Az intézkedéscsomaggal a brit kormány több mint 14 ezer főt toloncolna ki, ám a terv végrehajtásában sok még a kérdőjel – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem docensének szavaiból, aki az InfoRádióban adott interjút e témáról..
Gálik Zoltán arról is beszélt, hogy az illegális migránsok sikeres visszatérítése érdekében új nemzetközi megállapodásokat kellene kötnie a brit kormánynak.
Új terveket jelentett be a brit kormány a csónakokon érkező menedékkérők számának visszaszorítása érdekében. Egyebek mellett több embert toloncolnának ki az országból, illetve fellépnének az illegális bevándorlókat foglalkoztató munkaadókkal szemben is. Yvette Cooper belügyminiszter tájékoztatása szerint mintegy száz nyomozót bíznak meg azzal, hogy számolják fel az illegális bevándorlókat Nagy-Britanniába eljuttató bűnszervezeteket. Továbbá pénzbírságot kaphatnak, illetve bezárásra vagy peres eljárásra számíthatnak azok a vállalatok, amelyek illegális bevándorlókat alkalmaznak. A miniszter bejelentette azt is, hogy újra megnyitnak két, korábban bezárt gyűjtőközpontot Kidlingtonban és Gosportban.
Gálik Zoltán az InfoRádióban elmondta: az Egyesült Királyságban 2010-ben, az akkori konzervatív kormány hatalomra jutása után került középpontba a nagypolitika szintjén a bevándorlás, illetve a menekültkérdés, azóta pedig folyamatosan napirenden tartották az egyes kabinetek. A júliusi, előre hozott választást a Munkáspárt nyerte, amely új menekült- és bevándorláspolitika ígéretével kampányolt. Az ígérték, hogy a konzervatívokhoz képest más eszközökkel kezelik az 1900-as évek vége óta nem tapasztalt jelentős menekülthullámot.
A Budapesti Corvinus Egyetem docense kiemelte, hogy az elmúlt években nagymértékben megnövekedett az Egyesült Királyságban a menekültek és a menedékkérők száma. Az érintettek két nagy csoportba sorolhatók. Az egyikbe azok tartoznak, akik hivatalosan, legálisan érkeznek az országba, és a törvények szerint megvárják, amíg elbírálják a menedékkérelmüket. A másik csoportba pedig az illegálisan, főleg kishajókon érkező menekültek sorolhatók, akiknek a száma különösen 2019 óta nőtt meg jelentősen. Valamilyen módon az ő helyzetüket is kezelni kellene, és hosszú időn át megoldatlan volt ez a kérdés.
Gálik Zoltán emlékeztetett: a Konzervatív Párt 2022 óta egy olyan politikát próbált meg érvényesíteni, amely szerint Ruandában kellene elvégezni a menedékkérelmek elbírálását, feldolgozását, és esetlegesen az afrikai országba kellene szállítani a menekülteket. A terv azonban nem valósult meg, egyetlenegy repülőgép sem indult Nagy-Britanniából Ruandába migránsokkal a fedélzetén, mivel előbb a Legfelsőbb Bíróság elutasította a kezdeményezést, majd ugyan a brit parlament elfogadott egy olyan törvényt, amely harmadik biztonságos országnak jelölte meg Ruandát, de már nem vezették be a jogszabályt, hiszen új választásokat írtak ki az Egyesült Királyságban.
A kormányzást időközben átvevő Munkáspárt elvetette a Ruandával kötött áttelepítési programot, megkezdte az új határbiztonsági parancsnokság kialakítását, a napokban bejelentett intézkedéscsomaggal pedig új irányt szabna a menekültkérelmek elbírálásának, a visszatérítéseknek és a kitoloncolásoknak.
A kormány célja egyértelműen az illegális migráció visszaszorítása, valamint a határbiztonság javítása. Gálik Zoltán hozzátette: a gyakorlatban ez azt fogja jelenteni, hogy a Belügyminisztérium vállalása szerint a következő hat hónapban a 2018-as szintre akarják felemelni a kitoloncoltak számát, illetve a jogszabályok fokozottabb kikényszerítésével kitoloncolják Nagy-Britanniából mindazokat, akiknek sikertelenül zárul a menedékkérelmi eljárásuk.
A kormány elképzelései szerint több mint 14 ezer főt toloncolnának ki.
Gálik Zoltán jelezte: ahhoz, hogy ezeket a visszatérítéseket végre tudják hajtani, szükség lesz „a visszatoloncolni kívánt, a menekültkérelmet elbukó emberek együttműködésére is”. Az egyetemi docens megjegyezte, hogy az egyes emberi jogi szervezetek szerint ezt „valamilyen pozitív ösztönzéssel” lehetne elérni.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a ruandai áttelepítési programtervhez hasonlóan a mostani intézkedéscsomag esetében is együttműködési megállapodást kell kötnie a brit kormánynak azokkal az országokkal, ahonnan a menekültkérelmet beadók érkeztek. Ilyen ország például többek közt Afganisztán, Irán, Törökország, Eritrea, Szíria, Irak, Vietnám vagy Szudán is. „Mindenképpen olyan nemzetközi egyezményeket kellene megkötniük a feleknek, amelyekben ezek az országok vállalják, hogy visszaveszik a menedékkérelmet beadókat” – magyarázta a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
