Szentesen történt az az eset, amely ismét rávilágít arra, hogy a közlekedési morál és a felelőtlenség milyen súlyos következményekkel járhat. Egy autós a zebrán gázolt el egy gyalogost, majd ahelyett, hogy megállt volna és segítséget nyújtott volna, egyszerűen elhajtott a helyszínről. Az egész történetet egy térfigyelő kamera rögzítette, így kétség sem fér hozzá, mi történt.
A felvételen jól látszik, ahogy a gyalogos szabályosan, a kijelölt átkelőn haladt át, amikor a jármű nagy sebességgel elütötte. A sofőr pedig nem hogy nem állt meg, hanem tovább is hajtott, hátrahagyva az áldozatot. Ez a magatartás nemcsak embertelen, de törvényileg is súlyos következményekkel jár.
A vádirat szerint a sofőr március 14-én a reggeli órákban személyautójával közlekedett Szentes belvárosában.
A sértett az egyik középiskola közelében lévő zebrán szeretett volna átkelni. A férfi nem vette észre az éppen átsétáló sértettet, ezért elütötte.
A lány az útra esett, azonban a vádlott anélkül, hogy segített volna, továbbment autójával.
A balesetben a diáklány nem sérült meg.
A férfit a járási ügyészség cserbenhagyás vétségével vádolja, bűnösségének kérdésében a Szentesi Járásbíróság fog dönteni.
A rendőrség gyors fellépése
A helyi rendőrkapitányság azonnal megkezdte a nyomozást, a felvételek és tanúk segítségével rövid időn belül sikerült beazonosítani a sofőrt. Az ilyen esetekben a rendőrségnek kulcsszerepe van: nemcsak a bizonyítékok összegyűjtésében, hanem abban is, hogy megakadályozzák az elkövető esetleges szökését vagy újabb balesetet okozó magatartását.
Az ügyészség felelős döntése
Az ügyészség dolga, hogy a rendőrségi nyomozás anyagát vádiratba foglalja. Az ilyen eseteket a vádhatóság nem egyszerű közlekedési szabálysértésként, hanem vétségnek, vagy büncselekménynek kezeli. A segítségnyújtás elmulasztása önmagában is büntetendő, de nézzük, mit ír a Btk:
Mi az a cserbenhagyás jogilag?
A magyar Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint cserbenhagyásról beszélünk, ha egy közlekedési baleset résztvevője megállás és segítségnyújtás nélkül távozik a helyszínről.
Ez nem azt jelenti, hogy mindig bűncselekmény, de alapesetben a Btk. külön tényállásként szabályozza:
- Btk. 239. § (1): „Aki közlekedési baleset részese és anélkül, hogy a tőle elvárható segítséget megadná, eltávozik a helyszínről, vétséget követ el.”
Miért „vétség”, és nem „bűntett”?
A magyar jog két kategóriát különböztet meg:
- Vétség: ahol a kiszabható szabadságvesztés két évnél kevesebb.
- Bűntett: ahol a kiszabható szabadságvesztés kettő év vagy több.
A „cserbenhagyás alapesete” maximum két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető – ezért minősül vétségnek.
Mikor súlyosabb a minősítés?
A Btk. fokozatokat is tartalmaz:
- Alapeset: ha nincs személyi sérülés, akkor vétség.
- Ha a baleset sérüléssel jár, és a sofőr nem nyújt segítséget, akkor már súlyosabb minősítés, akár bűntett is lehet (pl. segítségnyújtás elmulasztása sérült esetén).
- Ha a sérülés súlyos vagy halálos, akkor a cserbenhagyás mellett más bűncselekmény (pl. közúti veszélyeztetés, halált okozó közúti baleset gondatlan okozása) is felmerülhet, ezek akkor már bűntettnek minősülő esetek.
A bíróság szerepe:
A bíróságra hárul a legfontosabb feladat: olyan ítéletet kell hozni, amely nemcsak az áldozat és családja számára jelent igazságot, hanem a társadalom felé is üzenetet hordoz. Aki gyalogátkelőhelyen gázol, ahol a gyalogos biztonságban érezheti magát, majd segítségnyújtás helyett elmenekül, az a közösség egészét veszélyezteti. A büntetés — akár szabadságvesztés, akár hosszú időre szóló vezetői engedély elvétele — elrettentő erővel bír, és jelzi: Magyarországon nincs helye a felelőtlen és embertelen közlekedési magatartásnak.
Miért fontos mindez?
A közlekedés biztonsága közös ügyünk.
A rendőrség, az ügyészség és a bíróság munkája akkor nyeri el valódi értelmét, ha az ítélet világos jelzés: a törvény mindenkit kötelez, és a felelőtlenséget vagy szándékosságot, nem lehet büntetlenül hagyni.
Szentesen most ismét alkalom nyílik arra, hogy a jogszolgáltatás példát mutasson, és erősítse a társadalom biztonságérzetét.
Van véleményed? – Írd meg kommentben!
Szerinted milyen büntetésnek lenne valóban elrettentő ereje az ilyen ügyekben?
„Köszönet és tisztelet illeti a rendőröket, ügyészeket, bírókat, a hivatásos és a polgári alkalmazottakat mindennapos áldozatvállalásukért, kitartó munkájukért, amellyel a közbiztonságot, az igazság érvényesülését, a társadalom védelmét szolgálják” – Hirmagazin.eu
