urugy a Békésszentandrás és Szarvas közötti területen fekszik, közigazgatásilag Békésszentandráshoz tartozik Az ország egyik legelmaradottabb települése.
A falu a Körös-holtágban fekszik, idős bozótfüzek és fekete nyárak környezetében. Árvizek után a kubikokban és a holt ágvégekben megmaradó vizek remek élő- és táplálkozó helyet biztosítanak a vízi életmódhoz kötődő állatoknak A fellelhető madárfajok a következők: bíbic, piros lábú cankó, nagy goda, mezei pacsirta, fülesbagoly és fekete gólya.
Furugy egy kunhalmon és annak palástján épült, amelyre egykori elnevezése a furugyi halom is utal. A kunhalmok olyan 5-10 méter magas, 20-50 méter átmérőjű kúp vagy félgömb alakú képződmények, melyek legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terülnek el, s nagy százalékban temetkezőhelyek, sírdombok, őr- vagy határhalmok voltak. Elsősorban a táj régészeti- kultúrtörténeti- és botanikai kincseinek őrzői. A falut valóban körbevette és veszi a víz, a Körös-holtág, a Furugyi tó, a Furugyi csatorna. Az itt látható kunhalmok bizonyítják, hogy az emberek mindig szívesen telepedtek le, ezen a vidéken.
Furugy régészeti szempontból régóta számon tartott település. Néhány alkalommal volt itt ásatás, a 20-as években, 1976-ban, 1978-ban 1995-ben és 2003-ban, melynek során több történelmi kor nyomaival is találkoztak a régészek: késő bronzkor, korai vaskor, kelta és avar kor. A táj vonzása, a kisugárzó erő adhatott és adhat reményt az itt lakóknak, hogy a sok viszontagság ellenére sem hagyták el ezt a vidéket.
A Furugy szó az itt lakók szerint szőlőt jelent. Valamikor a település az elmondások szerint 400 házat számlált (1967-ben a FURUGYI SZŐLŐK-ben 80 lakóház volt, 289 lakóval, FURUGYZUG-ban pedig 19 ház, 53 lakossal.) 1816-tól szőlővel volt beültetve, amelynek már csak egy-két rendezett portán van nyoma. Ma a településnek két utcája van – amely között kb. 800 m a távolság – és körülveszi még 4-5 tanya. Az itt élők szerint valamikor a két lakott sor között régen szőlő volt. Milyen ez az utca? 4 méter széles, az alföldi falvakhoz képest szokatlanul keskeny. A1, épületek vert falúak, a legtöbb a századfordulón épült, elrendezése keleti tájolású. A szoba mindig a felkelő nap felé, keletre néz, a lenyugvó nap a kamrát melegíti. A házak hármas tagozódásúak: szoba, konyha, kamra. Egyes helyeken az elrendezést a mai szokásnak megfelelően „átfordították”, a szoba ablakai az utcára néznek A lakóépületek alacsonyak, kis alapterületűek. A településen van néhány elhagyott, már düledező félben lévő ház is. Az ide látogató azt érzi, hogy ezen a helyen megállt az idő.

A felnőttek – elsősorban az idősek – jobban, a gyermekek kevésbé jól beszélik a szlovák nyelvet. A nemzetiségi falvakra jellemző népszokásokat itt nem ismerik Az ételek közül a hajtvánt (diós-mákos bejgli) és a brinzát kedvelik és készítik gyakrabban.
Mindig dolgos emberek lakták a települést. A 30-as, 40-es években a férfi lakosság zöme kubikosként dolgozott. Hónapokig távol voltak a családjuktól. Legtöbbjüket a Körös-Tisza-Maros Ármentesítő Társulatnál alkalmazták Munkájuk során bejárták a Tiszántúl folyói mellett lévő településeket (Debrecen, Berettyóújfalu, Vésztő, Algyő).
Az idősebbek közül többen éveik jelentős részét más településen élték le, de miután nyugdíjasok lettek vagy közeledtek a nyugdíjas korhoz, visszaköltöztek a faluba. Ennek ellenére a lakosok száma egyre fogyott. A csökkenésnek több oka is lehetett: a nagyobb, erősebb település mellett nem fejlődött az infrastruktúra, a termelőszövetkezet megalakulása után többen elmentek az iparba dolgozni, a fiatalok máshol láttak jövőt, perspektívát.
A furugyi iskolát a szarvasi evangélikus egyház alapította. A helyiek elmondása alapján a régi iskola l860-ban épült, de még ezt megelőzően egy iparos, egy cipész a saját lakásán tanította betűvetésre a gyerekeket.
1934-42 között 78 diák tanult a 6 + 8-as osztályos rendszerű iskolába. A helyiek szeretettel emlékeztek régi tanítóikra: Garai Jánosra, Szakács Györgyre, Földvári Irénkére, Bodoni Istvánnéra.
Az egytantermes iskola egyben templomul is szolgált. 1965-ben kezdődött meg a tanyasi iskolák körzetesítése, így megszűnt a tanítás Furugyon. Lebontották az épületet is, az építési anyagokat értékesítették Évekkel később az iskola helyén felépítet ték a közösségi házat.

A volt iskola udvarán ma is áll a harangláb, amely a múltat idézi. A harangon az alábbi felirat található.
1. oldal: Az élőket hívogatja, a holtakat elsiratja

2. oldal: Ezen harang Isten szent nevének dicsőségén az Úrnak 1933. esztendejben, február és március havának l2-én tartott gyűléseinek határozata alapján a Furugyi ÁG.H.E.V.E. Iskolai körzet híveinek, a környék lakosságának kegyes adakozásából készült.
Öntötte: Szlezák László harangöntő, Magyarország aranykoszorús mestere, Budapesten. Címer: kehely + ferde kereszt + becsukott könyv + szív és az egészet összefogja egy kard ÁG.H.E.V.RE. = Ágostoni Hitvallás és Evangélikus Egyházi Népiskola.

Nagy társasági élet folyt az 50-es évekig a faluban. Táncmulatságokat rendeztek, úgynevezett „Vigyorgókat”. Citeraszóra táncoltak, Komár István muzsikált.

Forrás: http://www.bekesszentandras.hu/turizmus_egyeb.htm#
Cím: Békésszentandrás külterület
Tel: +36 (66) 218 344
E-mail: [email protected]
Web: http://www.bekesszentandras.hu/