A tanösvényen feltáruló földtani látványosságok bemutatják számunkra az egykori földtörténeti események egy-egy pillanatát.
A sétaútról kiadvány is készült.
A szabadon látogatható önmagába visszatérõ tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhetõ.
A tanösvény hossza: közel 4 km. Megközelíthetõ a Badacsony-hegy déli oldalán a Kisfaludy-ház felõl.
Rózsa-kõ: A hegyoldalról lehasadt bazalttuskó valószínûleg Kisfaludy Rózájáról kapta a nevét, amelyet 1886-ban be is véstek a szikla oldalába.
A néphit azután fontos szerepet adott a kõnek: a hagyomány szerint, ha egy fiú és egy leány a Balatonnak hátat fordítva leül rá, még abban az esztendõben jegyesek lesznek – sõt elég, ha a kedveséért sóhajtó leány ül rá, szerelmük ez esetben is beteljesedik.
A Páholy kilátóhoz vezetõ hosszú lépcsõsor fáradalmai után a Balatonra és a környezõ hegyekre nyíló csodálatos panoráma kárpótol bennünket.
Hertelendy Károly a 19. század közepén Zala vármegye alispánjaként felkarolta és támogatta a balatoni hajózás megindításának ügyét s a róla elnevezett emlékmûtõl szép kilátás nyílik a Tomaji öbölre és az Örsi-hegyre.
A Kisfaludy- kilátó a 438 m-s magassági pontnál épült. Erkélyérõl a Tapolcai-medence és az azt övezõ hegyek látványa tárul elénk.
A Kõ-kapu kõoszlopai jól szemléltetik a víz és a szél erejét.
A természeti erõk eróziós munkája nyomán létrejött hatalmas, még álló bazalttornyok körül a ledõlt, széttöredezett oszlopokból valóságos kõtenger, kõfolyás alakult ki.
A közelében fakadó Klastrom-kút hûs vizével szomjunkat enyhíthetjük. Kitûnõ ivóvíz, hõmérséklete télen-nyáron 4-5 Celsius fokos.
Közelében állt egykor a Szent Imrérõl elnevezett pálos kolostor.
A néphagyomány azt tartja, hogy a kolostorban lakó szerzeteseknek adományozott szõlõben termelték elõször a francia, burgundi eredetû ½pinot gris½, azaz szürkebarát nevû szõlõt, amelynek bora híressé tette Badacsonyt.
A Rodostó turistaház 1936-ban, magyaros stílusban épült, Rákóczi Ferenc és bujdosó társának emlékére.
Falán két táblát helyeztek el. Az egyik Rákóczi és társai emlékét õrzi. A másik táblára azok nevei kerültek, akik munkásságukkal sokat tettek a hegy megmentéséért, többek között azért, hogy beszüntessék a Badacsony létét fenyegetõ robbantásos bazaltkitermelést.
A Bujdosók lépcsõje összesen 464 lépcsõfokból áll. Pihenõkkel elválasztott szakaszait a kuruc kor nevezetes személyeirõl (Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Cinka Panna) nevezték el. A Tördemici kilátóhely nevû pontról a Szent György-hegy tetejénél bazaltorgonás, lejjebb pincékkel, présházakkal teleszórt oldal tûnik elénk, balra Szigliget várának romja trónol az egyik dombtetõn, azután a Balatonedericsi Sárkány-erdõ, jobbra a Kõ orra, a Csobánc, a Gulács.
A távolban a Keszthelyi-hegység vonulatai kéklenek. Ranolder-kereszt: A hegy fennsíkjának déli, éles párkányán, mintegy 400m magasan álló, óriási kõkeresztet Ranolder János veszprémi püspök emeltette 1857-ben. A kereszt egy-egy nagyobb darabját 40 bivallyal vontatták fel a hegyre.
A Balaton lélegzetelállító panorámájára tekinthetünk mellõle. A Harangozó-bérc a Ranolder-kereszt alatt levõ kilátóhely. A nép½gyapjúzsákoknak½ nevezte el az itt magasodó bazaltoszlopokat és tornyokat. Eötvös Károly, a Balaton híres kutatója leírta, hogy ha a kinyúló kõpadot kalapáccsal megütik olyan hangot ad, mintha óriási harang kondulna meg.
GPS koordináták: 46.8072 / 17.5149
Forrás:Badacsonytomaj;Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: Badacsonytomaj Geológiai és Botanikai Tanösvény
Tel: 0036705322177
E-mail: szerkesztoseg@hirmagazin.eu
Web: www.hirmagazin.eu
