Mesterházy Attila, az MSZP korábbi elnöke szerint Hiller István szocialista országgyűlési képviselő a magánvéleményét fogalmazta meg, amikor arról beszélt, hogy az országhatáron felépített kerítésnél még senki nem mondott jobb megoldást.

Mesterházy Attila az M1 aktuális csatornán azt hangsúlyozta: a kerítés nem jó megoldás, nem szolgálja azt a célt, amelyet Orbán Viktor kormányfő megjelölt, hogy védje meg Európát, mivel mindössze elterelte az emberáradatot. Hozzátette: a kerítés helyett a megoldás az, hogy a görög-török határt kell jól őrizni, illetve a problémát kell ott megoldani, ahol keletkezik.

A szocialisták álláspontja szerint nem kerítés kell, hanem európai megoldás – hangsúlyozta. Hozzátette: Európában is vannak „kerítéspártiak”, illetve olyanok, akik ellenzik ezt a megoldást, ő az utóbbiakhoz sorolta magát.

Svédország helyreállítja a határellenőrzést

Svédország átmeneti időre helyreállítja határainak ellenőrzését a migránsok folyamatos beáramlása miatt – jelentették be Stockholmban szerda este.

„Svédországba rekordszámban érkeznek menekültek. A bevándorlási hivatal erős nyomás alatt áll, (…) és a rendőrség úgy ítéli meg, hogy veszélyben forog a közrend” – vázolta fel a helyzetet Anders Ygeman belügyminiszter. Ugyanis migránsok százai, sőt ezrei élnek fedél nélkül, s vannak kísérő nélküli gyerekek, akiknek nyoma vész, mert nincs, aki gondjaiba venné őket.

A miniszter szerint az intézkedés helyi idő szerint csütörtök délben lép hatályba, és tíz napig tart.

Magyarország 189 millió forinttal járul hozzá az Afrikából kiinduló migráció kezeléséhez

Magyarország 189 millió forinttal járul hozzá az Európai Uniónak az Afrikából kiinduló migráció kiváltó tényezőinek kezelésére létrehozott Szükséghelyzeti Vagyonkezelő Alapjához. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg.

A kormányhatározat szerint Magyarországot az alapban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli. Az alaphoz történő csatlakozáshoz szükséges 189 millió forintot november végéig kell biztosítani.

Norvégia Oroszországgal tárgyal a menekültek átengedésének korlátozásáról

Közös megoldáson dolgozik Oslo és Moszkva azoknak a közel-keleti menekülteknek a kérdésében, akik Norvégiát Oroszországon keresztül igyekeznek elérni – mondta Berge Brende norvég külügyminiszter.

A miniszter hangsúlyozta: országa diplomáciai erőfeszítések útján arról szeretne Moszkvával megegyezésre jutni, hogy a határon keresztül csak érvényes schengeni vízummal rendelkező migránsok és menedékkérők kelhessenek át. Mint fogalmazott, nagyon komoly a helyzet a norvég határ menti területen, és az úgynevezett „északi-sarkvidéki útvonalon”, vagyis a Moszkván, Murmanszkon és Nykelen keresztül érkező menekültek áradatát korlátozni kell.

„Nem folytatódhat így tovább” – mondta a külügyminiszter, és megjegyezte, hogy pénteken a kormány olyan törvényjavaslatot készül előterjeszteni a törvényhozásban, amelynek alapján a más országokban érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező menedékkérőket rövid időn belül kiutasíthatják Norvégiából. Várható, hogy a törvényjavaslatot még a jövő héten elfogadják.

A norvég hatóságok adatai szerint az utóbbi hónapok során az északi útvonalon, a Közel-Keletről érkező – javarészt szíriai, afgán és iraki – migránsok száma meghaladta a négyezret. Mindemellett az idén közel 25 ezer menedékkérelmet terjesztettek elő a skandináv államban, és félő, hogy a kérelmek száma az év végéig elérheti a 40 ezret.

A norvégiai orosz nagykövetség közleménye szerint az orosz határvédelmi hatóságoknak nincs felhatalmazásuk arra, hogy vizsgálják a külföldiek más államban szükséges vízumainak és egyéb határátlépési engedélyeinek meglétét. A norvég hatóságok jogosan járnak el, ha alkalmazzák az engedély nélkül beutazó vagy ott tartózkodó személyek visszaküldésével kapcsolatos, 2007-ben kötött orosz-norvég kormányközi visszafogadási megállapodás szabályait – derül ki a követség közleményéből.

