Gasztroforradalom: egyre több a kiváló étterem, cukrászda, pékség és borterasz a Balatonnál

A világon az egyik legjobb dolog az evés

Két évvel ezelőtt Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője azt mondta Lévai Anikónak, a szerkesztőbizottság elnökének, hogy ne folytassák a balatoni gasztrokalauzt, ne adják ki többször, hiszen rengeteg munkával jár, és sok benne az ismétlés is: több étterem és vendéglátóhely minden évben megjelenik a kiadványban. Persze, sok el is tűnik, és újak jönnek a helyükre. Lévai Anikó erre azt mondta: „Amikor a strandon azt látja, hogy a táskából kikandikál a kiadvány, vagy a kompon utazók előveszik, és megnézik, hol ebédelnek vagy vacsoráznak, úgy érzi, nem hiába dolgoztak, mert az emberek szeretik a kalauzt. Új ízeket, új helyeket ismernek meg, és az nagyon jó érzés. Hiányozna, ha nem lenne minden évben balatoni gasztrokalauz.” Vinkó József szerint ez volt az a mondat, ami miatt megcsinálták – és azóta is kiadják a Magyar Konyha mellékletét.

„Valóban így volt” – mondta az Origónak Lévai Anikó. Hozzátette: az idei 333 hely közül az előző kiadványban is szerepelt jó részük, de csaknem ötven már nincs benne, és számos új kiváló étterem és vendéglátó hely került a könyvbe.
Fontos kiadvány, nemcsak a pihenni vágyó vendégek számára, de egyre inkább a vendéglők, piacok, borteraszok, termelők számára is, ugyanis nekik is lényeges, hogy ebbe a könyvecskébe bekerüljenek– tette hozzá.
A Balaton 2019 gasztrokalauz bemutatóján Lévai Anikó elmondta, hogy a balatoni életérzést sokak számára a szocializmusban szerzett emlékek határozzák meg. A rengeteg strandbüfé, lángos, sült keszeg, palacsinta illata, amely keveredik a Caola rúzsának és a kétféle naptejnek az illatával. Aztán a rendszerváltás utáni években sajnos szinte csak a hekk és a sült kolbász jelentette a balatoni gasztronómiát.Mára viszont egyre inkább az igényes helyeket keresik az emberek, és a gasztronómiában dolgozók között is megjelentek a kísérletező séfek, akik igényes, ötletes fogásokat kínáltak.

„Nem túlzás, hogy ma már sikk lett a Balaton partján a kifinomult kulináris élvezetek felcsigázása, és ezeknek az ízléseknek és igényeknek a kielégítése. Olyannyira, hogy szükség van erre a kalauzra, hogy eligazodjunk az ízek kavalkádjában, a különböző helyek kínálatában” – mondta a szerkesztőbizottság elnöke.

Immár hetedik alkalommal jelenik meg a Magyar Konyha nyári dupla számának kínálataként a kalauz.

„2013-ban, amikor először adtuk ki, kétszáz helyre terveztük, de csak 170-et találtunk. Tavaly 400 hely kapott helyet a könyvben, az idén 333. Ebben az évben is lett volna 400 kiváló hely, de szigorúbbak voltunk. Feljebb tettük a lécet. Ezt a 333 helyet nyugodt szívvel ajánljuk az olvasóinknak” – tette hozzá.

„A fejlődés óriási a Balatonnál. A fine dining éttermek, a bisztrók, a hagyományos borteraszok, a kézműves cukrászdák és a pékségek mellett megszaporodtak az újdonságok. A sörfőzdék például, vagy a tipikus balatoni családi kisvendéglők, de továbbra is divat a strandbüfé. Találtunk olyan helyeket is, amelyeket nem tudtunk semmilyen kategóriába besorolni: megtalálhatók a kiadványban gasztrokocsmák, csilitermesztők és máktermesztők is.”
Lévai Anikó elmondta, hogy míg régebben egyértelműen a Káli-medence és Balatonfüred volt a balatoni gasztronómia központja, és a legtöbb hely erről a területről került a kiadványba, ez mára megváltozott. Régiók zárkóztak fel, csatlakoztak a gasztroforradalomhoz.„Ehhez kellett a nagyszerű borászok, a kiváló termelők, az ínyenc boltok és piacok támogatása, valamint a Balatoni Kör és más civil szervezetek összefogása, amelyek a minőség iránti megszállottságukat következetesen érvényesítették. Különleges kiadvány az idei is. Hiszen a világon az egyik legjobb dolog az evés. De talán még annál is jobb, ha főz az ember, ételt készít, másokat vendégül lát. Azt kívánom, hogy a nyáron sok ilyen élményben legyen része az embereknek, üljék körbe az asztalokat a családdal, barátokkal, vagy főzzenek együtt, egyenek jókat” – mondta Lévai Anikó.
Beszélt a Magyar Konyha magazinról is, amely 43 éve működik. A lap alcíme: kulturális gasztromagazin.

