1991-ben a Dán Meteorológiai Intézet és a Dán Űrkutatási Hivatal tudósai az utóbbit vezető Eigil Friis-Christensen irányításával összehasonlították a XX. század napfolt tevékenységét a hőmérséklet alakulásával.
Megdöbbentő hasonlóságot fedeztek fel a Nap-aktivitás és a hőmérséklet-változás alakulása között.
Többen erre úgy reagáltak, hogy ez véletlen egybeesés. Így felmerült a kérdés, hogy tudnák bizonyítani, hogy ez nem véletlen egybeesés?
Ezért a professzor és munkatársai most 400 éves periódust vizsgáltak, amikor egyáltalán voltak felmérések mindkét területen.
1550-től 2000-ig hasonlították össze a napfolt-tevékenységet és a hőmérséklet változásait. Olyan pontos korrelációt találtak ismét, hogy már megérte felállítani azt az elméletet, ami meg is magyarázza a napfolt-tevékenység és a hőmérséklet-változás összefüggését.
Az, hogy a Nap befolyásolja a hőmérsékletváltozást, az nem meglepő, hiszen a meleget sugározza a Földre állandóan. Ugyanakkor a felhők jelentős hűtő hatással is rendelkeznek. Adódik a kérdés, hogy alakulnak ki a felhők?
A XX. század elején a tudósok felfedezték, hogy a Földet szubatomi részecskék folyamatos bombázása éri. Ezek alkotják a kozmikus sugárzást. Azt, hogy ez a sugárzás nem földi eredetű, azt Victor Franz Hess osztrák szármású amerikai fizikus fedezte fel, amiért 1936-ban Nobel díjat kapott. Ezek jóval a Naprendszeren túlról származnak, és szupernóva robbanásokkor keletkeznek.
Amikor elérik a Föld légkörét, akkor találkoznak az óceánokból és tengerekből felszálló párával, és mikroszkopikus vízcseppek keletkeznek. Ezek a mikroszkopikus cseppek azután összeállnak felhőkké.
De ha a Nap aktivitása megnő, akkor a napszél erősebbé válik, és mintegy elfújja a kozmikus sugárzás részecskéit. Ekkor kevesebb felhő keletkezik, és a hőmérséklet nő.
Ezek szerint a Nap valamilyen oknál fogva, valamilyen ciklikussággal változtatja az aktivitását. Hogy ez miért lehet így, azzal még foglalkozni fogunk, de azt már most kijelenthetjük, hogy a globális felmelegedés alapjait se az emberi tevékenységben, se a tehenek emésztésében nem kell keresni. Se a széndioxid, se más gáz nem vesz ebben részt! SZERINTEM A TEHENEK HÁLÁSAK LEHETNEK A Nobel díj Bizottságnak, bár ezt a majdnem 100 éves eredményt még nem sikerült minden oldalról kielemezni.
