A múlt heti EU-csúcs zárónyilatkozata szerint az unió mindaddig jelentős pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújt Ukrajnának, ameddig arra szükség van. A záródokumentum egyfajta kompromisszum, amit mindenki elfogadott
– mondta az Inforádió Aréna című műsorában Gát Ákos Bence, a Danube Institute külkapcsolati vezetője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója.
A Gázai övezetben kialakult helyzet kapcsán kiemelte: az izraeli háború kérdésében az EU-nak óvatosan kell eljárnia, mert ez külpolitikai terület, amely az uniós szerződések szerint is tagállami hatáskör, de azért van mód közös fellépésre.
A szlovák és a magyar miniszterelnök is arról nyilatkozott az EU-csúcsot megelőzően, hogy kormánya számára nem elfogadható az Ukrajna támogatására vonatkozó uniós terv. Ezek után született meg az ország további támogatásáról szóló közös záródokumentum, amivel kapcsolatban Gát Ákos Bence az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: ilyen dokumentumot az uniós tagállamok vezetőinek minden ülése után elfogadnak, és ezekben lényegében egy minimum közös álláspontot fogalmaznak meg.
„Sokszor megy a vita egy-egy szó megfogalmazásán, sőt akár egy többes vagy egyes szám kérdésén is hosszan vitatkoznak egymással az államok vezetői. Amennyiben viszont megjelenik a zárónyilatkozat, azt az összes ország résztvevő elfogadta, ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy mindenkinek azonos lenne a politikai álláspontja a téma minden egyes részletével kapcsolatban. Például az orosz-ukrán háború megközelítésében eltérő a nézőpontja Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, vagy éppen Emmanuel Macron francia elnöknek, illetve Olaf Scholz német kancellárnak. Ezeket általában meg is fogalmazzák az Európai Tanács margóján. Ugyanakkor van egy közösségi szemlélet, mely szerint az államfők, miniszterelnökök próbálják nem akadályozni, hogy valamiféle közös álláspont mégis elfogadásra kerüljön” – fejtette ki a Danube Institute külkapcsolati vezetője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója.
Gát Ákos Bence szerint a nyilatkozatok és a záródokumentum közötti különbség a diplomácia területe, vagy például azé, hogy a részleteket is meg kell nézni. Példaként hozta fel, hogy Magyarország sosem mondta, hogy nem kellene humanitárius segítséget nyújtani Ukrajnának, hanem a katonai segítségnyújtással kapcsolatban jelezte erős fenntartásait.
„Nem részletezték a dokumentumban, hány éven keresztül, pontosan milyen segélyeket és milyen célokra küld az EU Ukrajnának.
Ezek mindig diplomatikus szövegek, amelyek a fő üzenetekre koncentrálnak. Való igaz, hogy Európában a fősodor azt szeretné, hogy Ukrajnának minél hosszabb ideig, amíg a háború fennáll, minél nagyobb pénzügyi-katonai segítséget nyújtsanak, ettől függetlenül azonban mindenki számára világos, hogy vannak ettől radikálisan eltérő álláspontok is. A nyilatkozat arról tesz tanúbizonyságot, hogy a más véleményen lévők engedjék, hogy egy kompromisszumos szöveg megjelenhessen – tette hozzá a kutató.
Egységes álláspont kell a közel-keleti uniós fellépéshez
Az izraeli-Hamász konfliktus kapcsán Gát Ákos Bence kiemelte: azon túl, hogy külpolitikai kérdésről van szó, ez nagyon fontos belpolitikai kérdés is számos országnak, hiszen egy olyan konfliktus, mint ami kialakult a közel-keleten, ki tud alakulni Nyugat-Európában is a migráció és a multikulturális társadalmak miatt. Például Franciaországban Emmanuel Macron elnök több hete, a támadás óta a nyilvánosság előtt kéri a franciákat, hogy ne importálják a konfliktust az országba.
„Egy nagy beszédet is tartott a franciáknak néhány nappal az izraeli merényletek után, amelyben nagyon komor hangvételben szépen megkérte a francia társadalom különböző állampolgárait, hogy ne forduljanak egymás ellen, hangsúlyozva, hogy Franciaországban él Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége is. Utóbbi miatt a helyzet adott ahhoz, hogy konfliktusok robbanjanak ki” – mutatott rá a szakértő. Megjegyezte: a beszéd másnapján történt az a sajnálatos eset, amelyet később terrortámadásnak nyilvánítottak, és amely során egy gimnáziumi tanárt hidegvérrel meggyilkoltak. És akkor még ott vannak a meghiúsított merényletkísérletek, amelyek számát nem ismerjük.
Összegzése szerint
az EU „találhat mandátumot” ahhoz, hogy egységesen felléphessen a konfliktus ügyében.
Amennyiben ugyanis az uniós vezetők egyetértenek abban, hogy mi az álláspont az Izrael és a Hamász közötti háború kapcsán, akkor az EU egységes hanggal felléphet a térségben és főként a diplomácia eszközeivel befolyást gyakorolhat az események lefolyására. Egyes tagállamok vezetői – például Macron is – egyeztettek Izraellel, ezekre „rá tud csatlakozni” az EU, ha egyetértés van az országok vezetői között.
Hírek szerint az izraeli háború kapcsán sem volt könnyű dolga az állam- és kormányfőknek, hiszen például a fegyverszünet megosztó kérdés. Sokak szerint az csak a Hamásznak kedvezne, ugyanakkor a humanitárius helyzetre is igyekszenek felhívni a figyelmet az uniós politikusok is. Ám az, hogy „mi a megfelelő dózis”, tagállamonként eltérhet – vázolta Gát Ákos Bence.
(A nyitóképen: Kaja Kallas észt, Orbán Viktor magyar miniszterelnök (b2), Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnök (b3), Robert Golob szlovén (háttal), Alexander De Croo belga (j2) és Robert Fico szlovák miniszterelnök (j) az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján 2023. október 26-án.)
