A Közösség más tagállamában is lehetne alanyi mentességet választani, bővülne az adóalap utólagos csökkentésének lehetősége, még két évig lehetne az 5 százalékos kulcsot alkalmazni az új építésű ingatlanoknál – egyebek közt ilyen javaslatok szerepelnek az őszi adócsomag általános forgalmi adóra vonatkozó indítványaiban – szemlézte az adókról szóló változásokat az Adózóna.
Az adócsomag országgyűlési elfogadása esetén az általános forgalmi adóban több változás is életbe lép 2025. január 1-jétől. Az adó alapjának utólagos csökkentését (meghatározott feltételek teljesülése esetén) jelenleg akkor lehet érvényesíteni, ha az ügylet teljesítését számla nem tanúsította. Ez a szabály az őszi adócsomag szerint bővülne azzal, hogy utólag csökkenthető lenne az adó alapja akkor is, ha a nem számlázott ügyletben kedvezmény van az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, vagy a felmerült járulékos költségek tekintetében.
A legnagyobb módosításról már számos gazdasági fórumon szó volt korábban is. Eszerint az alanyi adómentesség választása nemcsak a székhely szerinti országban lehetséges, hanem például egy belföldi magyar adóalany már a Közösség másik tagországában is választhatná 2025 elejétől az alanyi adómentességet.
Részletesen:
2025-ös adóváltozások
Őszi adócsomag: az áfatörvény várható változásai
A Közösség más tagállamában is lehetne alanyi mentességet választani, bővülne az adóalap utólagos csökkentésének lehetősége, még két évig lehetne az 5 százalékos kulcsot alkalmazni az új építésű ingatlanoknál – egyebek közt ilyen javaslatok szerepelnek az őszi adócsomag általános forgalmi adóra vonatkozó indítványaiban.
Őszi adócsomag: egyéb adók változása
Az október 29-én az Országgyűlés elé benyújtott egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724. törvényjavaslat rengeteg adónemet érint, többek között a reklámadót, a regisztrációs adót is, de belenyúl a légitársaságok hozzájárulásáról szóló, illetve az utasok személyi poggyászában importált termékek áfa- és jövedékiadó-mentességéről szóló törvénybe is.
Az október 29-én az Országgyűlés elé benyújtott egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724. törvényjavaslat rengeteg adónemet érint, többek között a reklámadót, a regisztrációs adót is, de belenyúl a légitársaságok hozzájárulásáról szóló, illetve az utasok személyi poggyászában importált termékek áfa- és jövedékiadó-mentességéről szóló törvénybe is.
Az egyéb adók változása
Az utasok személyi poggyászában importált termékek áfa- és jövedékiadó-mentességéről szóló törvény módosítása
Az importált termékekre vonatkozó áfa- és jövedékiadó-mentességi szabályrendszer bővült, az előírásokba a javaslat alapján időkorlátot iktatnának be. A törvényjavaslat meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén az adómentesség érvényesíthető, így azt, hogy mely importra terjed ki, illetve kiket, milyen kondíciókkal illet meg.
Az egyéb rendelkezésektől függetlenül az adómentesség arra az importra terjedhet ki,
- amely alkalmi jellegű;
- amelynek keretében az importált termék vagy termékek az utas, annak családtagja személyes
- használatára vagy ajándékozás céljára szolgálnak; és
- amelynek keretében az importált terméknek vagy termékeknek sem a jellege, sem a mennyisége – az első két pont teljesülésétől függetlenül – nem utal kereskedelmi jellegű importra.
A fentiekben meghatározott termékek esetében az adómentesség napi egy alkalommal, az első beutazás alkalmával illeti meg
- a határövezetben lakóhellyel rendelkező személyt,
- a határövezetben dolgozó munkavállalót,
- a harmadik államból vagy harmadik állammal egy tekintet alá eső területről való beutazásra használt közlekedési eszköz személyzetét.
A fent meghatározott feltétel nem alkalmazandó abban az esetben, ha az abban felsorolt kategóriák valamelyikébe tartozó utas igazolni tudja, hogy túllépi a tagállam határövezetét vagy nem tér vissza a szomszédos harmadik ország határövezetéből.