Az olasz képviselőház elnöke struccpolitikáról beszél

A kelet-európai tagállamok nem akarják kivenni részüket a migrációs válság kezeléséből, a problémákat szögesdróttal és fallal akarják megoldani struccpolitikát folytatva – jelentette ki Laura Boldrini. Az olasz képviselőház elnöke, aki korábban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) dél-európai szóvivője volt, úgy vélte, hogy a migrációs helyzet megosztja Európát.

„Vannak olyan kelet-európai országok, amelyek nem akarnak tudomást venni a valóságról. Arról, hogy ezekre a folyamatokra együtt kell megoldást keresni. Fáj látni, hogy a keleti tagállamok, amelyek országaikban megélték a több millió menekülthöz vezető diktatúrát és az elnyomást, most nem akarják kivenni részüket és azt gondolják, hogy problémákat szöges dróttal és fallal lehet megoldani, jóllehet ez nem más, mint struccpolitika” – fogalmazott Laura Boldrini.

Hozzátette: „a falak soha nem oldottak meg semmilyen problémát, ellenkezőleg, újakat teremtettek. Németország ezt jól tudja, mivel megélte a falat”.

A Baloldal Környezet Szabadság olasz baloldali párt politikusa úgy látta, ellentmondásnak számít a nemzeti határok védelmének hirdetése a menedéket kérőkkel szemben: „miért van szükség védelemre azokkal szemben, akiknek egyezményeink értelmében védelmet kell nyújtani?”

Laura Boldrini megjegyezte, hogy a nemzeti határok lezárásában egyesek az európai problémák megoldását látják. A római képviselőház elnöke szerint azonban a globális gazdasági és politikai kihívásokkal szemben az európai országok külön-külön nem tudnak választ adni, „az egyetlen megoldás az egységesebb Európa”. Úgy fogalmazott, „az európai szkepticizmus időszakában még több Európára van szükség”.

Megkezdődött a vallettai EU-Afrika csúcstalálkozó

Megkezdődött a máltai Vallettában az az EU-Afrika csúcstalálkozó, melynek fő témája az Afrika felől a Földközi-tengeren keresztül Európába érkezők jelentette migrációs nyomás.

A csúcs célja a nyomás csökkentése és az afrikai fejlesztések megerősítése annak érdekében, hogy az afrikai országokban élőknek ne legyen okuk elhagyni hazájukat, béke, biztonság, stabilitás és olyan életkörülmények alakuljanak ki, amelyek nem adnak okot a menekülésre.

Szlovénia biztosan nem zárja le a teljes szlovén-horvát határszakaszt 

Szlovénia biztosan nem fogja lezárni a teljes, majdnem 700 kilométer hosszú szlovén-horvát határszakaszt – hangzott el az M1 aktuális csatornán.

Bostjan Sefic szlovén belügyi államtitkár elmondta, egyelőre két helyen építenek kerítést: Rigoncénél egy kilométer, Murafürednél (gibina) pedig ötszáz méter hosszan. Az intézkedés ideiglenes, egyelőre fél évre szól.

Szlovén vezetők nem árulták el, hogy összesen milyen hosszú kerítést építenek fel és hol, ám az biztos, hogy a határzárat rendőrök és katonák együtt fogják védeni – hangzott el a tudósításban.

Szlovénia hangsúlyozta, hogy a migránsok továbbra is beléphetnek az országba, de csupán a kijelölt regisztrációs pontokon.

A szlovén hatóságok felszólították az önkormányzatokat, hogy segítsék a határzárat tűzoltókkal és polgári védelemmel, és a kerítésépítésben érintett telkek tulajdonosait személyesen felkeresték – értesült az M1 aktuális csatorna.

Szlovénia fő célja jelenleg az, hogy megerősítsék a zöldhatár azon pontjait, ahova eddig is illegálisan érkeztek a migránsok, utána pedig „nekilátnak a dombos vidék lezárásának” – fogalmazott a szlovén belügyi államtitkár az M1 tudósítása szerint.

