1957-ben a székesegyház északi oldala mellett faragványos és festett falrészletek kerültek elő: a Szent György-kápolna maradványai. A középkori oklevelekben többször említett kápolnát részben akkor bontották el, amikor a XVIII. században a székesegyházat észak felé bővítették. Ugyanekkor épült a szeminárium, amely viszont a kápolna teljes északi oldalát megsemmisítette. Így a nyolcszögű Szent György-kápolna részleteit, alaprajzát csak az alapfalak valóságos szövevényéből lehetett kibontani.
A kápolna szentélye patkóalakú volt. A szentélyfal északi oldala ugyan hiányzott, de a diadalív mindkét oldalán megmaradt a kis háromnegyedoszlopocska (sarokleveles lábazatával együtt) és a szentélybe felvezető két lépcső. Eredetileg a kápolna minden szögletében hasonló háromnegyedoszlop állott, de ezekből csupán még egy maradt meg a szentéllyel szemben lévő főbejárat déli oldalán. Az egyik legkorábbi, 1358-ból származó oklevél szavai szerint: „a kápolna faragott kövekből nagyon szépen épült és csodaszépen van kifestve… „
A kápolna főbejáratát hármas oszlopköteg szegélyezte. A kapuzat küszöbkövére vésett latin nyelvű felirat került elő a következő szöveggel: IN LIMIE NO SEDETO, helyes olvasata: „in limine non sedeto”, azaz: a küszöbre ne üljetek. A figyelmeztetés a szentgyörgynapi búcsúra ide sereglőknek szólt. Ugyanis itt őrizték Szent György fejereklyéjét, amelyet még Szent István király 1016-18 között a bolgárok felett aratott győzelme emlékére a bizánci császártól kapott.
Vetési Albert püspök a kápolnát felújíttatta, majd 1473-ban újra festette és egy vörös márvány gótikus oltárt állíttatott fel benne, amelynek töredékeit az ásatás felszínre hozta. Vetési Bécsben és olasz egyetemen tanult, nagyműveltségű férfi volt, aki pályafutását mint Hunyadi János titkára kezdte, később számos diplomáciai kiküldetésben vett részt. Mint Veszprém püspöke, a királyné kancellája is volt. A Szent György kápolnában temették el, de sírját a XVIII. században barbár módon feldúlták. Vörös márványból készült sírkövének darabjai előkerültek ugyan, de belőlük csak részlegesen lehetett a díszes fedlapot rekonstruálni. A sírkő bal alsó sarkában feliratos tábla hirdeti, hogy a követ Ujhelyi János kanonok, segesdi főesperes állíttatta – feltehetően a XVI. század elején -, aki maga is ide temetkezett.
A XIII. századi kápolna feltárása után a kápolna alatt egy korábbi építményt is megtaláltunk. Ez egy körtemplom (rotunda) volt, szintén patkóalakú szentéllyel. Méreteiben valamivel nagyobb, mint a nyolcszögű kápolna, falai is vastagabbak. Tájolása teljesen eltért a későbbi kápolna tájolásától és ezzel együtt a székesegyházétól is. Erről a kör-templomról csak az 1109-1112 között írt Szent Imre-legenda emlékezik meg. (A szöveg szerint Szent Györgynek keresztelt altemplom titulusát vette át a XIII. században épült kápolna.)
A keresztény térítés során Magyarország püspökévé 972-ben kinevezett Bruno a Dunántúlon és elsősorban a fejedelmi törzs szállásterületén tevékenykedett. Ekkoriban bizonnyal templomok is épültek; valószínűleg ebből az időben készült a körtemplom is. Egy másik vélemény szerint a Szent György templom akkor épült, amikor István király megkapta Szt. György fejereklyéjét, amelyet korábban Ochridban őriztek.
Néhány évtizeddel a kerektemplom megtalálása után Kralovánszky Alán régészeti megfigyelést végzett a várban. A székesegyház északi oldala mellett lévő kert vonalában, az úttest alatt egy hatalmas sziklamélyedésben egy vastag falu, nagyméretű épület egyik sarka, illetve annak alapfala vált láthatóvá, mellette két pillér vagy oszlop alapozása. A sarok a körtemplom irányába mutató, azzal egyvonalban lévő épület maradványa volt.
Számos jel utal arra, hogy a veszprémi kerektemplom 1002-nél korábban, de 972 után épült; a közelében egykoron álló épületről pedig feltételezhető, hogy palota volt. A X. század végéről más fejedelmi palotákat is ismerünk Lengyel-, Cseh- és Magyarország területén, melyek kápolnával voltak egybeépítve: ezek között éppen a veszprémi típus a leggyakoribb.
Forrás: http://www.museum.hu/museum/index_hu.php?ID=679
Cím: X ker. Vár u. 22.
Tel: +36 (88) 426-088
E-mail: gizellakiralyne@ersekseg.veszprem.h
Web: http://www.veszprem.hu/