A javaslat az utasforgalmi törvényre vonatkozó módosításokat is tartalmaz. Ennek értelmében mentes lesz az adó alól a harmadik államból vagy az azzal egy tekintet alá eső területről belföldre beutazó utas személyi poggyászában levő termék vagy termékek nem kereskedelmi jellegű importja, ha a mennyiség személyenként nem haladja meg dohánytermékek körében, hevített terméknél
- légi utas esetében a 200 darabot,
- egyéb utas esetében a 40 darabot.
Regisztrációs adó
A regisztrációsadó-törvényben foglalt regisztrációs adó összege emelkedik. A 2024. évet követően a regisztrációs adó mértéke a tárgyévet megelőző évi regisztrációs adó mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege, amelyet 1000 forintra kerekítve kell megállapítani. A mértéket az adóhatóság teszi közzé a megelőző év október 31-éig.
Szigorodott a környezetvédelmi osztályba sorolás, eddig az 5E, 5P, 5N és az 5Z kategóriák k után nem kellett regisztrációs adót fizetni. Az új szabályozás értelmében már csak az 5E és az 5Z kategóriák maradnak mentesek. Továbbá a hibrid motorkerékpárok is kikerülnek 2025-től az adómentesek köréből.
Reklámadóról szóló törvény
2025. december 31-éig meghosszabbították az elvileg 2024. december 31-éig érvényben lévő reklámadó mértékeket. Ez azt jelenti, hogy az adóköteles reklám közzétételének megrendelése esetén az adó alanya (a megrendelő), kivéve az egyéni vállalkozót, 2 500 000 forint feletti megrendelés esetén 5 százalékos reklámadót fizet jövőre is, minden más adóalany 7,5 százalékot.
A javaslat értelmében 2025. december 31-éig meghosszabbítanák az elvileg 2024. december 31-éig érvényben levő reklámadó-fizetési kötelezettség felfüggesztését. Így tehát az adó mértéke 2019. július 1-jétől (2024. december 31-e helyett) 2025. december 31-éig az adóalap 0 százaléka.
A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények
Hatályát veszti a légiadó-törvény 1–4.§-a. Mindez azt jelenti, hogy a módosítás értelmében nem lesz már hozzájárulás-köteles a [légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (Lt.) szerinti] légi személyszállítási tevékenység, illetve hozzájárulás fizetésére kötelezett az a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet, amely az utas- és poggyászkezelési tevékenységet látja el. Ennek megfelelően természetesen az adatszolgáltatási kötelezettség, a hozzájárulás megállapítására és bevallására vonatkozó kötelezettség is hatályon kívül kerül majd.
Őszi adócsomag: a szochokedvezmények várható változásai
A Covid járvány óta megszokhattuk, hogy egy-egy adójogszabály alkalmazása során a hatályos törvényszöveg mellett tekintettel kell lenni a tárgyában esetleg kiadott veszélyhelyzetei kormányrendelet előírásaira is, amelyek aztán a soron következő módosító törvény révén bekerülnek az alapjogszabályba is.
A Covid járvány óta megszokhattuk, hogy egy-egy adójogszabály alkalmazása során a hatályos törvényszöveg mellett tekintettel kell lenni a tárgyában esetleg kiadott veszélyhelyzetei kormányrendelet előírásaira is, amelyek aztán a soron következő módosító törvény révén bekerülnek az alapjogszabályba is.Jó példa erre a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (szochotörvény), amely 11. szakaszának rendelkezéseit a 182/2024. kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A törvény 11. § (2) bekezdésének jelenleg hatályos szövege szerint a munkaerő-piacra lépők utáni kedvezmény alkalmazásában munkaerőpiacra lépőnek az a magyar állampolgár tekintendő, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal.
E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba nem kell beszámítani a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszakát, kivéve ha ezen időszakokban az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll fenn, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is. E paragrafus alkalmazásában munkaerőpiacra lépőnek minősül a Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára is.
Áfacsökkentés, adóemelés osztalékra, különadó koncessziós árbevételre – javaslatok az őszi adócsomaghoz
Csökkenteni kellene a vezetékes ivóvíz áfakulcsát, növelni a 10 millió forint feletti osztalék adóját és különadót kellene kivetni a koncessziós társaságokra, emelni kellene a gyermeket nevelők családi kedvezményét – egyebek között ilyen országgyűlési képviselői javaslatok érkeztek az őszi adócsomaghoz.