Újra elnapolták a kerítésről szóló döntést Ausztriában

A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) illetékesei döntöttek egy új „határügyintézés” bevezetéséről, amelytől azt remélik, hogy kezelni tudja a helyzetet a stájerországi Spielfeld határátkelőhelyénél, ahol migránsok ezrei kelnek át Szlovéniából ellenőrizetlenül. Péntekre halasztották azonban a döntést egy esetleges határkerítés felhúzásáról.

A spielfedi határátkelőnél a jövőben a menekülteket ellenőrizni fogják, és a menedékkérelemre jogosulatlan balkáni migránsokat azonnal visszaküldik Szlovéniába. Konrad Kogler, a belügyminisztérium közbiztonságért felelős főigazgatója szerint arról van szó, hogy biztosítani kívánják a szabályozott határügyintézést és az ausztriai beutazás lehetőségét. Emiatt le fogják zárni a határátkelőnek legalább az autópálya és a vasútvonal közti részét.

Merkel nem tudott arról, hogy a szír menedékkérőknél ismét vizsgálják a társállami illetékességet

Angela Merkel német kancellárt nem értesítették külön arról, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) október 21-e óta nem vállalja át automatikusan a szíriai állampolgárok ügyében a menekültügyi eljárás lefolytatását, hanem megvizsgálja, hogy mely uniós tagország az illetékes – derült ki Berlinben a kormányszóvivői tájékoztatón.

A BAMF a tevékenységét felügyelő belügyminisztérium utasítására tért vissza a korábbi gyakorlathoz, és a tárca erről nem tájékoztatta a kancellárt, de ebben „nincs semmi különös”, hiszen a saját hatáskörébe tartozó ügyről van szó – emelte ki Christiane Wirtz helyettes kormányszóvivő.

Hangsúlyozta, hogy a kormány menekültpolitikája vagy a „befogadás kultúrája” egyáltalán nem módosult ettől a szakminisztériumi szintű döntéstől.

„Abban pedig nincsen semmi politikai szenzáció, hogy a német kormány Németországban érvényesíti az uniós jogot” – tette hozzá.

Németországban eddig is betartották a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírásokat, és ugyan a kormány szerint a dublini rendszer módosításra szorul, de addig is mindenkinek be kell tartania – mondta Christiane Wirtz.

Horvátország szerdán délután különleges rendőri egységeket küldött a harmicai horvát-szlovén határátkelőhöz, mert szerintük Szlovénia horvát területre építette fel a határzár egy szakaszát – jelentette az N1 horvát kereskedelmi csatorna.

Öt kisbusszal érkeztek a határhoz a horvát különleges rendőri alakulat tagjai, akik újságírók szerint azzal a szándékkal jöttek, hogy lebontsák a Rigonce közelében fekvő átkelőnél felhúzott szlovén drótkerítést. Ugyanakkor Szlovénia is rendőröket vezényelt ki ugyanarra a határszakaszra, ők viszont azonnal eltávolították a helyszínről az újságírókat. Szemtanúk szerint nagyon feszült volt a hangulat.

Ranko Ostojic horvát belügyminiszter újságíróknak később úgy nyilatkozott: csak figyelmeztetni akarták a szlovén hatóságokat, hogy horvát területen húzták fel a határzárat, és le kell bontaniuk azt.

„Amennyiben nem teszik meg, tiltakozó jegyzéket küldünk a szlovén kormánynak, és magunk távolítjuk el a kerítést” – szögezte le a tárcavezető.

Németország nem helyezte hatályon kívül a dublini szabályokat

A német kormány egy pillanatra sem helyezte hatályon kívül a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírásokat – mondta a német belügyminiszter a törvényhozás alsóházában (Bundestag) azzal kapcsolatban, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hatóság (BAMF) ismét megvizsgálja a szíriai menedékkérők esetében, hogy mely uniós tagállam illetékes az ügyükben.

Thomas de Maiziere elmondta, hogy a BAMF a menekülthullám erőssége miatt augusztus végétől kezdve a Dublin III. rendelet 17. paragrafusa alapján a szír menedékkérők esetében eltekintett az illetékesség vizsgálatától és átvállalta a menekültügyi eljárást, október 21-én pedig a hivatalt felügyelő belügyminisztérium utasítására visszatért a korábbi gyakorlathoz.

