik viszont a világ, az ember és környezete és ennek megfelelően változik a forma, az eszköz, ami az üzenetet hordozza. Ez együtt: a Biblia. A változó világban változatlan üzenettel találkozunk itt különböző korok , népek és nyelvek bibliáit végignézve. (Természetesen egy eredeti Vizsolyi Bibliával, sőt mellette a “Szenczi féle első javított kiadás”-sal is.)
Láthatjuk: minden változik, de az Isten üzenete, a benne megfogalmazott örömhír és erkölcsi parancs felette áll térnek és időnek. Mindegy, hogy pergamen tekercsen, kódexben, ősnyomtatványban, nyomdai tucat termékben vagy a számítógép képernyőjén olvassuk és a használatában CD segít, az Isten akarata, az ÜZENET változatlan.
Boldog aki látja, érti és éli is !
AZ EGYHÁZMűVÉSZET remek darabjai erről a boldogságról tesznek tanúságot. A református gyülekezetek az elmúlt évszázadok során rendkívül gazdag és értékes egyházművészeti anyagot őriztek meg. A XVI-XVII. században – amikor a magyarság legsúlyosabb harcait vívta a török ellen -, különösen szép úrihímzéses úrasztali terítők, kannák, kelyhek, keresztelő tálak kerültek adományként az egyházközségek tulajdonába. Mintha ezeknek a klenódiumoknak szépsége és ragyogása megerősíteni akarná a magyar ember jövőbe vetett hitét. Kiállításunk példaként mutatja be, hogy így történt mindez az Abaúji Egyházmegye gyülekezeteiben is. Láthatjuk a gönci gyülekezet páratlanul szép úrihímzéses, úrasztali terítőit, kelyheit, a telkibányai, tomori, komjáti, csenyétei, zsujtai, kupai, fügödi, hernádszurdoki, hangácsi, zilizi, felsőmérai, szikszói, vizsolyi, tornyosnémeti, és becskeházai gyülekezetek egyházművészeti anyagát. A tárlókat a gönci gyülekezetben gyűjtött énekes és imádságoskönyvek díszítik.
A MÚZEUM FENNTARTÓJA:
“Pro memoria Károlyi Gáspár Alapítvány”
Címe: 3895 Gönc, Kossuth út 75
Szla. száma: K&H Bank
10402726-27210817-00000000
Az Alapítványról:
1995-ben alapította az Abaúji Református Egyházmegye. Célja: az egyházmegye néhai esperese, Károlyi Gáspár emlékének az ápolására. Első célkitűzése köztéri szobor állítás támogatása volt szülő városában Nagykárolyban –Románia – amit 1996-ban avattak fel. Második nagy célkitűzése volt ez a múzeum.
Az alapítvány elnöke: Dr. Bazsó György az egyházmegye világi főjegyzője.
Titkára: Csomós József gönci református lelkész.
Kurátorai:
Enghy Sándor egyházmegyei tanulmányi előadó,
Szacsuri András gönci gyülekezet gondnoka,
Kiss Borbála a gönci K.G. ált. isk. igazgatója,
Molnár János gönc polgármestere,
Pecze János K.G. ált isk. tanára.
3895 GÖNC, Károlyi út 27/c .
NYITVA TARTÁS:Vasárnap:13-17.00
Hétfő:ZÁRVA
Kedd-Szombat:10–17.00
Csoportoknak zárva tartás ideje alatt is az időpont előzetes egyeztetésével.
Tel.: 46/388-650, vagy 46/388-004
Polgármesteri Hivatal
Az egykori egyemeletes megyeháza, majd tanácsháza 1820-ban épült. Utcai homlokzata 2+4+2 tengelyes, enyhén előreugró oromzatos középrizalittal, szegmens ív záródású kocsibehajtóval. A jelenlegi homlokzaton az épület klasszicista architektúrája már csak jelzésszerűen jelenik meg. A kapualj boltozott, kosárgörbe ívű boltkövekkel. Udvari homlokzata nemes arányú. Az emeletere boltozott lépcső vezet fel, tölgyfa járólapokkal.
Az Amadé várrom a Zempléni-hegységben , Gönc külterületén, a Nagy-Amadé hegy sasbérce nyugati oldalán áll, 650 méterrel a tengerszint felett . A rom megközelítheto Gönc városától a piros kereszt turistajelzésen (8 km ), illetve Telkibányától a piros turistajelzésen (úgynevezett Rákóczi-út), Potácsháza érintésével (6 km).A várat a 13. század második felében Amadé nádor , a korábbi szepesi alispán építtette, ez lett az Aba család osi fészke. Mivel a foúr összeütközésbe került a királlyal, ezért IV. László 1281 -ben eredménytelenül megostromolta a várat. Az Árpád-ház kihalása ( 1301 ) után Amadé a környék rettegett kiskirálya lett. A várban elobb menedéket nyújtott a lengyel trónról eluzött I. Lokietek Ulászlónak ( 1306 – 1333 ), majd saját seregével Lengyelországba behatolva helyreállította annak királyságát. A magyar trón igényloi közül következetesen Károly Róbertet támogatta, ezért Vencel magyar király hívei a kassai polgárok és a szepességi szászok támogatásával 1304 -ben megostromolták a várat, de az ostromlók csúfos kudarcot vallottak. Az oligarchát 1311 -ben a kassai polgárok gyilkolták meg. Károly Róbert királlyá koronázása után Aba Amadé fiai Csák Mátéhoz csatlakoztak, seregük a rozgonyi csatában vereséget szenvedett Károly Róberttol , hat fia közül ketto el is esett a küzdelemben. A király gyozelme után még élo fiait kivégezték, vagyonukat elkobozták, a várat a királyi sereg Drugeth Fülöp parancsnoksága alatt bevette. Az ostrom után királyi vár lett, újvári ispánként a Drugethek birtokolták.