„Büszkék vagyunk arra, hogy neves írók publikálnak a magazinba, akik az írásaikkal a gasztronómiai élmény mellé irodalmi élményt is nyújtanak. Továbbra is törekszünk arra, hogy a lapban kínált recepteket a kevésbé gyakorlott, kísérletező háziasszonyok is kipróbálhassák. Kedvencem Friss irodalmi húsok című rovat, amelyben novellákat lehet olvasni, de szeretem a séfportrékat, és kiemelkedő a borokról szóló rovatunk is.”

A gasztronómia egy életérzés

A Magyar Konyha 43 évvel ezelőtt indult. 2009 ősze óta Vinkó József a lap főszerkesztője.
Tíz éve készíti a lapot ez a csapat, és akaratlanul is végiggondoltuk, mi történt az elmúlt 10 évben, mit építettünk fel– mondta Vinkó József.

„Amikor elindult a gasztroforradalom, divatnak, trendnek tűnt. Az elmúlt tíz évben azonban kiderült, hogy nem erről van szó. Ez egy közérzet, egy életérzés. Vágy a jó étel, a minőség és a hitelesség iránt. A jó étel pedig jó életet is jelent. A különböző gasztronómiai mozgalmak, a regionalitás, a szezonalitás kezdenek mozaikszerűen összeállni eggyé, és kiderült, hogy az elmúlt években mi a Magyar Konyhánál éppen ezt követtük. Nem volt ez tudatos még 2010-ben, csak éreztük, hogy kiket és hogyan kell megszólítani a magyar gasztronómiában, hová fejlődik majd a gasztronómiai forradalom. Büszke vagyok arra, hogy nincs ma Magyarországon olyan, a gasztronómiával komolyan foglalkozó ember, aki nemet mondana a felkérésünkre – hogy nyilatkozzon, vagy publikáljon a magazinban. Ebben a sikerben benne van az elmúlt 10 év” – mondta a főszerkesztő.

Már hagyomány, hogy minden évben a nyári dupla szám megjelenésekor – amikor mellékletként megjelenik a balatoni gasztrokalauz – tájékoztatót tartanak, és összefoglalják az elmúlt évet, ahol a változásokat is megismertetik.

„Az elmúlt évben változott a lapunk – gasztrokulturális magazinnak nevezzük. A világ abba az irányba halad, hogy kulturális lapot nagyon nehéz eladni. De mi – az árral szemben úszva – mégis kulturális tartalmat is megjelenítünk. A Friss irodalmi húsok című rovatunkban gyomornovellákat lehet olvasni. A legkiválóbb írók publikálják írásaikat. Gasztrotörténetek is megjelennek a lapban, és a gasztroturizmus is rendkívül fontos. Ugyanúgy, mint az élelmiszeralapanyag-ismeret. Emellett a borászati rovatunk színvonala is emelkedett. Nem engedünk abból sem, hogy termelőkkel, tenyésztőkkel készítünk interjúkat. De külföldi gasztronómiai sztárokról is lehet olvasni. Nehezen tudnék olyan nevet mondani a magyar gasztronómia egyéniségei közül, aki nem jelent meg, vagy nem publikál nálunk” – emelte ki a főszerkesztő.

Vinkó József is beszélt a balatoni gasztrokalauzról. Azt mondta: ez nem a legjobb éttermeket sorakoztatja fel – az csak a teljes tartalom 30%-a -, hanem pékségeket, cukrászdákat, termelőket, büféket, bisztrókat, borozókat, sörfőzdéket is bevonnak. Hét évvel ezelőtt 170 helyet mutattak be, ebből lett tavaly 400, az idén pedig 333 – bár, ebben az évben sokkal szigorúbban értékelték a helyeket.
„Azt mondtuk: magasabbra tesszük a mércét. A tavalyi kiadványhoz képest hetven hely kikerült a kalauzból, de ötven új hely került bele. Tehát nagyon sok új vendéglátó hely jelent meg az idei könyvben. Több mint 1000 helyet járt végig a csapatunk, közülük választottuk ki a legjobb 333-at” – mondta Vinkó József.

origo, Hirmagazin.eu