Ezt csupán azért közölték kedden, mert akkor érkezett erre vonatkozó kérdés a sajtótól – mondta a belügyminiszter.

Németország elvárja a dublini szabályok betartását az uniós partnerektől, és a maga részéről követi is azokat. „Aki megköveteli másoktól az uniós jog betartását, annak követnie is kell az uniós jog előírásait” – mondta Thomas de Maiziere.

(MTI/EPA/Armin Weigel)

A horvát belügyminiszter szerint pénzkidobás a szlovén kerítésépítés

Pénzkidobásnak nevezte a horvát-szlovén határszakaszon épülő drótkerítést Ranko Ostojic horvát ügyvivő belügyminiszter Bródban (Slavonski Brod) újságíróknak nyilatkozva.

„Szlovénia jobban tenné, ha inkább ideiglenes menedékhelyet építene a bevándorlóknak, mint amilyet Horvátország is épített, s amelyet téliesített” – hangsúlyozta.

Úgy vélekedett, hogy Ljubljana ezzel a döntéssel azt üzeni, a határok lassan lezáródnak, ami ellentétes hatást vált ki, és még többen fognak jönni. Ostojic nem tartotta elfogadható indoknak, hogy Szlovénia azért emel kerítést Horvátországgal közös határán, mert véget ért a görög komphajók személyzetének sztrájkja, és Ljubljana attól tart, hogy több ezer migráns özönlik majd az országba. A tárcavezető szerint a migránshullám nagy része már áthaladt Szlovénián.

Horvátország befogadóképessége 5000 fő, ha ugyanennyi migránst be tudna fogadni Szerbia, Magyarország, Macedónia, Szlovénia, Ausztria és Bulgária is, a menekülthullám ellenőrizhetővé válna – mondta Ostojic, hozzátéve, hogy probléma megoldását Görögországban kell kezdeni.

Szlovénia már másfél kilométernyi drótkerítést húzott fel a horvát határon

Szlovénia már másfél kilométernyi pengés drótkerítést húzott fel Horvátországgal közös határának két szakaszán, Murafürednél (Gibina) és Rigoncénél – mondta Bostjan Sefic belügyminisztériumi államtitkár Ljubljanában.

Murafüred Lendvához és a magyar-szlovén határhoz is közel esik, míg Rigonce alig húsz kilométerre nyugatra fekszik a horvát fővárostól, Zágrábtól.

Az „akadályok” könnyebbé teszik majd a rendőrség és a segélymunkások dolgát – mondta a sajtónak Sefic -, egyúttal biztosítani fogják, hogy a migránsok ne szóródjanak szét. Hozzátette, nem mondhatja el, hol építik meg a következő szakaszt, mert akkor az intézkedések értelmüket vesztenék.

Bostjan Sefic hangsúlyozta: a műszaki határzár célja nem az, hogy jelentős mértékben csökkentse a migránsok beáramlását, hanem az, hogy az emberek ne ellenőrizetlenül jussanak be az országba, és a helyzetet megnyugtatóan tudják kezelni, a migránsokat pedig a kijelölt befogadóállomásokra irányítsák.

Az államtitkár hozzátette, hogy Szlovénia fokozni fogja tárgyalásait más országokkal, hogy megkíséreljék „jobban szabályozni” a menekültek áramlását. Jelenleg átlagosan napi 8 ezer migráns érkezik az országba, de a következő napokban a menekültek újabb nagy hulláma várható – mondta.

Szerdán délután két óráig több mint 4300 migráns lépett be Szlovéniába, de azzal számolnak, hogy estig még további különvonatok és -buszok érkeznek Horvátországból. Szavai szerint a helyzet normálisnak mondható, eltekintve a magas számoktól.

Október közepe óta több mint 180 ezer migráns érkezett Horvátországból Szlovéniába, ahonnan legtöbben Ausztria és Németország felé folytatják az útjukat.