Újabb adókönnyítés segítheti a kockázati tőkebefektetéseket
Egy, a napokban kijött új törvényjavaslat alapján magánszemélyek adómentesen fogják tudni az általuk megalkotott szoftvert, szabadalmat vagy más szellemi alkotást vállalkozásuknak átadni. A várhatóan januártól hatályba lépő szabály – a tavaly elfogadott adóelőnyökkel együtt – remélhetőleg újabb lökést fog adni a start-upokba történő kockázati tőkebevonásoknak. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője ismerteti a részleteket.
Egy, a napokban kijött új törvényjavaslat alapján magánszemélyek adómentesen fogják tudni az általuk megalkotott szoftvert, szabadalmat vagy más szellemi alkotást vállalkozásuknak átadni. A várhatóan januártól hatályba lépő szabály – a tavaly elfogadott adóelőnyökkel együtt – remélhetőleg újabb lökést fog adni a start-upokba történő kockázati tőkebevonásoknak. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője ismerteti a részleteket.A kockázati tőkebefektetések egyik kedvelt célpontja a kezdeti szakaszban járó technológiai újítások, szoftverek vagy szellemi alkotások finanszírozása azzal a céllal, hogy azokból a piacon eladható termék jöjjön létre. A szellemi alkotásba történő befektetés pillanatában a tőkebefektető sokszor még csak egy megálmodott jövőképhez ad finanszírozást egy, a technológia megalkotójával egyeztetett árazás és feltételrendszer alapján.
Az ilyen ügyletek logikája, hogy a technológia vagy szellemi alkotás megalkotója (nevezzük alapítónak) és a tőkebefektető közös céget hoznak létre, amelybe az alapító találmányát, technológiáját, alkotását viszi be (általában tőkeapportként), míg a tőkebefektető a cégnek pénzbeni tőkejuttatást ad. Azzal, hogy a tőkebefektető a közös cégbe tőkerészesedéssel beszáll, lényegében felértékeli az alapító által bevitt alkotást. Egy példával érzékeltetve ezt: ha egy közös vállalkozásba az alapító 50 százalékos tulajdonrész ellenében beviszi az általa kifejlesztett technológiát és a tőkebefektető a fennmaradó 50 százalékos tulajdonrészért cserébe 500 millió forint tőkét ad, ezzel lényegében az alapító által bevitt szellemi alkotás 500 millió forintra felértékelésre kerül.
Az adózási probléma
„Míg a fenti példában az alapítónak valószínűleg nagyon imponál, hogy egy fejlesztés kezdeti szakaszában álló technológia vagy ötlet magas értékre felértékelésre kerül, addig ez adózási szempontból fejfájást okoz” – mondja el Gondi Anilla, a Jalsovszky ügyvéde. Az adótörvények ugyanis a szellemi alkotás apportját úgy kezelik, mintha a technológiát vagy az alkotást az alapító a társaságnak eladta volna és az így megszerzett bevételt (amely egy 500 millió forint értékű üzletrészben testül meg) az apportálás pillanatában megadóztatják. Ez pedig több szempontból is problémás. Egyrészt ugye apportáláskor az alapító nem jut hozzá pénzhez, így nincs miből ezt az adót megfizetnie. Másrészt, az értékelés egy hipotetikus, a jövőbeni kilátásokat is magába foglaló üzleti elképzelésen alapul, korántsem biztos, hogy az így kalkulált 500 millió forintos üzletrészérték a jövőben valóban realizálhatóvá válik.
Mi várható januártól?
