Forrás: Kossuth Rádió, 180 perc/MTI | 2015. 02. 09. 10:50:00
Az illegális bevándorlás az utóbbi időben rendkívüli módon felerősödött Magyarországon és az Európai Unióban. Vannak azonban eszközök az EU kezében ennek megfékezésének elősegítésére.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közlése szerint újév napján 118, január 2-án pedig 134 határsértőt fogtak el, január 30-án ez a szám meghaladta az 1400-at. Budapesten, a Keleti pályaudvaron csütörtökön, szombaton és vasárnap összesen mintegy háromszáz menekülttel szemben intézkedtek a rendőrök a nemzetközi gyorsvonatok ellenőrzése során. Csak szombaton Csongrád megye déli részén a rendőrök 1022 határsértővel szemben intézkedtek.
Az Ön böngészője nem támogatja a hanganyag lejátszását!
Az Európai Unió 1999 óta próbálja felgyorsítani és egységesíteni az illegális bevándorlással, illetve a menekültüggyel kapcsolatos kérdéseket. Az EU a lisszaboni szerződés óta pedig próbál kialakítani egy olyan megállapodási rendszert, amely nemcsak minimális normákat, hanem magasabb szintű együttműködést próbál kialakítani a tagállamok között – magyarázta Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a Kossuth Rádió 180 perc című hétfői adásában.
A bevándorlók ügyének elbírálásával kapcsolatos szabályozás nagyon szigorú, az EU erre különleges figyelmet fordít, és a legális mellett a szabálytalan migrációval kapcsolatos intézkedéseket is előtérbe hozta az elmúlt időszakban – folytatta. Nemcsak Koszovó, hanem az észak-afrikai problémák, illetve Afganisztán, Szíria és Irak is mind komoly fejtőrés elé állították ugyanis az Európai Uniót. Új jelenség, hogy ezekben az országokban fiatal a társadalom, az emberek 70 százaléka 35 év alatti, nagyon sokan élnek a szegénységi szint alatt, magas a munkanélküliség, ezért az utóbbi időben megindult a bevándorlás az EU-ba – mutatott rá a szakértő.
Az Európai Unió két dolgot tehet ebben a helyzetben. Egyrészt bátorítja a tagállamokat kétoldalú megállapodások megkötésére, másrészt regionális, illetve uniós egyezményeket köt az adott országokkal. Ilyen visszafogadási egyezmények a nyugat-balkáni országokkal már vannak – hangsúlyozta. Olyan eljárásokat is támogat az Unió, amelyek meghaladják az EU bel- és igazságügyi együttműködését (elsősorban a határvédelmet). Léteznek továbbá olyan fejlesztési politikák és egészségügyi programok is, amelyek elősegítik az adott országból való elvándorlás csökkenését – húzta alá Gálik Zoltán.