Újabb tízezrek indultak meg Nyugat-Európa felé a nyugat-balkáni útvonalon

Kedden mintegy tízezren lépték át a görög-macedón határt, és ugyanennyien keltek át Szerbiából Horvátországba – számolt be róla szerdán a szerbiai sajtó. Kedd estig mintegy nyolcezer migránst regisztráltak a szerb-macedón határ mellett fekvő Presevóban, akik a nyilvántartásba vétel után azonnal továbbindultak a horvát határ felé – jelentette a szerbiai közszolgálati televízió. Presevóból a horvát határ melletti Sidre szállítják az embereket, ahonnan egy horvát vonat viszi őket tovább a bródi (Slavonski Brod) befogadóközpontba, majd tovább Szlovéniába. A téli időszakra készülve Szerbia újabb befogadóközpontokat alakít ki, és vállalta, hogy a korábban befogadni tervezett háromezer migránsnál kétszer többet fogad be.

MTI-fotó: Balogh Zoltán

Dánia és Norvégia is szigorítani akarja menekültügyi törvényét

A menekültek nagy száma miatt Dánia és Norvégia is menekültügyi törvénye szigorítására készül. Lars Lokke Rasmussen dán kormányfő az erről szóló négypontos tervet szerdán ismertette. Eszerint a jövőben korlátoznák a családegyesítéseket, lerövidítenék a tartózkodási engedély időtartamát, csökkentenék a menedékkérőknek járó segélyek nagyságát, valamint gondolkodás nélkül kitoloncolnák azokat, akiknek menedékkérelmét elutasították. Norvégia hasonló lépéseket tervez. Oslo mindenekelőtt azt akarja elérni, hogy a korábban Oroszországban élő menedékkérőket minél gyorsabban ki lehessen toloncolni az országból.

A görög szigetekről jövő menekültár nem apad

A görög szigetekről jövő menekültáradat nem apad, csak szerdán reggel 2 322 migráns érkezett Athén kikötőjébe, Pireuszba és a délutáni órákban egy további komphajót várnak fedélzetén kereken ezer migránssal – közölte a görög parti őrség. Az emberek többsége Nyugat-Európa felé folytatná útját derült ki a migránsok újságíróknak adott válaszaiból. A görög hatóságok becslése szerint csak kedden több mint ötezer – javarészt szíriai – menekült érkezett az égei-tengeri görög szigetekre Törökországból.

Ismét összecsapások voltak Calais-ban

Ismét összecsapások voltak Calais-ban, ahol mintegy 4500-an várakoznak arra, hogy átjussanak Nagy-Britanniába. Ez volt az egymás utáni harmadik éjszaka, hogy konfliktus alakult ki a migránsok és a rendőrök között. A sátortábor bejáratánál a bevándorlók kövekkel dobálták meg a rendőröket, akik először könnygázzal válaszoltak, majd vízágyúval oszlatták szét a tömeget, sérültekről nem érkeztek hírek. A megyei prefektus szerint az erőszak erősödése részben azzal magyarázható, hogy az elmúlt három hétben egyetlen migránsnak sem sikerült átjutnia Nagy-Britanniába, noha éjszakánként átlagosan mintegy háromszázan próbálkoznak ezzel.

Bécs üdvözli a német döntést

Az osztrák belügyminiszter megelégedéssel nyugtázta szerdán, hogy Berlin ismét alkalmazza a szír menedékkérők esetében a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírásoknak azt az elemét, amelynek alapján vissza lehet küldeni a menedékkérőket abba a tagállamba, amelyben beléptek az EU területére. Johanna Mikl-Leitner szerint ez „lehet az a jelzés, amelyre hetek óta várunk, a fordulat a szíveslátás korlátok nélküli kultúrájától” egy olyan kultúra felé, amelyet a mértéktartás jellemez, most azonban arról is gondoskodni kell, hogy ez az üzenet eljusson a világ minden pontjára, mert csak akkor lehet hatásos.

A migránsválság körülményei között Litvánia nagy valószínűséggel bevezeti a határellenőrzést a Lettországgal és Lengyelországgal közös határán, amely a schengeni övezet belső határa – közölte a litván elnök szerdán a közszolgálati rádióban. „Amikor Európán belül hónapról hónapra növekszik a legális és az illegális migráció, nagy a valószínűsége annak, hogy szükségessé válik a határellenőrzés helyreállítása a belső határokon” – jelentette ki Dalia Grybauskaite. A 103 kilométer hosszú litván-lengyel és az 588 kilométeren húzódó litván-lett határ az EU egyúttal a schengeni övezet belső határa, ahol 2007-ben szűnt a belső határellenőrzés.

