12.1 C
Budapest
2024. május. 17. péntek

Gagyapáti bemutatása

Gagyapáti törpefalu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton kb. 50 kilométerre északkeletre. Nevének előtagját 1905-ben kapta Alsó- és Felsőgagy után azokhoz való közelsége miatt, az országban található számtalan Apáti nevű falutól való megkülönböztetésül.

Környező települések

Alsógagy (2 km, Gagyapáti csak rajta keresztül közelíthető meg közúton), a legközelebbi város: Encs (15 km).

Érdekesség

Egyike annak a három magyar településnek, ahol 2002 és 2006 között egyetlen bűneset sem történt.

Az aprófalvaknak csak akkor van lehetőségük a fennmaradásra és a fejlődésre, ha a mindenkori kormány is felelősen gondolkodik jövőjükről. A regionális szemlélet gyakran visszafordíthatatlanná teszi ezeknek a településeknek a pusztulását.
Az Észak-Magyarországon – a Cserehát-dombvidéken – elhelyezkedő Gagyapáti zsáktelepülésként is sikerrel vívja a kihalás veszélye elleni harcát. A csodálatos természeti adottságokra építve az idegenforgalmat tartják életben maradásuk egyetlen esélyének. Ennek felvirágoztatása érdekében két éve folyamatosan gazdagítják környezetüket, kedvezményesen értékesítik építési telkeiket. A házzal rendelkezők számára vonzó lehet, hogy Gagyapátiban nem kell víz- és szemétdíjat fizetni.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megye részét képező kistáj jellegzetesen dombvidéki terület, mely a Bükk csúcsai és a Zempléni-hegység között fekszik két folyó, a Bódva és a Hernád ölelésében. Ha ránézünk a térképre, olyan mintha egy csúcsára állított háromszöget látnánk: északon a magyar-szlovák határ jelenti a háromszög egyik, nyugaton a Bódva folyó a másik oldalát, míg a harmadikat a Zempléni-hegyektől elválasztó Hernád képezi.

– 1961-től kezdődött el egy politikai döntéseknek köszönhető folyamat a Csereháton – szülőfalumban, Gagyapátiban is –, mely megpecsételte sorsunkat, mivel megkezdte ennek a térségnek az ellehetetlenítését – meséli Rakaczki József polgármester. – Nézzünk csak rá a statisztikai adatokra: jöhetett bármilyen sorscsapás az utóbbi több mint száz év alatt, azokon mindig túl tudta tenni magát az itt élő lakosság, bármennyire fájtak is a sebek. Amikor az itteniek visszakapták földjeiket, majd újra elvették azokat tőlük, ezt követően pedig, amikor tsz-be kényszerítették őket, az egyenlő volt a jövőbe vetett hitük végleges elvesztésével. Az iskola megszűnése is hozzájárult ahhoz, hogy már a fiatalok sem látták itt a jövőt. Igazán kilátástalanná akkor vált a helyzet, amikor Gagyapátit szerep nélküli településsé nyilvánították, így eltűnt a jövőkép előlünk.

Hogyan maradhat életben Gagyapáti?

– A falu úgy maradhat életképes, ha a legnagyobb értékeit, a csendjét, nyugalmát megőrizzük; szebbé tesszük környezetét, tudatosan tevékenykedünk annak érdekében, hogy mások is megismerjék, és elvigyék jó hírünket – hangsúlyozza a polgármester. – Az itt élő emberek több törődést, gondoskodást érdemelnek, mert szinte valamennyien nehézségekkel küzdenek. Néhány esztendővel ezelőtt az ide vetődő azt érezhette, hogy Gagyapáti sorsa megpecsételődött, hogy ez a kis falu is menthetetlenül elveszett a csereháti dombok között. Nem véletlenül mondtam ide „vetődőt”: az itt élő idős embereket meglátogató rokonokon kívül tudatosan nemigen jött ide senki. Egy nehezen megközelíthető, hírből sem ismert, elzárt, a világ végén lévő faluba, ahová talán még a madár is csak véletlenül tévedt be, miért is jöttek volna?

Amikor 2002 őszén polgármesterré választottak, elkészítettük a település fejlesztési tervét, melyben az „üdülőfalu” jelző kiérdemlését céloztuk meg elsőként. A Debreceni Volán már üdülőt működtet nálunk, ahol májustól szeptemberig telt ház van. Egy miskolci család tulajdonát képező házban a tulajdonosokon kívül egymást váltják a nyugdíjasok is.

