A település történelme
A község első írásos említése az 1332-es pápai tizedlajstromban KALOACH néven található. A XVI. századi oklevelekben a Galwacz, a későbbiekben pedig a Galvats írásmódot használták. A név – feltételezések szerint – szláv eredetű és nagy fejű embert jelent.
A mostani – „a három bővizű forrás vidéke” – minden bizonnyal a harmadik helye a községnek. Az elsőt – a Korpafalut, az árpád-kori templomával együtt – az 1570-es években a törökök felégették. A másodikat – a Felső Galvács-i réten – a Rakaca vize öntötte el. A XVII. században Kis- és Nagy Galvács jelölések is előfordultak.
A település legkorábbi birtokosa a Bebek család volt, majd 1663-tól a gróf Csáky családé lett a község a XIX. sz. utolsó harmadáig. A pestisjárványt és a Rákóczi szabadságharcot követően Galvácson is többnyire felvidéki szláv telepesek éltek, akik a XX. század elejére elmagyarosodtak.
A Mária Terézia-féle úrbérrendezés 1771. február 22-én került bevezetésre Galvácson. A birtokviszonyok újbóli részletes szabályozására az 1848/49-es szabadságharcot követő jobbágyfelszabadítás teremtette meg a lehetőséget. Az akkori földbirtokos, Csáky János gróf (országbíró) 1857-ben eladta galvácsi birtokát a szendrői Glatter Henriknek. Glatter a volt majorsági birtok központjában az 1865-70-es években építtette fel azt a „kastélyt”, amelyet utolsó tulajdonosáról (Törley Tibor pezsgő gyáros) a mai napig Törley kastélynak ismer a köztudat.
Az 1870-es évek végétől közel másfél évtizedig egy bécsi származású mérnök (Haschek Károly Friedrich) lett a kastély és a környező birtok tulajdonosa. Az egyre szaporodó népességet a 2-3 holdas „birtokok” már nem tudták eltartani. A jobb élet reménye Galvácsról is sok embert csábított a tengeren túlra a XX. század első évtizedeiben. Az 1920-as években a Kun család volt a birtokos, s ezen évtized elején szénbánya is üzemelt a Felső galvácsi réten.
Dr. Törley Tibor 1936-ban vásárolta meg a kastélyt illetve a hozzá tartozó közel 1200 holdas birtokot. A II. világháborút követő földosztás során a Törley birtok is felosztásra került. A kastélyban a községi iskola kapott helyet. Az iskolakörzetesítést követően 1970-től a kastély sokáig üresen állt.
Látnivalók Galvácson
Római Katolikus Templom
Szent István dombormű
A templomban található Szent István dombormű a Millenium tiszteletére készült, Égerházy László erdőbényei fafaragó művész alkotása.
A Szent Istvánról elnevezett kápolnát az 1862-64-es években a saját erejükből építették fel a galvácsiak. A templom 1905-ben harangtoronnyal és kórussal kiegészülve nyerte el végleges formáját. A sekrestye 1979-ben épült hozzá. A templom belső festése 1981-ben valósult meg, mely Puskás László és felesége (budapesti festőművészek) munkája.
A teplom oltárát – amely a Szent István ereklyét tartalmazza -, az egri érsek adományozta a községnek. Az oltárkép (Szent István felajánlja koronáját (országát) Szűz Máriának) az egri Cséka Károly festőművész alkotása.
A temlombúcsú minden év augusztus 20-án van.
Millenniumi Kopjafa
A kopjafát az önkormányzat 2001-ben állította a millenniumi év alkalmából. Alkotója: Pap Jenő népi fafaragó művész (Erdély-Székelyföld).
A község fennállásának 670 éves évfordulójára emelt emlékoszlop
Az emlékoszlop Égerházy László erdőbényei fafaragó művész alkotása, melyet 2002. november 30-án szenteltek fel.
Világháborús emlékmű
A község az önkormányzat által 1992-ben felavatott emlékművel az I-II. világháborúban elesett hőseinek állít emléket.
Az emlékmű 2006 őszétől 2007 tavaszáig felújításra került.
Emlékoszlop
Az emlékoszlop Égerházy László erdőbényei fafaragó művész alkotása, a község fennállásának 670 éves évfordulójára emelték, 2002 november 30-án szenteltek fel.
Törley kastély
Cím: 3752 Galvács, Tanács u.1.
Tulajdonos: AVENTIS CONSULT Üzleti Tanácsadó Kft, 3525 Miskolc, Széchenyi u.68.sz.
Vadászok kopjafája
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vadászok a millennium alkalmából megemlékeztek a vadászat ezeréves történelméről és míves fafaragott kopjafát állítottak az elhunyt vadásztársaik emlékére. A kopjafa a volt Törley kastély parkjában található.
Kő- és fakeresztek
Az 1862-64-es „templomépítést” követően a „tehetősebb” galvácsi hívők un. „keresztalapítványokat” hoztak létre. A keresztek főleg az 1870-1940-es évek közötti időszakban kerültek felállításra a falu belső terein illetve a határában.
Cím: GalvácsBereg u. 10
Tel: +36 (48) 560 561
E-mail: [email protected]
Web: http://www.galvacs.hu/