M1: nem fordulnak vissza

Megdöbbentette és elkeserítette a szerbiai Sid menekülttáborában összegyűlt migránsokat az épülő szlovéniai kerítés híre, de azt mondják, bár alternatív útvonaluk már nincs, biztosan nem fordulnak már vissza – jelentette az M1 helyszíni tudósítója. A bevándorlók abban bíznak, a horvát határra tervezett technikai határzár végül talán mégsem épül meg, a munkák azonban ma reggel már elkezdődtek – számolt be korábban a közmédia tudósítója.

Egyszerre több ponton épül a szlovén kerítés

Szlovénia megkezdte a kerítés építését a horvát-szlovén határon. Tudósítók szerint egyszerre több helyen zajlanak a munkálatok a 670 kilométeres határszakaszon. A katonák betonvasakhoz erősített, 180 centiméter magas drótkerítést húznak fel, és pengedrót-akadályokat helyeznek el – jelentette a horvát közszolgálati televízió. Miro Cerar szlovén miniszterelnök tegnap közölte: országa műszaki akadályt emel, hogy megfékezze a migránsáradatot. Az építmény fő célja az lesz, hogy meghatározott pontokra terelje az érkezőket – tette hozzá.

Több mint 400 tartalékos segíti a honvédséget

Jelenleg 454 tartalékos katona segíti a migránshelyzet kapcsán a Magyar Honvédséget – számolt be a honvédelmi miniszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén. Simicskó István hozzátette: több mint ötezer katona vesz részt a határvédelemben, de szó sincs arról, hogy mozgósították volna a tartalékosokat. Benkő Tibor vezérkari főnök arról beszélt: a tartalékosok egy része saját kérésére teljesít szolgálatot a határnál.

Katonák sorakoznak az alapkiképzést befejező szerződéses pályakezdő tiszti és altiszti, valamint szerződéses legénységi állomány és az önkéntes műveleti tartalékos állomány ünnepélyes eskütételén Szentendrén, az MH Altiszti Akadémián 2015. augusztus 7-én. MTI-fotó: Koszticsák Szilárd

Hét gyerek fulladt vízbe Leszbosznál

Tizennégy migráns, köztük hét gyerek fulladt tengerbe a görögországi Leszbosz közelében. Beszámolók szerint a migránsok éjszaka indultak útnak az északnyugat-törökországi Ayvacik térségéből, de csónakjuk felborult és elsüllyedt. A török parti őrségnek eddig 27 embert sikerült kimentenie a vízből, és folytatódik a túlélők utáni kutatás, helikopterekkel is keresik az életben maradtakat. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet tájékoztatása szerint az év első tíz hónapjában legalább 454 migráns halt meg vagy tűnt el a térségben.

Zsúfoltak a horvát és szlovén befogadóállomások

Zsúfoltság volt tapasztalható a horvát és szlovén befogadóállomásokon – közölte a horvát sajtó szerdán. Zágrábi adatok szerint szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta Horvátországban 355 ezer migránst vettek nyilvántartásba. Többségük illegálisan lépte át a szerb-horvát határt, és többnyire Bapska körzetében lépett horvát területre. A 24ur szlovén napilap arról írt: Krsko és Brezice között kora reggel az autópályán katonai járművek konvoja haladt Dobovára, majd a szlovén-horvát határ melletti Veliki Obrez felé vette az irányt. A rendőrség lezárta a területet, újságírókat nem engednek a határ közelébe.

Szlovén lovas rendőrök kísérik a Horvátország felől érkezett illegális bevándorlókat egy mezőn a szlovéniai Rigonce közelében, miután átkeltek a határon 2015. október 27-én. (MTI/AP/Darko Bandic)

Szijjártó: a dublini rendszer „halott”

A dublini rendszer „halott”, mivel szinte senki sem tartja be a belépésre vonatkozó rendelkezéseit, emiatt a visszaküldésre vonatkozó szabályokat sem indokolt alkalmazni – mondta a külgazdasági és külügyminiszter, reagálva a német döntésre. Szijjártó Péter kiemelte, ha valaki elindul Szíriából Európa irányába, fizikailag kizárt, hogy először Magyarország területén lépne be az EU-ba, ezért Magyarországra egyetlen szírt sem indokolt visszaküldeni. Hozzátette, az unióra nehezedő nyomás akkor nőtt meg, amikor német politikusok olyan felelőtlen nyilatkozatokat tettek, amelyeket egyes bevándorlók meghívásként értelmeztek.

