Az idei év sem szűkölködött politikai fordulatokban: az egész évre rányomta a bélyegét Donald Trump elnökké avatása, az európai bevándorláspolitikát a német és az osztrák választások terelték új irányba, a kontinensen kívül tüntetésektől volt hangos Latin-Amerika és Afrika, Észak-Korea pedig kitartóan tesztelte ballisztikus rakétáit.
Január 20. – Trump beiktatása
Esküt tett és ezzel hivatalba lépett Donald Trump, az Egyesült Államok 45. elnöke. Eskütétele utáni beiktatási beszédében Donald Trump hangsúlyozta, hogy nem szokványos hatalomátvétel történik hivatalba lépésével, hanem „visszaadjuk a hatalmat a népnek”. A szokásos szlogenje helyett új mottót talált: „Amerika mindenekelőtt.” Kiemelte: új irányvonal következik az amerikai politikában, ezentúl minden döntés alapja az lesz, hogy az előnyös -e az országnak vagy sem.
Hozzátette, hogy Amerika nem akarja más országokra ráerőltetni a saját értékrendjét. Megígérte továbbá, hogy vezető szerepet vállal a radikális iszlám elleni globális összefogás terén.
Március 29. – Theresa May „elindítja” a Brexitet
Theresa May brit miniszterelnök aláírta a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválását bejelentő levelet, amelyet szerdán a brit EU-nagykövet kézbesít Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének.
May azután szólalt fel a londoni alsóházban, hogy Sir Tim Barrow, az Egyesült Királyság EU-nagykövete szerda délután átadta az 50. cikkely aktiválásáról szóló értesítést Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének.
Az 50. cikkely szabályozza – és szerdai aktiválása hivatalosan elindította – a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot, kétévi időtávlatot meghatározva a kilépés feltételeiről szóló tárgyalásokra.
Április 19. – Venezuelában megtartották „minden tüntetések anyját”
Venezuela-szerte milliók vettek részt a szerdai napra esett újabb kormányellenes tüntetéseken. Az ellenzék bejelentette, hogy az erőszakos összecsapások ellenére, amelyekben már kilenc ember meghalt, folytatja megmozdulásait.
„Ha ma milliók vonultak az utcákra, holnap még többeknek kell” – mondta az ellenzéket vezető Henrique Capriles a csütörtöki folytatást bejelentve. Az ellenzékhez közeli Meganalisis közvélemény-kutató intézet országosan 6 millióra tette a Nicolás Maduro elnök kormánya ellen tiltakozók számát, mintegy 2,5 millióan a fővárosban, Caracasban vonultak fel.
Május 7. – Emmanuel Macron nyerte a francai elnökválasztást
A francia nép Emmanuel Macront választotta meg az ország új elnökének. A volt szocialista gazdasági miniszter a szavazatok 65 százalékával győzedelmeskedett a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen fölött.
„Harcolni fogok a bennünket emésztő megosztottság ellen” – jelentette ki győzelme után Macron, aki arról biztosította szavazóit, hogy meghallotta a franciák „dühét, aggodalmát és kétségeit”. A megválasztott elnök kijelentette: Európa és az azt alkotó népek, Európa és a polgárok közötti szálak újraszövésén fog munkálkodni.
Az elnökké választott 39 éves volt szocialista gazdasági miniszter ígéretet tett, hogy Franciaország a terrorizmus elleni harc élére áll, és megvédi Franciaországot és Európát.
Június 1. – Trump bejelentette: Az Egyesült Államok kilép a klímaegyezményből
Hivatalosan bejelentette Donald Trump, hogy az Egyesült Államok kilép a 2015 végén Párizsban aláírt nemzetközi klímavédelmi egyezményből. A Fehér Ház még Trump elnök bejelentése előtt közzétette a elnök érvelésének főbb pontjait.
„A párizsi megállapodás rossz egyezmény volt, amelyet rosszul tárgyaltak meg, és Obama elnök csak kétségbeesésében írta , ez az egyezmény aláássa az amerikai versenyképességet és veszélyezteti a munkahelyeket” – állt a feljegyzés egyik passzusában.
„Első az amerikai munkás” – fogalmazott az elnök. Bár az elemzők elsöprő többsége kétségbe vonja, hogy a párizsi egyezményből történő kilépés valóban szolgálja-e az amerikai dolgozók érdekeit, Donald Trump elnöki kampányának kulcsfontosságú része volt a munkásréteg támogatása.
