Gyed, vállalkozás, járulék – amikor kivételek erősítik a szabályt
Egyéni vállalkozó diák gyeden van, meddig kell szüneteltetnie tevékenységét? Ha mégis dolgozna a vállalkozásban, kötelezett-e a minimumjárulék megfizetésére? Olvasói kérdésre Széles Imre tb-szakértő válaszolt.
A kérdés részletesen így szólt: Nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató egyéni vállalkozó jelenleg gyermekgondozási díjban részesül. A gyermek születése miatt szeptembertől a hallgatói jogviszonyt halasztja, tehát a nappali tagozatos jogviszonya szünetel. Tekintettel arra, hogy gyedben részesül, a minimálbér utáni úgynevezett kötelező járulékot nem fizet, vállalkozásában keresőtevékenységet nem folytat, onnan jövedelmet nem vesz ki. A későbbiekben szeretne gyed mellett egyéni vállalkozási tevékenységében dolgozni. Kérdésem, hogy ha keresőtevékenységet folytat, de továbbra is gyedben részesül, viszont nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból, kell-e járulékokat fizetnie, vagy a gyed ellátás ténye továbbra is mentesíti? További kérdés, hogy gyed mellett folytathatja-e nappali tanulmányait? Ebben az esetben előállna a nappalin tanulmányokat folytató mentessége járulékfizetés szempontjából?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
A gyed melletti nappali tagozatos tanulmányokat semmilyen jogszabály sem tiltja. Sőt, immár a gyed folyósítása alatt is szabadon lehet keresőtevékenységet folytatni, hiszen a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXXIII. (Eb.) törvény erre vonatkozó szabályai törlésre kerültek.
Ugyanakkor, ha nem biztosítási kötelezettség alapján járó gyedről, hanem az Eb. törvény 42/E szakasza alapján megállapított úgynevezett „hallgatói” gyedről van szó, akkor ennek tartama alatt csak a gyermek születését követő 169. naptól megengedett a keresőtevékenység folytatása.
A gyed tartama alatt a vállalkozót havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség nem terheli. Ugyanakkor az említett 168 napos időszakot nem tekintve, a gyed alatt szabadon folytathatja a vállalkozói tevékenységét, járulékait, illetve a szociális hozzájárulási adót pedig a tényleges kivétje után kell lerónia.
A gyedet követően, a gyed tartama alatt viszont főszabály szerint csak akkor mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól, ha személyesen nem vesz részt a vállalkozás munkájában. Ugyanakkor jelen esetben ilyen korlátozás nem lesz szükséges, hiszen nappali tagozatos tanulmányaira tekintettel a személyes munkavégzése ellenére sem terheli majd a minimumjárulék.
Kamatkedvezményből származó jövedelem – így kell kiszámolni
Kifizető 1,5 millió forint kölcsönt ad kamatmentesen a dolgozójának, 24 hónap futamidőre. A dolgozónak kamatkedvezményből származó jövedelme lesz, ami után az adókat a kifizetőnek kell bevallani és megfizetni. Hogyan kell kiszámolni a kamatjövedelmet? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
A NAV állásfoglalása szerint az éppen aktuális követelés nagyságára kell megállapítani a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegét. Havonta folyamatosan? Évente, a december 31-ei állapotra? Az induláskor? A kölcsönt 2016. június 1-jén folyósították. A dolgozó havonta törleszt egyenlő részletben. Mikor kell kiszámolni, és mennyi lesz a kamatjövedelme? – sorolta kérdéseit olvasónk.
A kamatkedvezményből származó jövedelem közterhét a magánszemélyt terhelő kötelezettség összegére vetítve az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – adóévenként kell megállapítani, megfizetni, illetve bevallani [szja-törvény 72. § (1)-(2) bekezdés].
Jelen esetben
– a kamatmentes kölcsön összege 24 hónapra 1,5 millió forint
– a tartozás kezdő időpontja 2016. június 1.
– törlesztés 62 500 Ft havonta, a bérből történő levonással
– a jegybanki alapkamat (ha nem változik) 0,9 százalék
– kamatkülönbözet 0,9+5=5,9 százalék.
