Gerhard Schröder nem alkuszik. Egyedül talán Vlagyimir Putyinnal. Noha az orosz államfővel való barátsága szociáldemokrata párttagságába kerülhet, az egykori német kancellár most ismét azzal büszkélkedett, hogy Moszkvában Puytinnal tárgyalt. Ráadásul „jó hírrel” tért haza, mert a Kreml vezetője szerinte az Ukrajna ellen általa indított háború tárgyalásos megoldását akarja.
Gerhard Schröder a Stern című német magazinnak és az RTL televíziónak adott nyilatkozatában számolt be arról, hogy a hazai tiltakozások ellenére a múlt héten ismét ellátogatott az orosz fővárosba.
Ezúttal is elutasította, hogy megszakítsa kapcsolatait „barátjával, Putyinnal”.
Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a maga részéről a háborút több alkalommal elutasította.
Feltette ugyanakkor a kérdést, hogy valójában segítene-e bárkinek is, ha személyesen elhatárolódna az orosz vezetőtől. A barátsággal kapcsolatos döntést annak idején meghozta, és kitart amellett – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindez talán egyszer még hasznos is lehet.
„Miért is kellene bocsánatot kérnem”
– fogalmazott a volt kancellár, utalva a Putyinnal való szoros kapcsolatai miatt őt ért bírálatokra.
A több mint öt hónapja tartó háborúban az első sikernek nevezte, hogy létrejött az ukrajnai gabonaszállítási megállapodás. Közvetve Putyint is idézve úgy vélte, hogy mindez lassan talán elvezethet egy fegyverszüneti megállapodáshoz Oroszország és Ukrajna között.
A fennálló problémákat „megoldhatónak” nevezte. Szerinte az
nem segítene, ha Ukrajna katonailag a Krím visszaszerzésére törekedne.
Viszont utalt arra, hogy Kijev esetleges NATO-tagságával kapcsolatban maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelentette ki, hogy országa számára osztrák mintára egy esetleges fegyveres semlegesség jöhetne szóba. Hangsúlyozta, hogy ehhez mindkét fél részéről engedményekre lenne szükség.
Schröder szerint jogosak Oroszország „bekerítési félelmei”, amelyek – mint fogalmazott – a múltból is fakadnak.
A kialakult gázválság kapcsán Schröder állást foglalt az Oroszországot a Balti-tenger alatt Németországgal összekötő Északi Áramlat-2 gázvezeték üzembe helyezése mellett.
A vezeték elkészült, a háború miatt azonban az Olaf Scholz kancellár vezette német kormány elállt üzembe helyezéstől.
Szavai szerint ez lenne a legegyszerűbb megoldás – hangoztatta Schröder,.
Szerint amennyiben rendkívül súlyos gázellátási válság alakulna ki, a két Északi Áramlat vezeték biztosítaná, hogy ne legyenek problémák sem a német ipar, sem a német háztartások számára.
2005-ös választási veresége után Schröder az üzleti életbe nyergelt át, és elvállalta az elnöki tisztséget az Északi Áramlat -2 földgázvezeték megépítésére létrejött cég, a Nord Stream AG felügyelőbizottságában.
Néhány évvel ezelőtt pedig a Rosznyefty kőolaj- és földgázipari társaság felügyelőbizottsági elnökének választották meg.
Ezekről a tisztségéről a közelmúltban lemondott.
Az elmúlt időszakban számos bírálat érte amiatt, mert nem volt hajlandó elhatárolódni az orosz államfőtől. Sorra vonták meg volt kancellárként élvezett kiváltságait, és pártja eljárást indított kizárására.
Ezzel kapcsolatban csak annyit mondott, hogy bármi is történjék, ő szociáldemokrata volt, és az is marad.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Markus Schreiber
infostart
