ERDÉSZETTÖRTÉNET

Füzér és környéke már a bronzkorban lakott vidék volt, ahol az emberek élete nagyban függött az erdőktől. A legelső erdészeti szervezet a XII. századtól működő pataki, királyi erdőispánság volt. A terület következő gazdája, a kialakuló vármegyei rendszerben a füzéri váruradalom lett. Ezekben az időkben az erdőt leginkább vadászatra használták. Később a népesség növekedésével mind nagyobb tért hódított az erdei legeltetés, makkoltatás, és a fajzás (tüzi- és épületfa nyerése). Az erdők kezelését az erdőóvók (custodum silvanum) látták el. 1686-ban I. Lipót király Füzér várát és annak tartozékait báró Károlyi Lászlónak adományozta. Ebben az időben a fővadász és az erdőkerülők irányították az erdei munkákat. Ennek emlékét őrzi, hogy sok helyen jágernek nevezték az erdészt.

Eleinte az erdőt nem a benne lévő fák faanyagáért hasznosították elsősorban. A falvak lakói sok más termékét, javait élték az erdőnek (gyógynövények, erdei gyümölcsök, bükkmakk, vadmadár tojások). A lakosság az erdőben, erdei tisztásokon is legeltette jószágait, mivel kevés volt a legelőterület. A sertéseket a tölgyesekben makkoltatták.

Az iparosodás és a szorosabb birtokirányítás miatt az erdők szabad használatának kora leáldozott. Az erdő hasznosításának újabb lehetőségei jelentek meg: a hamuzsírfőzés és a faszénégetés, amelyek már a manufaktúra jellegű ipar igényeit elégítették ki.

A XVII-XIX. században működtek környékünkön a hamuzsír- és üveghuták. A fahamuból nyert hamuzsír fontos alapanyaga volt a szappan-, szóda-, festék- és üveggyártásnak. 1844-ben még tizenöt hamufőző munkás és erdőkerülő lakott a telepen.

1880 körül megalakult a füzéri és radványi uradalmat irányító radványi, továbbá a nyíri és kemencepataki erdőgondnokság, illetve a füzéri erdőgondnokság és erdőrendezőség. Az erdőrendezőség látta el az uradalmi erdőgondnokságokat az erdők kezeléséhez szükséges adatokkal, utakat, hidakat, vasutat tervezett és épített. Ezen az udvaron állt az erdőgondnokság és erdőrendezőség egykori épülete, itt működött a fogatüzem, a bognárműhely, a kovácsműhely, itt dolgoztak a szíjgyártók. Az istálló az udvar közepén állt, amit a 90-es évek elején lebontottak.

1946-ban megszűnt az erdőgondnokság és az erdőrendezőség Füzéren, a fogatüzem viszont 1988-ig továbbműködött. Jelenleg az ÉSZAKERDő Rt. a térségben az állami erdők kezelője. A másik jelentős erdőgazdálkodó a Füzérvári Erdőbirtokossági Társulat, amelyet 1997-ben alapítottak. Ma már erdőterületének nagy részén Pro Silva alapelvekre épülő erdőgazdálkodás megvalósítására törekszik. Ennek során az erdei élőhelyek és életközösségek védelmét szem előtt tartva folyamatos erdőborítást fenntartva termelik ki a fát, összhangba hozva az erdő gazdasági, védelmi és közjóléti funkcióit. Az elődök tájfenntartó munkája révén vált lehetővé a természeti kincsekben gazdag Nagy-Milic Natúrpark megalapítása. Ennek célja a hagyományos tájhasználati formákon keresztül az értékek megőrzése.

Látnivalók

Tájház
A tájház a füzéri paraszti építkezés, lakás és eszközkultúra bemutatására helyreállított lakóház. A berendezés a század eleji füzéri kisparaszti életmódot reprezentálja.

Római katolikus templom
A község központjában álló katolikus templom még az államalapítás idején épült, mára már középkori részletei kisebb mértéket képviselnek. Tornya és szentélyének mai formája 1804-ben készült el, a templom Szent István oltára 1875-ben az orgona 1877-ben , a kórus 1895-ben készült. A templom 1998-as felújítása során román kori festmények és egy románkori ajtó is napvilágra került, a templom felújítása folyamatban van.

Református templom
A református templom 1785 után épült fel. Az egyszerű puritán épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített, 1832-ben készült festett famennyezett jelenti.
A templom külső felújítása a tavalyi évben fejeződött be.
Cím: FüzérRákóczi u. 2.
Tel: +36 (47) 340 345
E-mail: [email protected]
Web: http://www.fuzer.hu/