1391 -ben Luxemburgi Zsigmond király a várat a Bebek testvéreknek adományozta, de új tulajdonosainak feltehetoen a várra nem lehetett szükségük, csak a hozzá tartozó birtokokra, mert volt kényelmesebb, jobb váruk is. Így valószínuleg pusztulni hagyták, vagy ok maguk pusztították el.
Mára az ellipszis alakú sáncgyuru által valaha körülvett szabálytalan alakú kovárból csak az egykori öregtorony faltöredékei maradtak meg.Az Amadé-hegy szikláiról káprázatos kilátás nyílik észak felé. Tiszta idoben jól látszik a vidék Kassa városától a Nagy-Milicig .A várról eloször 1288-ban emlékeznek meg a források. Gönc a XIII. században Abaújvár tartozéka. A z utolsó Árpád-házi király, III. Endre alatt az Aba nemzetségbeliek egyik fo fészke, akik közül Amadé (Omode) nádor 1291-tol nádori kúriáját felváltva Göncön és Vizsolyban tartja. Az Amadék után a Drugethek kapják, majd királyi vár fennállása végéig. Elso ízben IV. László király veszi el Gönc várát ostrom útján az Aba nemzetségbeli Finta nádortól, másodízben I. Károly király vette el a hutlen Amadé fiaktól, így lett királyi vár.
Többet a gönci várról nem is tudunk, az általunk ismert források 1428-ban említik utoljára. Vagy három századon át még csak a romjairól sem említenek semmit, csak a XVIII. Században kezdik a földrajzi leírások, térképek és kézikönyvek az egykori Amadé-várat, mint regényes romot újra emlegetni. Nem árulják el a szukszavú történelmi források, hogy mi okozta a vár pusztulását, s azt sem, hogy pontosan mikor enyészett el. Lehetséges, hogy a magasan levo várak gyakori sorsa, villámcsapás s utána leégés sújtotta. De az is lehet, hogy a huszita mozgalmakban pusztult el.
Népi lakóház Göncön
A ház építése kb. a XIX, század elejére tehető. Következetni lehet erre a kőlapokkal fedett barokkos oromzatból, a faragott kőkonzolokból, valamint a kéményfej kialakításából. A falak durván idomított helyi terméskőből gyenge mészhabarcsba rakva, valamint atéglából készültek. A nyílászárók és az utcai vakolat egy későbbi átépítés eredménye.
Gönc központjától kb. 10 percnyi járásra a református és a zsidó temetőben nagyon szép múlt századi síremlékeket, sírköveket találunk.
Gönc egyik legjellegzetesebb gyümölcse a gönci Kajszibarack. A Gönc környéki lankás domboldalak kíválóan alkalmasak a kajszibarack termelésre.A kedvező éghajlat és földrajzi fekvés tette lehetővé a hatalmas barackosok kialakítását. Virágzás idején szinte az egész környék fehér leplet ölt magára.Csodálatos virágaiban április első heteiben gyönyörködhet az erre látogató s július eljén ilyen látványban lesz része.A világszerte híres gyümölcsből készül a nem kevésbé híres gönci barackpálinka. Az eredeti pálinka nincs kereskedelmi forgalomban, s szűkös termés utáni évben meglehetősen nehezen lehet hozzájutni. Az Mg. Szolg. Szöv. tulajdonában levő szeszfőzdében készül sok éves hagyományos technikával. Sajnos már ezt is hamisítják. Aki azonban egyszer kóstolta már nem tudja feledni eme nemes aromát s azt nem könnyű becsapni holmi gyenge utánzatokkal.
Természetesen azok is megtalálhatják örömüket a gönci kajsziban akik esetleg nem fogyasztanak a gyengének igazán nem nevezhető nedűből. Majdnem minden háznál ez időtájt készül a fínom baracklekvár. A sütemények, tészták nékülözhetelen tölteléke. A lekvárfőzés nem igazán sorolható a könnyű munkálatok közé, s jaj annak aki túl közel merészkedik az üsthöz, mert a rotyogó lekvár „köpköd”, ami nem kis fájdalommal jár. Természetesen aki kavargatja nagyon jól tudja ezt.
Cím: GöncKossuth L. utca 71.
Tel: +36 (46) 588 355
E-mail: [email protected]
Web: http://www.gonc.hu/