A kitöréshez vezető út első lépései

S hogy konkrétan mit tettek a gagyapátiak a megmaradásért? A teljesség igénye nélkül néhány kézzel fogható eredményt sorolunk fel. A falu határától az út mindkét oldalán – egy kilométer hosszan – rendbe tették az árokpartot. Megszüntették a „dzsungelt”, az elgazosodást a belterület egészén. Az egyik utca teljes hosszában felújították az addig használhatatlan járdát. Parkosítottak, virágágyásokat alakítottak ki és ültettek be virágokkal. 27 darab olyan virágtartót készítettek el fából, melyek önmagukban is díszei a településnek. Buszvárót építettek. Két kis fahíd készült el a patak fölé 2003-ban. Sportolásra alkalmas területet alakítottak ki, ahol kisméretű foci- és tollaslabdapálya is van. Teljesen felújították a haranglábat, körbekerítették a kereszteket. Önmagától adódik a kérdés, vajon honnan volt pénze az önkormányzatnak a munkálatok elvégzésére?

– Az előző testülettől megörökölt 7 millió forintból kezdhettük el elképzeléseink megvalósítását – mondta Rakaczki József. – Fontos momentum, hogy sikerült megnyernünk magunk mellé egy, a szomszédos Felsőgagyban élő faiparos mestert, aki – hozzánk hasonlóan a környék elkötelezettjeként – valamennyi elképzelésünket mindössze anyagáron váltotta valóra. Ez a gesztus több százezer forint megtakarítást jelentett nekünk. Tavaly és idén is több hónapon át 5-6 embert tudtunk közhasznú munkásként foglalkoztatni. Jelenleg a falugondnok és a faiparos mester mellett az egykoron híres Pável Béla végzi el az adódó feladatokat, aki annak idején még Muhammad Alival is küzdött, és elnyerte Dél-Amerika bajnoki címét. ő is szívügyének tekinti Gagyapáti fennmaradását.

Az elmúlt két évben Gagyapáti országos szinten is a rászorulóknak legtöbbet adó önkormányzatok egyikévé lépett elő A 17 állandó lakosból – egy vállalkozót kivéve – mindenki rászoruló. őket tűzifával, élelmiszercsomaggal, karácsonykor 5000 forint készpénzzel, egy-egy fenyőfával és a rá való szaloncukorral támogatják. Valamennyi család évente 100 km-t térítésmentesen használhatja a falugondnoki gépjárművet. – A már említett „örökségen” túl az évi 6 millió forintos költségvetésünket igyekszünk beosztani, és spórolni is tudtunk az elmúlt időszakban. A különféle kedvezmények – az első három telket 50 forint/négyzetméteres áron adtuk el; a víz- és szemétdíjat az önkormányzat fizeti mindenkinek; teljes a közművesítés – következtében többen is telket vásároltak nálunk, hároméves beépítési kötelezettséget vállalva. Az ebből származó 1,2 millió forintot szintén elkezdtük visszaforgatni a község fejlesztésébe.

A turizmus mint jövőkép

Az ilyen piciny települések vezetőinek, lakosságának meg kell találnia azt, ami a jövőjüket jelentheti. Gagyapáti esetében a turisztika, a turizmus jelenti ezt. A gyönyörű csereháti táj minden évszakban megmutatja a maga szépségét. Különlegesen értékes településszerkezet, a vizek járásához alkalmazkodó építés jellemzi a települést. Gyönyörű panorámapontjai vannak, például a falu határán lévő Messzelátóról tiszta időben látható a Bükk-hegység, a Magas-Tátra és a Zempléni-hegység is. A faluszépítő munka további tervszerű folytatása mellett szabadidőpark létrehozása, a temető körbekerítése, turisztikai szálláshely – kulcsos ház – kialakítása, egy állandó kiállítás létrehozása, egy turistaút áthaladásának kezdeményezése, az iskola melletti 8000 négyzetméteres, istállóval ellátott területen lovastanya létrehozása jelent nem könnyű, de annál szebb feladatot a helyiek számára.

Ébredező falu

Az utóbbi két évben megtett, örömökben és kudarcokban bővelkedő út következtében a helyzet megváltozott Gagyapátiban. Felcsillant az esélye annak, hogy ez az ősrégi település tovább éljen. Ma már nemcsak bevetődik olykor-olykor egy kíváncsi idegen, hanem tudatosan egyre többen – polgármesterek, szomszéd falubeliek, ismerősök, turisták – keresik fel a települést. A falu lassan ébredezni kezd. Két esztendő alatt Gagyapáti ismert és népszerű lett, és mára már alig van eladható telekterület. 2003-ban öten kötötték be a vezetékes vizet. 2004-ben építkezés kezdődött Gagyapátiban, ott, ahol több mint fél évszázada nem épült ház! A turistaszállónak már készen van a teniszpályája, jövőre az épületet és a medencés szaunát is befejezik. A rengeteg, továbbra is fennálló, megoldásra váró gondot és a Cserehátot jellemző elmaradott viszonyokat nézve talán furcsának tűnhet, de mégis igaz: az elmúlt két év alatt ez a kistelepülés produkálta a térség egyik leglátványosabb fejlődését. A több mint hét évszázados múltra visszatekintő, 17 állandó lakost számláló kis Gagyapáti élni akar, és amit csak tud, azt megteszi, hogy fennmaradjon, és jövője legyen! Ezért is nem hagyták, hogy érdeklődő hollandok megvásárolják a falut. Úgy gondolták, ha a külföldiek látnak fantáziát a településben, nekik is meg kell azt látni.

