Vidáman, tervekkel telve adta utolsó interjúját Gesztesi Károly pénteken. úgy érezte, éppen újra megérkezett a helyére. A színész 56 évesen hunyt el.
A Borsnak adta utolsó interjúját Gesztesi Károly, halála előtt egy nappal. A színész vidáman mesélt, tele volt tervekkel, és éppen egy hosszabb, 3 hetes pihenésre készült. Sajnos már nem nyílt rá alkalma, szombaton tragikus hirtelenséggel, 56 évesen szívinfarktusban elhunyt.
Láthatóan kivirult az elmúlt évben. Minek köszönhető ez a szembeötlő változás?
Az elmúlt évem elég jól sikerült. Szakmai tekintetben kifejezetten mozgalmas volt. Több mint 200 előadáson vagyok túl, és hihetetlen nagy sikerrel fut a Páratlan páros és A miniszter félrelép. Sok kilométer van bennem, amit részben a Bánfalvy Stúdió csapatának köszönhetek. Utoljára a Vígszínházban éreztem ezt az elsöprő lendületet magamban és a kollégáimban, úgyhogy azt hiszem, jobb helyen nem is lehetnék.
Nagyon határozottnak tűnik…
Az is vagyok! Bár az elmúlt időben jó pár helyre el akartak csábítani, de úgy érzem, most tényleg megtaláltam a helyemet és önmagamat. Számomra a színjátszás olyan, mint egy edzőtábor. Kifulladásig kell csinálni, bennem pedig még jó pár maraton van.
Pihenésre nincs is szüksége?
Dehogynem. Pont mától 3 héten át igyekszem elengedni az elmúlt év fáradalmait, testileg, lelkileg feltöltődni. Úgy érzem, újra visszakerültem a ringbe szakmailag, jó pár év után megint kapok forgatókönyveket, és reményeim szerint hamarosan egy nagy komoly filmmel is visszatérek.
Mindeközben pedig a Talent Stúdió mesterkurzusán tanít feltörekvő fiatal színészpalántákat.
Bizony. Már másfél éve. A legjobb tanár díját is elnyertem, és szerénytelenség nélkül mondhatom: nagyon szeretnek a diákok. Jól kijövök a fiatalokkal, az órákon én is lemegyek gyerekbe, noha igyekszem megőrizni a tekintélyemet. Tudják, ha valamit mondok, netán felemelem a hangomat, akkor azt komolyan kell venni.
Merthogy ön mindent teljes erőbedobással csinál. Nemrég a Hit Gyülekezet főiskolájára, a Szent Pál Akadémiára is jelentkezett.
Ahonnan tavaly májusban kirúgtak. Teljesen magam alá kerültem. Utoljára a főiskolán bocsátottak el, úgyhogy annyira felhúztam magam, hogy 3 hónapon keresztül megállás nélkül tanultam, végül újra jelentkeztem, és felvettek. Úgy érzem, nagyon jó úton haladok ahhoz, hogy közelebb kerüljek Istenhez. Ezáltal magamhoz. Megtanultam hallgatni, lenyugodni, és csöndben maradni is, ami 56 évesen teljesen új, s eddig ismeretlen kapukat nyitott meg előttem.
Forrás: Ripost.hu