A kifizetőnek a 2017. évre vonatkozóan az év végén (2018. január 12-éig) a következők szerint kell a fizetendő személyi jövedelemadót (15 százalék szja) és egészségügyi hozzájárulást (22 százalék eho) kiszámítania (feltételezve, hogy a bérfizetés napja a hónap 5-e, illetve a megelőző utolsó munkanap):
A bérből július 5-én levont 62 500 forint 34 napon át fennálló, megszűnt kötelezettségnek minősül, így
– a kamatkedvezmény 62 500×0,059:365×34=343 forint
– a fizetendő szja+eho 343×1,18x(0,15+0,22)=150 forint
A bérből augusztus 4-én levont 62 500 forint 64 napon át fennálló, megszűnt kötelezettségnek minősül, így
– a kamatkedvezmény 62 500×0,059:365×64=647 forint
– a fizetendő szja+eho 547×1,18x(0,15+0,22)=282 forint
Ugyanígy kell kiszámítani a szeptember-december havi törlesztések után fizetendő szja-t, ehót, majd az év utolsó napjára:
– 214 napon át még fennálló tartozás 1 500 000-6×62 500=1 125 000 forint
– ennek kamatkedvezménye 1 125 000×0,059:365×214=38 916 forint
– a fizetendő szja+eho 38 916×1,18x(0,15+0,22)=16 991 forint.
A kifizető által 2018. január 12-éig befizetendő, bevallandó szja és eho egyenlő a havi törlesztésekre és az év végi tartozásállományra az előzőek szerint megállapított kötelezettség együttes összegével.
A számítást 2018-2019-re is hasonlóan kell elvégezni azzal, hogy
– a tartozás fennállásának időtartamát az adóév első napjától kell figyelembe venni (ami azt jelenti, hogy a január elején kifizetett bérből levont törlesztésre – mivel az része az előző év utolsó napján fennálló tartozásnak – nem kell ismételten kamatkedvezményt számítani);
– az eho (ha nem változik) 20 százalék;
– a jegybanki alapkamat változása esetén az éppen aktuális tartozás nagyságára az éppen aktuális alapkamattal kell számolni.
Így térhet át katára év közben
Milyen határidővel kell beadnia az egyéni vállalkozónak a 2017. évi bevallását, ha 2017. 10. 01-jétől lesz katás? Milyen számú bevallásokat és mikor kell beadni az egyéni vállalkozás megszűnésével (átalakulásával) kapcsolatban? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adótanácsadó, mérlegképes könyvelő válaszolt.
Ha a vállalkozó 2017. 10. 01-jétől lesz katás, a személyijövedelemadó-bevallását (1753-as számú) 2018. 02. 25-éig kell elküldenie az adóhatóság felé, s benne fel kell tüntetnie a január 1. és szeptember 30. közötti időszak vállalkozói bevételeit, költségeit és a jövedelmét.
Emellett, ha egyéb személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség alá eső jövedelmet is szerzett magánszemélyként, azt is ezen a bevalláson kell bevallania.
Az iparűzésiadó-bevallást elegendő 2018. május 31-éig benyújtania. Ha 2017. 10. 01-jétől az iparűzési adózásban a tételes adóalapmegállapítást választja, akkor a január és szeptember hónap közötti időszakról külön bevallást kell beadnia.
Az október 1-jétől kezdődő időszakra nem kell bevallást adnia, az önkormányzat kiszámolja az adóját.
Ha azonban nem választja a tételes adóalapmegállapítást, akkor nem kell külön beadnia a bevallást, elegendő a teljes évről 2018. 05. 31-éig bevallást benyújtania.
Más rendkívüli bevallás nem terheli az áttérés miatt.
Megszűnés esetén valamennyi bevallást soron kívül be kell nyújtania 30 napon belül (kivéve a személyijövedelemadó-bevallását, mert azt elegendő a szokásos esedékességkor, azaz az adóévet követő év május 20-áig).
A soron kívüli bevallásokat a megszűnést követő 30 napon belül kell benyújtania. Ide tartozik mindenekelőtt a 17KATA bevallás, valamint a 1708, 1701 és az iparűzésiadó-bevallás is.
Ha áfafizetésre volt kötelezett, akkor az áfabevallást is 30 napon belül kell benyújtania a megszűnés dátumához képest.
Ellenőrzésre hív vissza 1,2 millió autót a Nissan
Japán üzemeiben végzett nem hiteles minőségi ellenőrzés miatt közel 1,2 millió autót hív vissza vizsgálatra a Nissan Motor Co.