Egyedül nem megy

A „siker” attól is függ, hogy mennyire konfliktustűrő a polgármester az ilyen kis településen. Belenyugszik-e hosszú évek, évtizedek igazságtalan döntéseibe, vagy igyekszik új alapokra helyezni a falu ügyeinek intézését? Gagyapáti első embere egyértelműen az utóbbi kategóriába sorolható.

– A hozzánk hasonló aprófalvaknak, legyenek azok a Csereháton, vagy az ország bármely vidékén, csak akkor van lehetőségük a fennmaradásra, a fejlődésre, ha a mindenkori kormány is felelősen gondolkodik jövőjükről – foglalta össze a helyzetet Rakaczki József. – Szép dolog a regionális szemlélet, a kistérségi társulások létrehozása, a nagyobb célok megvalósítása, de ezek tovább mélyítik a szakadékot, visszafordíthatatlanná teszik ezeknek a településeknek a megszűnési folyamatát. Az igazi segítséget az jelenthetné, ha az állam egyszer a kistelepüléseknek – nem pályázat útján – juttatna támogatást, amelyet szigorú elszámolási kötelezettség mellett szabadon használhatnának fel a legfontosabb feladataik megvalósítására. Meggyőződésem, hogy ez szolgálná a kistérségek ügyét is. Más szemlélettel kell elbírálni a kistelepülések hiánypótlás nélkül befogadott pályázatait, mert ha azokat mindig elutasítják, akkor ezek az önkormányzatok hitüket vesztik. Konkrét példaként említhetem, hogy a számunkra a külvilággal szinte egyedüli lehetőséget biztosító 12 éves falugondnoki gépjármű cseréjét miért utasították el másodszor is. Az elutasítás indoklása meglehetősen szűkszavú volt. Az volt a lényege, hogy hiába vállaltuk be az önrészt, mert túl kicsi a település lélekszáma, így nem tudják kérésünket méltányolni. Idén mintegy 220 ezer forint ráfordításával még le tudtuk vizsgáztatni a falugondnoki autót, az igazán nagy gond akkor lesz, ha majd tartósan vagy végérvényesen lerobban a „szekér”. Önerőből ugyanis nem tudunk új autót vásárolni. Természetesen ebben az ügyben is mindent elkövetünk majd azért, hogy sikerrel járjunk.

A 750. születésnapon

Amennyiben az „imák meghallgattatnak”, akkor 2006-ban, Gagyapáti fennállásának 750. éves évfordulóján a magyarországi Apáti-települések lakosainak fogadása, az Apáti Találkozó megszervezése már csak jutalomjáték lesz a helyiek számára.

– Hazánkban tizenhat Apáti-település van, melyekből tizenöt alkotta meg a hagyományok őrzését és az összetartozás fontosságát hirdető Apáti Alapítványt. Évente, kétévente – forgó-rendszerben – hívjuk életre az Apáti Találkozókat, melyek közül az idén az osztrák határ menti Pornóapátiban volt a kilencedik. Az egésznapos programban művészeti, népzenei, kulturális, sportbemutatók, műsorok, vetélkedők szerepelnek. Mi már ebben az évben elkezdtük az előkészületeket.

Egy kis történelem

A község területén, a határrészben feltűnő formájú halmot ástak a régészek. Megállapítást nyert, hogy egy újkőkori őstemető egy részéről van szó. Az első írásos említést a jászói káptalan levéltárában őrzött, 1256-ban kiadott oklevél tartalmazza, amely Appati néven jelöli a falut. A 13-14. században az Aba nemzetségbelieké, illetve a nemzetségi Sárosmonostor birtoka. 1427-ben jelentős település lehetett, mert Gagyi Lászlónak 42 jobbágyportája volt itt. A 16. században több nemesi család osztozott rajta. A török idején palánkkal megerősített helység volt, és sokan menekültek ide a környező településekről. 1640-ben kényszerült a török előtt meghódolásra. Hamarosan a kibírhatatlanul súlyos adóterhek miatt elnéptelenedett. 1750 körül szlovák telepesek jöttek ide. 1828-ban 25 háza volt 172 lakossal.

Sajátossága, hogy 1869-től 1960-ig is mindössze 110 és 147 között változott a Gagyapáti lakosok száma, mely a hetvenes években csökkent száz alá. Napjainkban egyébként három 19 év alatti, kettő 20-39, hat 40-59 és hat 60 év feletti lakosa van Gagyapátinak.
Cím: GagyapátiKossuth út 9.
Tel: +36 (46) 442 161
E-mail:
Web:

Most népszerű

weblap4u banner
securiton-tűzvédelem