Gödöllőt 1349-ben említik először I. Lajos egy adománylevelében. A török hódoltság idején teljesen elpusztult, később újra benépesült.
A 18. században földesura, Grassalkovich Antal birtokai központjává tette a települést. Ő építtette a kastélyt. 1763-ban Gödöllő mezőváros lett.
1841-ben a Grassalkovich család kihalt, így a Viczay család örökölte a birtokokat, majd rövid idő múlva már a Sina családot találjuk a település földesuraként. Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windischgrätz szálláshelye volt, majd Kossuth Lajos főhadiszállása. Kossuth itt fogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot.
A kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta az uradalmat, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az éppen uralkodó család számára, mely akkor éppen I. Ferenc József és Erzsébet királyné („Sisi”) volt. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, Erzsébet királynénak pedig állítólag a kedvenc nyaralóhelye volt.
1911 óta Gödöllőt HÉV-vonal köti össze Budapesttel. Érdekessége ennek a vonalnak, hogy azóta is fordított közlekedési rend van érvényben, azaz a vonatok menetrend szerint a bal oldalon közlekednek. 1884-ben nagyközség lett. Az I. világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáról. A két világháború közt a település Horthy Miklós rezidenciája. 1933-ban a város adott otthont a cserkészek világtalálkozójának, a dzsemborinak. A II. világháború után mezőgazdasági központtá fejlődik. 1950-ben ide telepítik az Agrártudományi Egyetemet (később más egyetemekkel, főiskolákkal egyesítik Szent István Egyetem néven).
Forrás: http://hu.wikipedia.org
Cím: Gödöllő –
Tel:
E-mail:
Web: hu.wikipedia.org