A japán közlekedési minisztérium és a Nissan vizsgálatai szerint az autógyár mind a hat üzemében Japánban végeztek minőségi ellenőrzést a feladat ellátására nem jogosult szakemberek. A hat üzemből ötben pedig felmerült annak a gyanúja is, hogy még a dokumentumokat is meghamisították a gyakorlat elleplezése érdekében.
A Nissan 2014 januárja és 2017 szeptembere között Japánban készült 1,16 millió autót hív vissza szakszervizekbe ellenőrzésre.
Az érintett 38 modell és modellvariáció között szerepel a Note kompakt, a Serena egyterű, a Leaf elektromos autó, valamint a Murano szabadidő terepjáró, illetve további tíz, a Mazda Motor Corp. és a Suzuki Motor Corp. számára gyártott autó is.
A visszahívási akció 25 milliárd jen (189 millió euró) költséget jelent a Nissannak. A visszahívott járművek mellett a márkakereskedői hálózatnál lévő 34 ezer autót is ellenőrzésnek vet alá a Nissan.
Tartozik az adóval a házastársam, viheti-e a NAV a különvagyonomat?
Házassági különvagyonnak számítana-e az édesanyám tulajdonát képező gépjármű – amelynek én vagyok az üzembentartója – , ha azt nekem ajándékozná? Ha a házastársamnak van tartozása, akkor ezt az ingóságot az ajándékozás után lefoglalhatja a NAV? Nekem kell az ajándékozást bizonyítanom? Ha a házastársamnak a bt.-ben köztartozása van, az az én saját bt.-mben lévő (édesanyám és én alapítottuk még a házasság előtt) vagyont is érintheti? – kérdezte olvasónk. Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Ha az édesanya a gyermekének ajándékozza az autót, akkor az a különvagyonhoz fog tartozni – szögezte le válasza elején szakértőnk. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 4:38. paragrafusa szerint a házastárs különvagyona a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy a részére ajándékozott vagyontárgy és a részére nyújtott ingyenes juttatás.
Ebben az esetben később az adóhatóság nem foglalhatja le az említett autót, mivel az az eljárásban érintett személy házastársának különvagyona, de ezt neki kell bizonyítania, például ajándékozási szerződéssel.
A végrehajtási eljárás alapvető szabályait tartalmazó NAV tájékoztató füzetben is az olvasható, hogy gépjármű helyszínen történő foglalása alkalmával a házastárs tulajdonában lévő gépjármű is végrehajtás alá vonható, feltéve, hogy az nem képezi az ő külön vagyonát.
A Ptk. 4:40. paragrafusának (1) bekezdése a közös vagyonhoz tartozás vélelme vonatkozásában azt mondja ki, hogy „ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak.
A végrehajtási törvény (Vht.) szerint lehet végrehajtást vezetni üzletrészre, de a házassági vagyonközösség fennállása előtt szerzett vagyontárgy is különvagyonnak minősül. A 132/A paragrafus (1) bekezdése szerint, ha az adósnak közkereseti, illetve betéti társaságban vagyonrésze van, a végrehajtó tájékoztatja a végrehajtást kérőt arról, hogy az adós tag helyett a rendes felmondás jogát gyakorolhatja. Ha a végrehajtást kérő a felmondást tartalmazó nyilatkozatát a végrehajtónak átadta, a végrehajtó megküldi azt a gazdasági társaságnak, egyúttal az adósnak a társasággal szemben a tagsági jogviszony megszűnése miatt fennálló követelését lefoglalja (110-113. §).
Az elszámolás megtörténte nem érinti az adósnak a társasági tartozásokért fennálló, jogszabályban megállapított tagi felelősségét. A végrehajtást kérő az elszámolás megtörténte esetén sem felel a társaság tartozásaiért.
Itt azonban felmerülhet vagyonnövekmény is, aminél figyelembe kell venni a Ptk. 4:38. paragrafusának (2) bekezdésében foglaltakat is, mely szerint a különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.
Szakértőnk végül megjegyezte, hogy konkrét ügyben csak az iratok, dokumentumok áttanulmányozása után lehet teljes körűen választ adni a kérdésre.
Forrás: MTI /adozona
Képek: popsugar, naprakeszfigyelo, vallalkozo, dehir, napi