Egy, a napokban benyújtott jogszabálymódosítás jövő januártól valószínűsíthetően meg fogja szüntetni ezt az adózási gondot. Az elképzelés szerint ugyanis a jövőben szellemi termékek magáncégekbe való apportálása adómentessé válik és adófizetési kötelezettség csak a részesedés értékesítésének a pillanatában merül fel. Azaz a fenti példában az az ügylet, amikor a közös vállalat alapításakor az alapító a találmányát, technológiáját 500 millió forint értékű tőkejuttatásként átadja a közös cégnek, nem hoz létre adókötelezettséget – függetlenül attól, hogy a technológia milyen értékelés alapján, milyen könyv szerinti értéken kerül be a cégbe. Esetleges adófizetésre majd csak exitkor kerül sor. Ráadásul, ha az apportálásra 500 millió forintos értéken került sor, de később ezt az üzletrészt a kiszálláskor a végső vevő csak 300 millió forintos értéken fogja megvásárolni, akkor az adókötelezettség csak a 300 millió Ft után merül fel – mégpedig akkor, amikor ennek megfizetésére az alapítónak már pénze is van. Ez az új adózási megközelítés üzletileg is jól tudja leképezni a kockázati tőkebefektetések logikáját.
Idéntől már a kulcsmunkavállalók részesedésszerzése sem adóköteles
A januártól várhatóan bevezetendő új adószabály folytatja azt a logikát, amellyel a jogalkotó adózási oldalról is támogatni kívánja a kockázati tőkebefektetéseket és el kívánja törölni az ezek útjában álló merev adószabályokat. Idén januártól ugyanis már lehetőség van arra, hogy start-up cégek adómentesen adjanak részesedést a kezdeti szakaszba bevont kulcsmunkavállalóiknak és vezetőiknek. Hasonlóan a minap napvilágra került törvénymódosításhoz, az ilyenkor ingyenesen vagy piaci érték alatt megszerzett részesedések adózására is csak exitkor fog sor kerülni.
„Most, hogy már adózási akadályok sem hátráltatják a kockázati tőkebefektetéseket, az igazi kihívás az olyan új ötletek megalkotása marad, amelyekben kockázati tőkebefektetők megtalálják az üzleti potenciált” – zárja a Jalsovszky szakértője.
Őszi adócsomag: emelkedik a gépjárműadó és a cégautóadó, jön az évenkénti valorizálás
Emelkedik a gépjárműadó és a cégautóadó mértéke. Évenként valorizálják a gépjárműadó és a cégautóadó mértékét az Országgyűléshez benyújtott egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724. törvényjavaslat szerint.
Emelkedik a gépjárműadó és a cégautóadó mértéke. Évenként valorizálják a gépjárműadó és a cégautóadó mértékét az Országgyűléshez benyújtott egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724. törvényjavaslat szerint.
Gépjárműadó
A gépjárművek esetében (a külföldön nyilvántartott gépjárműveknél is) 2025-től a gépjárműadó mértéke a tárgyévet megelőző évi gépjárműadó mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege lesz. Az adómértékeket 5 vagy 10 forintra, illetőleg az ideiglenesen forgalomba helyezett gépjármű esetében 1000 forintra kerekítve kell megállapítani.
Az következő évre szóló adómértékeket az állami adó- és vámhatóság a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-éig teszi közzé. Az állami adó- és vámhatóságnak a 2025. évre vonatkozó adómértékeket első alkalommal 2024. december 15-éig kell közzé tennie.
Adótörvény-módosítások 2015: vitázik a parlament – megeszik a többletterhek a családiadókedvezmény-emelést
Mai ülésén elkezdte a parlament az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitájával. A kormány érvelése szerint az adópolitika középpontjában továbbra is a családok és a vállalkozások támogatása, az egyszerűsítés és a gazdaság fehérítése áll.
Mai ülésén elkezdte a parlament az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitájával. A kormány érvelése szerint az adópolitika középpontjában továbbra is a családok és a vállalkozások támogatása, az egyszerűsítés és a gazdaság fehérítése áll.
Két lépcsőben megkétszerezik a gyermeket nevelő családok adókedvezményét, 2025. július 1-jétől 50 százalékkal, 2026. január 1-jétől pedig további 50 százalékkal nő a gyermekenként érvényesíthető kedvezmény mértéke – emelte ki felszólalása elején Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Az érvényesítés szabályai nem változnak, a kedvezményt a szülők megoszthatják, illetve azt a társadalombiztosítási járulék megfizetésénél is figyelembe lehet venni. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülők adókedvezményéről közölte, jövő év július elsejétől 15 ezer forinttal, 2026-tól pedig 20 ezer forinttal lesz több a kedvezményük, mint a családot a gyermekszám alapján megillető kedvezmény.
