Gibárt község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Encsi kistérségben.
Története
A környék már a IV. században is lakott volt. E korból származnak a Hernádbűd és Gibárt határában talált tárgyak: vaskard, vaskés, kardok és lándzsa. A falu életét a Hernád közelsége határozta meg. A Gibárt feletti 1952-es gátszakadás súlyos következményekkel járt.
Gibárt 1984 és 2006 között Encs része volt. A köztársasági elnök 2003-ban hozott határozata alapján 2006. október 1-jétől ismét önálló község.
Látnivalók
A törpe vízerőmű
Gibárton található, a ma már ipari műemlékké nyilvánított, 1901-ben tervezett, 1902-ben épített és 1903-ban üzembe helyezett gibárti vízerőmű. Magyarországon itt épült az elsők között vízi erőmű, a Hernád folyón. A ma is üzemelő törpe erőmű, kategóriájában hazánk legrégebbi, magyar gyártású, ma is eredeti alapgépeivel működő villamosenergia-termelő telepe, amely hozzájárul a régió áramellátásához. A gibárti vizierőmű géptermében 2 darab, egyenként 250 kilowatt teljesítményű generátor található. A vízerőmű előzetes egyeztetést követően, látogatható.
A duzzasztómű a község felett egy éles kanyarban épült. Az alapozás és mélyépítés részlettervei nem maradtak fenn. A műtárgy valószínűleg a Hernád kisvízhozamának időszakában épült, amikor a főgátat elzárták, és a Hernád vizét a mellékágba (a mai üzemvízcsatornába) terelték. A felvízcsatornán keresztül jut a víz a gépházban elhelyezett turbinákhoz. A turbinákon átfolyó víz az alvízcsatornán át jut vissza a Hernád mederbe. A Gibárti vízerőmű, a maga méret- és típuskategóriáján belül, Magyarország legrégibb ma is működő energiatermelő egysége. Felépítésének gondolata a múlt század végén foganhatott meg és a kivitelre, valamint általános elrendezésre vonatkozóan a Ganz-MÁVAG gyár tervtárában fellelhető legrégibb rajzok az 1903. évből származnak. Ezek a rajzok lényegében a mai állapotot tükrözik, mind az épület, mind a gépi berendezés tekintetében. Látható azonban, hogy a telep több módosításon, a gépek pedig felújításon estek át. Ezek közül az 1929. évben kiadott -még meglévő- rajzmásolat egy olyan javításról tanúskodik, amikor mindkét turbina új járókereket és szabályozó vonórudakat kapott. Ezek a közel negyven esztendeig folyamatosan üzemben tartott alkatrészek, a jelenlegi nagyjavítás során ismét felújításra kerültek. Eredetileg mindkét gépegységhez azonos típusú sebességszabályozó tartozott. Ezek közül az egyik lényegét tekintve ma is eredeti állapotban van, és a nagyjavítás során is csupán az elhasználódott alkatrészek cseréje vált szükségessé, bárminemű lényeges szerkezeti változtatás nélkül. A másik regulátorát a negyvenes évek elején teljesen felújították. Az új szabályzó azonban nem felelt meg maradéktalanul a vele szemben támasztott műszaki követelményeknek, ezért a nagyjavítás során szerkezeti módosításon is átesett. 1967-ben kerültek felújításra a turbinák és a szabályzók. A duzzasztóműtől 100 m-re találjuk a 12 m széles árapasztót, amellyel a szűknek bizonyult duzzasztómű kiegészítéseképpen az árvizek jobb levezetését kívánták elérni. A duzzasztómű és az árapasztó azonban még együttesen sem bizonyult elégnek a nagyvízhozamok levezetésére, és ezért a két műtárgy közé 1954-ben megépült az árapasztó surrantó. Tulajdonos: ÉMÁSZ Rt.
Mihály bácsi fája
Gibárttól északra a Hernád-völgyben, a folyót hajdan kísérő galériaerdők egyik ritka maradványában található ez a 20 méter magasságú, 7,5 méter törzskerületű, 250 éves nyárfa, amely a legenda szerint nevét arról az erdészről kapta, aki megmentette a kivágástól.
Cím: Encs (Gibárt)Petőfi út 75.
Tel: +36 (46) 474 133
E-mail: [email protected]
Web:
