forrás: Kossuth Rádió, Vasárnapi újság
A Nyugat-Balkánon keresztül vezető migrációs útvonalak lezárultak, véget értek az Európába irányuló bevándorlás napjai – így lehetne összefoglalni a hétfői brüsszeli uniós csúcstalálkozót, ahol elvi megállapodás született az Európai Unió és Törökország között a migrációs válság kezeléséről körvonalazódó egyezmény főbb pontjairól. A jövő heti EU-csúcson tovább folytatódik a tárgyalás.
A törökök az elmúlt hónapokban az erő pozíciójából tárgyaltak, de most úgy tűnik, a török zsarolás remélhetőleg nem jön be – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Hozzátette: a török pozíció az volt, hogy ők megoldanak mindent, annyi embert fogadnak be, amennyit az unió visszaküld – pénz, vízumeltörlés és az unióba történő felvétel fejében. Ennek azonban jogi, politikai és morális akadálya van.
Törökország mellett a másik gyenge pont Görögország, jelentette ki a biztonságpolitikai szakértő. A görög politika legalább ennyire elvtelen, és állandóan az emberi jogokra hivatkozik, miközben a tartozásainak a kamatait sem tudja visszafizetni.
Nógrádi György beszélt arról is, hogy bekövetkezett egy olyan balkáni együttműködés, amely még hetekkel ezelőtt is elképzelhetetlen volt. A balkáni országok lezárták a határokat.
Mindenki a jövő heti EU-török csúcsra vár
Mindenki várja, hogy mi történik a jövő heti újabb EU-török csúcson. Európa felkészül egy hosszabb távú együttműködésre a törökökkel, kérdés, hogy a törökök erre hogyan reagálnak, magyarázta Nógrádi György.
A szakértő úgy véli, a görög politikától függ, hogy a macedón határon várakozó tömeg nőni fog-e a közeljövőben. Ha a görögök végre hajlandók megvédeni a schengeni határt, akkor nem fog nőni. Annak szerencsére vége, hogy a törököktől mindenkit befogadtak, majd a menekülteket továbbküldték Európába.
Minden országban ott ragadtak migránsok, akik választhatnak, hogy hazamennek vagy az adott országban kérnek menedékjogot. Utóbbit nagy részük nem akarja, hiszen ők nem szegény balkáni országokba, hanem Európa leggazdagabb államaiban szeretnének élni, magyarázta Nógrádi György.
Egyedül Európa nem képes védekezni
A szakértő kiemelte: még 30-35 millió emberről beszélnek, akik négy területre akarnak eljutni: az USA-ba, Ausztráliába, gazdag arab országokba és Európába. A négy célterületből három képes védekezni, egyedül Európa nem. Nógrádi György szerint Európának humánus, de elfogadható védelmi pozíciót kell találnia.
Arra a kérdésre, hogy milyen következményei lehetnek, ha Európa nem tud megegyezni Görögországgal és Törökországgal, Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense úgy válaszolt: újabb menekülési útvonalak alakulhatnak ki – a Földközi-tengeren Líbia partjaitól Olaszországba, vagy Spanyolország felé, de akár a Fekete-tengeren Ukrajnán keresztül, illetve az északi országok felé.
Gálik Zoltán kulcskérdésnek nevezte, hogy Törökországgal ne csak megállapodás szülessen, hanem mindkét fél be is tartsa azt. Törökország felismerte, hogy jól fel tud lépni Európával szemben. Három milliárd euró ígéretet kapott a menekültek helyzetének rendezésére, s az unió még össze sem szedte ezt a pénzt, Törökország már újabb három milliárdról tárgyalna.
A török uniós tagság egyelőre utópia
A török uniós tagságot Gálik Zoltán egyelőre utópiának nevezte, hiszen még a tárgyalások elején tartanak, és ez akár évtizedekig is elhúzódhat. A vízumliberalizáció csak akkor lehetne lehetséges, ha Törökország valóban betartaná a technikai és idegenrendészeti feltételeket. Az unió ugyanis nem akarja felvállalni, hogy bejussanak a területére mindazok, akik harmadik országokból Törökországba érkeznek.
Ha elindul az a rengeteg ember, amit az ENSZ menekültügyi szervezete is vizionál és az Európai Bizottság is egyet értett ezekkel a számokkal, akár háromszorosára is emelkedhet az érkezők száma. Ha ők mind Görögország területén maradnak, az beláthatatlan következményekkel járna, humanitárius katasztrófához vezetne, véli Gálik Zoltán.