Módosulnak a fizető vendéglátó tevékenységre választható tételes átalányadózás szabályai.
Lehetőség lesz a SZÉP-kártyára adott munkáltatói támogatás 50 százalékának lakásfelújítási célú felhasználására; 2025-ben adómentesnek minősül az önkéntes nyugdíjpénztári számlákon felhalmozott összeg lakáscélú felhasználása.
Tállai András kitért arra, hogy 2026 végéig továbbra is kedvezményes, ötszázalékos áfakulccsal lehet értékesíteni az új építésű lakóingatlanokat, de folyamatban lévő építkezések esetén akár 2030. december 31-ig is alkalmazni lehet ezt az áfakulcsot.
Az adócsalások visszaszorításával indokolta, hogy a földgáz-kereskedelemben az adóalany kereskedők közötti ügyletekre 2025-től a fordított adózást kell alkalmazni. Jelezte, fél évvel kitolják az e-nyugtaadás kezdő időpontját a felkészüléshez szükséges megfelelő idő biztosítása érdekében.
A határ menti bevásárlóturizmus visszaszorítása érdekében a személyes célú áfa- és jövedékiadó-mentesség napi egy alkalommal az első beutazás alkalmával fogja megilletni a beutazókat – mutatott rá.
A jövedéki adó értékének szinten tartása érdekében 2025-től valorizációs szabályt vezetnek be, azaz a jövedéki adó automatikusan követni fogja az inflációt. A dohánygyártmányok és egyes energiatermékek esetében, ahol 2025-től emelkednek az adómértékek, a valorizáció csak 2026-tól kezdődik .
Az államtitkár jelezte, az uniós szabályok adta legmagasabb szintre emelik a fuvarozók jövedékiadó-kedvezményét, és az uniós keretek adta legszélesebb körre kiterjesztik a mezőgazdasági termelők adókedvezményét; a kereskedelmi és mezőgazdasági gázolaj-adókedvezmény minden évben automatikusan növekedni fog a valorizáció mértékével.
Tállai Andás elmondta, jövőre megszűnik a légitársaságok hozzájárulása, valamint a gyógyszergyártói és távközlési különadó is.
Szólt arról is, hogy tovább bővül az adóhivatal eszköztára a csalárd adózók kiszűrése érdekében, bevezetik az adóegyeztetési eljárást, amely akkor indul, ha az adózó által nyújtott adatszolgáltatás és az adóhatóság adatai nem fedik egymást.
Kitért arra, hogy a kiskereskedelmi adó esetén bővül az adó fizetésére kötelezettek köre azokkal, akiknek a platformján keresztül belföldön kiskereskedelmi értékesítés valósul meg.
Az államtitkár azt mondta, január 1-jétől kizárólag az elektromos gépkocsi és a nulla emissziós gépkocsi minősül környezetkímélőnek.
Elmondta, jövő évtől 20 százalékkal emelkedik a cégautóadó, és a törvénymódosítással mind a gépjárműadóban, mind a cégautóadóban inflációkövető valorizációs szabály lép életbe. A regisztrációs adó is ezekhez a szabályokhoz igazodik, így 2025. január 1-jétől ezen adónem tekintetében is megszűnik a plug-in hibrid és a hibrid gépjárművekre korábban alkalmazott adómentesség és adókedvezmény – tette hozzá.
A számviteli törvényről azt mondta, új, megemelt értékhatárokat határoznak meg az éves beszámoló, valamint az összevont, tehát konszolidált éves beszámoló készítésére, így csökkeni fog ezen beszámolókra kötelezettek száma.
Kitért arra is, szükségessé vált a világpiaci árazáshoz igazodó progresszív szénhidrogén-bányajáradék mértékek bevezetése a korábbi, rögzített bányajáradék helyett.
„Ez egy rosszindulatú előterjesztés”
Lehet, hogy a kormány érdekeit jól szolgálja ez a törvénycsomag, de a családokét biztosan nem – kezdte felszólalását Varju László (DK), aki „rosszindulatú előterjesztésnek” nevezte a törvénycsomagot, és jelezte, nem fogják azt megszavazni.
