Bár Magyarországon törvény tiltja a génkezelt, úgynevezett GMO-s növények termesztését, a húsaink egyáltalán nem GMO-mentesek! – tudta mega Ripost. Külföldről ugyanis rengeteg génkezelt takarmány érkezik az országba. Emiatt indított a kormány programot a GMO-mentes állattartásért.
Az uniós szabályok szerint fel kell tüntetni, ha egy élelmiszerben több mint 0,9%-ban van jelen génkezelt alapanyag.
A zöldségeket és gyümölcsöket tehát tudjuk ellenőrizni, de ha húsról van szó, már nem ilyen egyszerű a helyzet. Az állatok takarmánya ugyanis származhat olyan országból, ahol nem tilos a génkezelt növények termesztése, így közvetve génkezelt húst eszünk anélkül, hogy tudnánk róla.
Ma az állatokkal etetett fehérjeforrások nagy része külföldről származik, ezért bizonytalan, mennyi a génkezelt
– mondta el a Ripost-nak Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója. Így annak ellenére, hogy nálunk nem lehet GMO-s növényt termeszteni, közvetve mégis ki vagyunk téve annak, hogy génmanipulált terméket fogyasszunk. Ez indokolja azt a programot, amit a kormány a fehérjebehozatal visszaszorítása és a magyar agráripar fellendítése érdekében indított.
A program célja az, hogy ne csak a növénytermesztés legyen Magyarországon GMO-mentes, hanem az állati termékek előállításánál, a takarmányozás során is kizárják a génkezelést.
A program részleteit most dolgozzák ki, kutatóintézetekkel és egyetemi szakemberekkel együttműködve. Ma a szükséges takarmány harmadát tudjuk itthon előállítani – tette hozzá a szakember. A nálunk előállított GMO-mentes takarmány keresett külföldön is.
A behozott szója nagy része viszont génkezelt
– tudtuk meg Lengl Tamástól, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. ügyvezetőjétől.
„Szójából messze nem fedezi a hazai szükségleteket a magyar termés. A világpiacon legolcsóbb az Egyesült Államokból és Brazíliából érkező szója, ami viszont génkezelt.”
De honnan tudja a vevő, hogy a hús, amit vásárol, génkezelt takarmánnyal etetett állatból való-e vagy sem?
Olyan módszer nincs, ami kimutathatná, hogy a kérdéses hús olyan állatból származik-e, amit nem etettek génkezelt takarmánnyal. Viszont a GMO-mentességet fel lehet tüntetni az árun, ami egyfajta garancia
– válaszolt Lengl Tamás.
„A cégünk felismerte, hogy a magyar állattenyésztők körében van kereslet a GMO-mentes takarmányokra, igyekszünk ezt az igényt kielégíteni. Saját sertéseinket is GMO-mentesen etetjük, és ezt a húsukból készült árun feltüntetjük.”
Sok múlik a vevők tudatosságán is, mert, ha igénylik a GMO-mentes húst, akkor a tenyésztők rákényszerülnek, hogy ezt a minőséget állítsák elő és szavatolják.
Baj-e, hogy génkezelt?
A tudomány ma már képes arra, hogy genetikailag módosítsa a természetes növényeket azzal a céllal, hogy ellenállóbbá tegye azokat a kártevőkkel szemben. Így kevesebb permetezésre, kemikália alkalmazására van szükség. Ezt viszont nem lehet lemosni, mint a permetet, megesszük az élelemmel a bejuttatott örökítőanyagot is. Azt egyelőre senki nem tudja, hogy ez hosszú távon milyen hatással van az emberi szervezetre. Az Egyesült Államok mezőgazdasága jórészt a génkezelt növényeken alapul, Európában sokkal szigorúbb a szabályozás.
Forrás: Ripost