Július 4. – Észak-Korea interkontinentális rakétával ünnepelte meg a Függetlenség Napját
Észak-Korea július 4-én hajtotta végre első sikeres tesztjét egy interkontinentális ballisztikus rakétával, amely az Egyesült Államok egyes területeit, így Alaszkát is képes lett volna elérni. Előzőleg több külföldi média jelentette, hogy Észak-Korea valószínűleg újabb közepes hatótávolságú vagy interkontinentális rakétakísérletre készül.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatát is megsértő rakétakísérlet után Kim Dzsongun észak-koreai vezető júliusban további kísérleteket helyezett kilátásba, az Egyesült Államok pedig új eszkalációnak nevezte a július 4-i tesztet.
Szeptember 5. – Brüsszel elutasította a kvótaper elleni magyar–szlovák keresetet
Elutasította az Európai Bíróság a menedékkérő tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet – ismertette szeptember 5-i ítéletét a luxembourgi székhelyű bírói testület. „A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket” – írták a tizenöt fős nagytanács ítéletét részletező közleményben, hozzátéve, hogy a kvóták „hatékonyan és arányosan” hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.
Budapest és Pozsony 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban.
Szeptember 24. – Bejutott a német parlamentbe a szélsőjobb, szétesett a nagykoalíció
Bár Merkel pártja söpörte be a legtöbb szavazatot a szeptember 24-i választáson, valós győzelmet nem könyvelhettek el a konzervatívok, hiszen nem értek el abszolút többséget, és várhatóan a szociáldemokratákkal (SPD) sem alakíthatnak nagykoalíciót. Merkel a szélsőjobboldallal nem hajlandó szóba állni, ezért a „maradék két párttal” kényszerült alkudozni.
A belpolitikai káosz elkerülése végett – ami új választás kiírását eredményezné – olyan koalíciós megbeszélésekre került sor, amelyek során az ország bevándorláspolitikája, az uniós reformok és a klímaváltozás is alkualapot adhat a januári kormányalapítás előtt.
Október 1. – Erőszakká fajul a katalán függetlenségről tartott népszavazás
Erőszakba torkollott Katalóniában vasárnap az önrendelkezési népszavazás, amelyet annak ellenére rendeztek meg, hogy a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette azt, és megakadályozására tízezer rendfenntartót vezényelt át a kormány az ország más részeiről. A rohamrendőrök számos városban a szavazásra kijelölt oktatási intézményekhez vonultak, hogy eltávolítsák onnan a voksolás megkezdésére várakozókat. Több helyszínen erőszakot alkalmazva léptek fel, voltak, akik ellenálltak. A spanyol sajtóban sorra jelennek meg a vérző fejű emberekről készült fotók, a világsajtó a rendőri brutalitás lencsevégre kapott pillanatairól cikkezett.
Október 15. – Kurz jobbközép pártja nyerte az osztrák választásokat
A szavazatok több mint 55 százalékát a bevándorlásellenes erők szerezték meg az előre hozott ausztriai parlamenti választáson. A Sebastian Kurz vezette Osztrák Néppárt várható koalíciós partnereként az Osztrák Szabadságpártot tartják, a voksolás legnagyobb vesztesei a Zöldek lettek kudarcba fulladt bevándorláspárti kampányukkal, és kiestek az osztrák parlamentből.
A jobbközép győzelme komoly európai szövetségeket is felbonthat. Bár az ÖVP ugyanahhoz az uniós pártcsaládhoz tartozik, mint Merkel pártja, az eddigi osztrák külügyminiszter és jövendő kancellár felfogása nem csak a menekültkérdésben tér el a Merkel-féle elképzelésektől: Kurz kényes pontnak tartja az EU beleszólását a tagállamok szociálpolitikai döntéseibe, emellett rugalmasabb irányvonalat szorgalmaz Oroszországgal szemben, ami előmozdítaná a párbeszédre való hajlandóságot Kelet és Nyugat között.
November 15. – Rejtélyes államcsíny Afrikában: a hadsereg szép csendben megszabadult Mugabétól
Hibátlanul végrehajtott puccskísérletre hasonlított a zimbabwei hatalomátvétel. Először tankok jelentek meg a főváros szélén, majd elterjedt, hogy elfoglalták a tévészékházat. Az emberek rendkívül gyanúsnak találták, hogy hirtelen lezárta a hadsereg az összes fővárosba vezető utat, Robert Mugabe zimbabwei elnök fővárosi rezidenciájánál is lövöldözésről számoltak be. A zimbabwei hadsereg másnap átvette az ország irányítását , majd a kormány leváltotta Mugabét pártelnöki tisztségből, helyére pedig Mnangagwát, a „Krokodilt” választotta meg.
Katonák egy páncélozott harci járművön Harare belvárosában 2017. november 16-án, egy nappal azután, hogy a kelet-afrikai ország fegyveres erői átvették a hatalmat Robert Mugabe elnök kormányától. Mugabe holléte egyelőre nem ismert, értesülések szerint házi őrizetben van. (MTI/EPA/Aaron Ufumeli)
Forrás és képek: hirado.hu