Jelezte: a technikai és jogharmonizációs lépések szükségesek lehetnek, de a csomag számos eleme elfogadhatatlan a számukra, akárcsak az, hogy nem állnak rendelkezésre a csomaggal foglalkozó hatástanulmányok, magyarázatok, így szerinte az előterjesztésből nem derül ki, az érintettek hány százaléka tudná igénybe venni a dupla családi adókedvezményt.
A DK vezérszónoka arról beszélt: az állam ahelyett, hogy magas színvonalú közszolgáltatásokat nyújtana, azért szedi be az adókat, hogy minél többet juttasson abból a hozzá közel álló oligarcháknak, ezért ez végeredményben „az adóbehajtás a kivételezettek számára”.
Varju László szerint a magyar gazdaság teljesítménye csökken, technikai recesszióban, „folyamatos zuhanásban” van, akadozik az export, hatalmas költségvetési hiányt kell kiigazítani, nem jönnek az uniós források és bizalmatlanok a vállalkozók, akik ezért nem akarnak befektetni.
Hozzátette: az összeomlás elkerüléséhez nem az adók emelésére van szükség, hanem arra, hogy biztosítsák a hozzáférést azon uniós forrásokhoz, amelyek kifizetését „Magyarország kormányának korruptsága” miatt függesztették fel, miután megunták a dézsmálást, a lopást. Ehhez, hangsúlyozta, garantálni kellene a közbeszerzések átláthatóságát, az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Varju László arról beszélt: a kormány nem akarja átláthatóvá tenni az uniós források felhasználását, inkább nem veszi azokat igénybe, ezért a hazai adórendszeren keresztül „gyűjtik be” a szükséges pénzeket.
Inflációkövetővé kell tenni a családtámogatási rendszert
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta: egyetért abban, hogy a családi adókedvezmény és a támogatás összegének duplájára emelése is jó intézkedés, de eddig is meg kellett volna őrizni a kedvezmény vásárlóerejét. Emlékeztetett: a Jobbik már a bevezetésekor figyelmeztetett arra, hogy inflációkövetővé kellene tenni a családi adókedvezményt, azonban a kormány nem nyúlt hozzá annak „elpárolgó értékéhez” csak egyszer, akkor is csak a kétgyermekesek esetében.
A Jobbik vezérszónoka szerint a kormány hagyta elértéktelenedni a családi pótlékot is, a családi adókedvezmény vásárlóértéke pedig az évek alatt a kétgyermekeseknél a felét, az egy- és háromgyerekeseknél pedig több mint a 60 százalékát vesztette el. Hozzátette: pártjuk a családi pótléknál is nyitott lenne a duplázásra, de csak akkor, ha azt családi kártyán fizetnék ki.
Z. Kárpát Dániel közölte: a Jobbik támogatni fogja a családi adókedvezmény összegének duplájára emelését, de azt szeretnék, ha a kormány inflációkövetővé tenné a rendszert.
Kétségbeesetten próbál többletforrást szerezni a kormány
Ha a kormány valóban nemzeti, keresztény és demokrata lenne, nem hagyná szó nélkül, hogy a minimálbéres meg az ötmillió forintot kereső is ugyanazt a 15 százalékos személyi jövedelemadót fizeti meg – szögezte le felszólalásában Mellár Tamás, a Párbeszéd vezérszónoka, aki örömét fejezte ki, hogy ősszel módosítják az adótörvényeket, hozzátette: reményei szerint jövőre is ősszel tárgyalnak majd arról, és a költségvetésről is.
Az ellenzéki párt vezérszónoka a 18 részből álló törvényjavaslatban négy fő célt azonosított: azt, hogy járuljon hozzá a GDP növekedéséhez és a versenyképesség fokozásához, a költségvetési bevételek növekedjenek, valamint népszerűségnövelő intézkedéseket tartalmaz, és a „baráti cégek” támogatása is megjelenik benne.
Mellár Tamás jelezte: a mostani módosításokkal a kormány kétségbeesetten próbál többletforrást szerezni, hogy a költségvetés kezelhető legyen, így nem tudja támogatni a javaslatot.
A családi adókedvezmények többszörösét „énekli ki” a kormány az emberek zsebéből adóemelések formájában
Apáti István, a Mi Hazánk vezérszónoka szerint nagyszerű, hogy emelkednek a családi adókedvezmények, de annak többszörösét „éneklik ki” a kormánypártok az emberek zsebéből az inflációkövető adóemelések formájában. Jelezte, a családi adókedvezmények növelését leszámítva a javaslat „lesújtó és kivételesen felháborító”.
