17.9 C
Budapest
2024. április. 27. szombat
HomeFőhírekKülföldForrásdili uniós módra: így spórol a magyarokon Brüsszel

Forrásdili uniós módra: így spórol a magyarokon Brüsszel

Bár már két éve benyújtotta a magyar kormány a helyreállítási tervét Brüsszelnek, amely azt tavaly decemberben el is fogadta, azóta sem kaptunk egy centet sem. Kiderült, miért.

A három évvel ezelőtt nagy csinnadratta közepette bejelentett, több mint 700 milliárd eurós, a koronavírus-járvány utáni helyreállítást szolgáló uniós pénzügyi csomag akadozásával a Mandiner is többször is foglalkozott az elmúlt időszakban. Legutóbb februárban írtuk meg, hogy nem Magyarország az egyetlen tagállam, amely hiába várja a pandémia utáni gyors kilábalást célzó helyreállítási alapból a neki járó pénzeket. Deli Andor fideszes európai parlamenti képviselő akkor azt mondta, hogy sem a vissza nem térítendő támogatás, sem a hitel kifizetései nem hasítanak. De van, ahol legalább a pénzük egy részéhez már hozzájutottak, viszont

Budapest még egy centet sem kapott.

Ezért nem jutunk hozzá a pénzünkhöz

Magyarország az elsők között, még 2021 májusában nyújtotta be a helyreállítási források felhasználásának bemutatásáról szóló tervét. Abban az időben, amikor a parlament elfogadta a gyermekvédelmi törvény módosításait is, aminek következtében Brüsszel visszakozott a magyar terv elfogadásától, és attól kezdve számos lehetőséget megragadott annak érdekében, hogy a Magyarországnak járó forrásokat visszatartsa – mondta a Magyar Nemzetnek Villányi-Kovács Ilona. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerin a magyar helyreállítási terv értékelésének politikai színezetét igazolja az is, hogy

Ursula von der Leyen bizottsági elnök a magyar országgyűlési választás másnapján jelentette be: a brüsszeli testület hivatalosan is megindítja Magyarország ellen a legújabb típusú jogállamisági eljárást.

A magyar tervet – a tagállamok között utolsóként – végül csak tavaly decemberben fogadta el az Európai Unió Tanácsa, s ez a döntés megteremtette a jogi lehetőséget a Magyarországnak járó források folyósítására. Ám a folyamatban lévő jogállamisági eljárással a bizottság újabb és újabb kritériumokat szab Magyarországnak az utaláshoz.

„Fontos azt látni, hogy a felvett hitelek és az Ukrajna részére bocsátott támogatások miatt az Európai Unió folyamatosan alternatív források bevonására törekszik, pénzre van szüksége. Magyarország szempontjából ez azt jelenti, hogy a neki járó források visszatartásával is megtakarít a bizottság, a jogállamisági mechanizmus befejezésével pedig a Magyarországra kiszabott pénzügyi szankcióból befolyt összegek ugyancsak az uniós kasszát növelnék” – hívta fel egy új aspektusra is a figyelmet Villányi-Kovács Ilona.

Az EP is elvégezte a maga aknamunkáját

Az elemző megjegyezte, „az Európai Parlament aknamunkájának” is betudható, hogy a magyar jogállamiságról szóló vita a bizottsággal politikai-ideológiai síkra terelődött, a felek közötti egyeztetések ennyire elhúzódtak, és hogy a bizottság forrásfelfüggesztéseket javasolt. „Az EP folyamatosan politikai nyomást próbál gyakorolni a bizottságra amiatt, hogy Magyarország az uniós szankciós politikát elítéli” – tette hozzá, hangsúlyozva: a politikai színezetét az adja a történetnek, hogy az Európai Unió és a magyar kormány között jelenleg három területen is ideológiai nézetkülönbség áll fenn, ilyen a bevándorlás kérdése, a gyermekvédelem és a szankciós politika. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint ezekben az ügyekben az EU a saját álláspontját akarja érvényesíteni Magyarország érdekeivel szemben, ezt szolgálja a források visszatartása és a jogállamisági eljárás. S mivel utóbbinak még nincs vége, egyelőre nem is látható, pontosan mikor érkezhetnek a Magyarországnak járó források.

Ifj. Lomnici: az Európai Bizottság költségvetési terrort alkalmaz

Magyar Nemzet megszólaltatta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt is, aki szerint az Európai Bizottság által alkalmazott „költségvetési terror” élesen szembemegy az alapító szerződések betűjével és szellemiségével, ugyanis azok szerint az EU egyik legalapvetőbb funkciója az, hogy előmozdítsa a gazdasági, a társadalmi és a területi kohéziót, valamint a tagállamok közötti szolidaritást.

A Századvég jogi szakértője ugyanakkor azzal számol, hogy ahogyan a lengyelek, úgy a magyarok esetében is az várható, hogy az EU intézményeivel valószínűleg kompromisszum születik, így felszabadítva a forrásokat. Úgy fogalmazott,

az ukrajnai háború árnyékában felelőtlenség volna „a közép-európai partnerek elleni bosszúhadjárattal” tovább nehezíteni az egyébként is tartósan nehéz gazdasági körülményeket.

Érdekes kérdéseket feszeget az Ukrajnának szánt uniós keretösszeg kérdése is – jegyezte meg ifj. Lomnici –, mivel az Európai Parlament sürgősségi eljárásban elfogadta a támogatásról szóló rendelet tagállamok által módosított változatát. „Erős kettős mérce, ha Magyarország vagy Lengyelország nem fog pénzhez jutni, míg egy Európai Unión kívüli ország különösebb kontroll nélkül jóval nagyobb és likvidebb támogatásban részesülhet” – fogalmazott.

Nyitókép: Frank Hoermann / Sven Simon / dpa Picture-Alliance via AFP

Forrás

Hirmagazin.eu

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Most népszerű

weblap4u banner
Pannon Work