Kontrát: a kvótából ki kell maradni

Jogtalannak és értelmetlennek nevezte a BM parlamenti államtitkára a migránsok elosztásáról rendelkező uniós kvótát. Kontrát Károly a 180 percben hangsúlyozta: a kvótából ki kell maradni, helyette hazánk a schengeni határok külső védelmének megerősítését látja megoldásnak. Az államtitkár reagált arra a német felvetésre is, amely szerint bizonyos esetekben a dublini rendelet lépne életbe. A szerint abba az országba kell visszaküldni a migránsokat, ahol az EU területére először léptek, és ez Görögország – jelentette ki.

Szlovénia is építkezik

A reggeli órákban elkezdődött a kerítés építése a horvát-szlovén határszakaszon – tudta meg a közmédia lendvai tudósítója. A szlovén kormány szerdán azzal indokolta a döntést, hogy az ország nem bírja a migrációs nyomást. Azt mondják, nem zárnák le a teljes határt, csak bizonyos pontokra terelik a migránsokat. És annyi illegális bevándorlót fogadnak csak be, amennyit el tudnak látni.

Hozzák az elemeket

Szlovénia teherautókkal a Horvátországgal szomszédos határra kezdte szállítani a tervezett drótkerítés elemeit, hogy megkezdje az építést, és a kerítéssel ellenőrzése alá vonja a menekültek áradatát – jelentette a Reuters fotóriportere. Az STA szlovén hírügynökség arról számolt be, hogy Szlovénia várhatóan a nap folyamán nekilát a kerítés első elemeinek felállításához. A hírügynökség idézte Miran Vukot, Zavrc település polgármesterét, aki szerint „az ideiglenes kerítés” 1,8 méter magas lesz.

Éhségsztrájk egy cseh táborban

Éhségsztrájkba kezdett 44 migráns egy észak-csehországi menekülttáborban. Elégedetlenek a drahonicei táborban uralkodó állapotokkal, és attól tartanak, hogy a cseh hatóságok visszaküldik őket származási országukba – közölte a migránsokat segítő Mikulás Vymetal evangélikus lelkész. Az éhságsztrájkolók többsége iraki állampolgár, és már megkapták az értesítést a cseh hatóságoktól arról, hogy kitoloncolják őket. A prágai belügyi tárca nem erősítette meg, de nem is cáfolta a tiltakozó akció hírét.

Az Európába irányuló muzulmán népvándorlás és az Európai Unió migránskvótái ellen tiltakoznak tüntetők Prágában 2015. október 28-án. (MTI/EPA/Filip Singer)

Merkel: biztosítani kell a görög-török uniós külső határt

Szlovénia nem kényszerülne rendkívüli intézkedésekre, ha meg lehetne oldani a problémákat a görög-török külső határon – reagált Ljubljana bejelentésére a német kancellár. Angela Merkel újságíróknak azt mondta: a szlovéniai fejlemények aláhúzzák annak sürgősségét, hogy összeurópai megoldást kell kidolgozni, és mindenekelőtt biztosítani kell a görög-török uniós külső határt. Közben egyre több uniós vezető úgy véli: Németországnak pedig fel kell hagynia befogadó politikájával. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke még korábban úgy fogalmazott: Németországnak cselekednie kell, és kezdeményeznie kell az Unió külső határainak védelmét.

Schulz: az uniós országoknak be tartaniuk ígéreteiket

Az Európai Parlament elnöke felszólította az uniós tagországokat, hogy tartsák be a menekültválsággal kapcsolatban tett ígéreteiket, mert eddig ezek közül keveset váltottak valóra. Martin Schulz a ma kezdődő kétnapos migrációs csúcs előtt úgy fogalmazott: minél hamarabb biztosítani kell az unió külső határának védelmét és annak finanszírozását. A máltai fővárosban, Vallettában az Európai Unió és 35 afrikai állam vezetői tárgyalnak a migrációról ma és holnap.