Értékelése szerint „lehúzó gengsztertempó” az inflációkövető adóemelés, ami ellen, ha a kormánypártok ellenzékben lennének, tüntetéseket szerveznének.
Azt is mondta: a kormánypártok bűnözőknek, „levadászandó prédának” tekintik az autóstársadalmat, és az autótulajdonlás minden mozzanatára kiterjesztik az adóemelést az autóvásárlástól a napi használatig.
Apáti István kifogásolta, hogy miközben egy csengeri fodrász be van kapcsolva a NAV online rendszerébe, addig a több ezermilliárd forint hasznot termelő kaszinóbiznisz nem kerül bele, így „teljesen radar alatt” marad.
Feltette a kérdést, hogy hol van az Orbán Viktor által a kötcsei piknik után említett 2000 milliárd forint gazdaságfejlesztésre szánt uniós forrás, illetve, ha valóban a Pénzügyminisztérium számláján van, hogyan lehet rá pályázni.
A Fidesz mostantól az automatikus adóemelés kormánya
Vajda Zoltán, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy miközben a kormánypártok azt állítják, hogy a szóhasználatukban nem szerepel az adóemelés, az inflációkövető adó bevezetésével a Fidesz az automatikus adóemelés kormánya lesz.
Ennél is súlyosabbnak ítélte, hogy az adóemeléseket és megszorításokat recessziós időszakban vezeti be a kormány.
Vajda Zoltán értékelése szerint a recessziós időszakban bevezetett automatikus adóemelés nemcsak a recessziót fogja súlyosbítani, hanem az inflációt is fel fogja pörgetni.
Megjegyezte, noha a kormánypártok egyelőre csak néhány – alapvetően az autózással kapcsolatos – adó automatikus emelését tervezik, de az ellenzéki politikus attól tart, hogy ez egy úgynevezett pilot projekt, ami, ha beválik, más adókra is kiterjesztik.
Javasolta, hogy az adóemelések helyett az államadóság és kamatainak csökkentésével próbáljon pénzhez jutni a kormány, illetve azzal is spórolhatna a kabinet, ha nem venné meg 700 milliárd forintért a Vodafone-t vagy vásárolna túlárazott luxus irodaházakat Budapest több pontján.
Őszi adócsomag: az adózás rendjéről szóló törvény változásai
Október 29-én benyújtották az Országgyűléshez az egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724. számú törvényjavaslatot. Írásunkban az adózás rendjéről szóló törvény tervezett változásait mutatjuk be.
Október 29-én benyújtották az Országgyűléshez az egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724. számú törvényjavaslatot. Írásunkban az adózás rendjéről szóló törvény tervezett változásait mutatjuk be.
A törvényjavaslat elfogadása esetén az alábbi módosítások lépnek életbe az adózás rendjéről szóló törvényben.
» A jelenlegi szabályozás szerint a székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentése során az adóhatóság első körben azt vizsgálja, hogy a székhelyszolgáltató szerepel-e a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában, vagy hogy jelezte-e az ilyen tevékenység végzésére irányuló szándékát. Az új szabályozás értelmében a szándék jelzése irreleváns lesz, azaz ténylegesen szerepelni kell a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában.
» Enyhül az adószám visszaadásának köre. Jelenleg az a szabály, hogy az adóhatóság visszavonja az adószám megtagadásáról szóló határozatot, ha az adószám megállapításának megtagadására okot adó körülmény az, hogy tartozás áll fenn, mert az adósnak nem fizettek a vevői. Ez a feltétel azzal bővül, hogy ha a vevőkkel és a megrendelőkkel szemben fennálló, határidőre ki nem egyenlített követelések összege eléri vagy meghaladja az adótartozás összegét, az adóhatóság ilyen esetben is visszavonja a határozatot. Ez azt jelenti, hogy ha az adóhatóság tudomására jut, hogy legalább akkora összegű kintlévősége van az adósnak, mint amennyi a tartozása, akkor visszavonja az adószám törlését elrendelő határozatot.
