Abban az időben amikor Romániában falvak ezrei felett mondták ki a halálos ítéletet Bács-Kiskun megyében talán erre válaszként négy új település született: ezek egyike Fülöpjakab. Az elnöki tanács elnöke Straub F. Brúnó 1989. január 1-vel nyilvánította a szomszédos település kunszállás külterületi lakott helyét önálló településsé.
Annak ellenére, hogy a település csak nem régen nyerte el az önállóságát, történelme régre nyúlik vissza. Az első ismert népcsoport, amely megtelepedett itt a szamarta volt. A falutól nyugatra tárták fel a temetőjüket. A honfoglalást követően a terület szinte lakatlan volt. IV. Béla királyunk 1239-ben kunokat telepített a vidékre. A terület első ismert tulajdonosa egy 1342-ben kelt oklevél szerint, Buthemer Jakab nevű kun vitéz volt. Nevét ma Fülöpjakab és Jakabszállás településneve őrzi.
A török uralom éveiben a terület elnéptelenedett. Ebben az időszakban, mint pusztát a mai falu helyét és környékét, Kecskemét városa bérelte és használta legelőként nagyon hosszú időn keresztül, még a törökök kiűzését követően is.
Az 1745. évi redemptio idején a források már Jakabszállás pusztaként emlegetik a területet. A redemptio során a jász és a kun városok megváltották szabadságukat. Jakabszállás a megváltás révén három város tulajdonába került: Szabadszállás pusztája lett Szabadszállási- Jakabszállás, Majsa városáé Majsa-Jakabszállás, Fülöpszállásé pedig Fülöpszállási-Jakabszállás. E három elnevezés kicsit hosszúnak tűnhetett a korabeli emberek számára, ezért a köznyelvben hamar meghonosodott a Szabadjakab, a Majsajakab, illetve a Fülöpjakab elnevezés. (Napjainkban e három elnevezésből csak Fülöpjakab őrizte meg a régi nevét, Szabadjakabból Jakabszállás, Majsajakabból Kunszállás lett.) Mindhárom város eleinte legelőterületként hasznosította a területeit.
Az intenzívebb gazdálkodásra való áttéréssel a városokból már nem lehetett eredményesen gazdálkodást folytatni, ezért az egykori pásztorszállások mintájára gazdálkodásra alkalmas épületek kezdtek el kinőni a pusztán. Ezekben eleinte csak az év bizonyos időszakában laktak, később azonban állandó lakhellyé váltak.
1840 és 1851 a pusztaosztás évei. A végleges birtokszerkezet azonban csak 1880-as évekre alakult ki.
1851-ben Fülöpszállás eladja a puszta területét.
1851-től Fülöpjakab közigazgatásilag Félegyházához került.
1897-ben épült, a község római katolikus temploma.
A kiskunfélegyházi városi tanács 1952. decemberében hozott döntésével Fülöpjakabot a szomszédos falu Majsajakab közigazgatása alá vonta, létrehozva ezzel Kunszállást. Fülöpjakabot tartós szerepkör nélküli településsé nyilvánították, a hetvenes évek elejéig nem adtak ki építési engedélyeket, a tanyákon az építési tilalom az 1980-as évek közepéig állt fen. A Kunszálláshoz tartozást Fülöpjakab jelentősen megsínylette. Minimálisak voltak az itt végrehajtott beruházások.
1989. január 1.-től Fülöpjakab teljes jogú község lett. A falu a fejlődés útjára lépett. Az első szabadon választott önkormányzat, élén Csáki Béla polgármesterrel az infrastruktúra fejlesztését tűzte ki célul. 1990-ben orvosi rendelő, 1993-ban új iskolaszárny, 1995- ben új óvoda épült. 1991-ben kialakításra került a polgármesteri hivatal. A 90-es évek közepére bevezetésre került a lakások többségében a vezetékes gáz, a falu utcáit szilárd burkolattal látták el. Elindult a telefonrendszer bővítése is. Az egyházközség a templom felépítésének száz éves jubileumára kívül-belül újjávarázsolta a falu kis katolikus templomát, amelynek tornyában egy új nagyharang hívja imára a lakosságot.
Elhelyezkedés:
Belterület: 38 ha
Külterület: 2090 ha
Fülöpjakab Bács-Kiskun megyében található, Kiskunfélegyháza és Jakabszállás között helyezkedik el. Kiskunfélegyházától 13 kilométerre, a várost az 54-es számú főközlekedési úttal összekötő 5302-es közút mentén. Az E5-ös főútról, a kunszállási leágazásról, Kunszálláson keresztül közelíthető meg. A tömegközlekedést a Kunság Volán autóbuszai bonyolítják, közvetlenül érhető el innen: Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Jakabszállás, Kunszállás. Kunszálláson található a legközelebbi vasútállomás (6 km). Kiskunfélegyháza kistérsége közös pályázattal kívánja megépíteni a Bugac – Fülöpjakab összekötő utat.
A község környékén homokbuckák és szikes laposok váltogatják egymást. A környezet természetes állapota, csendes, nyugodt, pihenésre, felüdülésre alkalmas hangulata vonzó lehet a turizmus szem-pontjából. A szikes talaj kiválóan megfelel halastavak telepítésére. Az útikönyvekben még jelzett, a település közelében található több kisebb tó sajnos mára kiszáradt. Újraélesztésük pedig igen költséges vállalkozás lenne, csakúgy, mint a településen található három meddő szénhidrogén kút termálvizének hasznosítása.
Népesség:
A lakosság száma: 1140 fő (2000. január 1.).
A népesség számának a 60-as évektől megindult csökkenése a 90-es évek elején megállt, jelenleg pedig (kisebb ingadozásokkal) növekedést mutat. A lakosság kétharmada napjainkban is külterületen él.
Intézmények:
1 általános iskola, 1 óvoda, 1 könyvtár, 1 sportpálya, 1 orvosi rendelő (házi patika)
A rendőri feladatokat Kunszállással közösen egy körzeti megbízott rendőr látja el. A faluban a jobb közbiztonság érdekében Polgárőrség működik.
A szociális ellátórendszer nagyon fontos eleme a településen a falugondnoki szolgálat, amely az idősek számára való bevásárlás, ebédhordás, gyerek szállítás és még sok egyéb szociális tevékenység ellátását jelenti.
Cím: Fülöpjakab Alkotmány u. 1.
Tel: +36 (76) 587 619
E-mail: [email protected]
Web: http://www.fulopjakab.hu/
