A bányászati, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló, továbbá a honvédséget érintő jogszabályt is módosította a Ház szerdán. Elfogadták a kötelező nyelvvizsga eltörlését. Változások jönnek az MNB-nél és a fogyasztóvédelemben. Új napon ünnepelhetjük a magyar kultúrát.
A parlament elutasította a Magyarország érdekeivel ellentétes politikai nyomásgyakorlást azzal, hogy elfogadta az erről szóló dokumentumot fideszes képviselők kezdeményezésére, 141 igen, 36 nem szavazattal és 4 tartózkodással.
A döntés előzménye – derül ki a dokumentumból -, hogy a német Bundestag 2022. november 10-én, a holland parlament pedig 2022. november 17-én olyan indítványt fogadott el, amely a Magyarországgal szemben indított kondicionalitási eljáráshoz kapcsolódóan kétségbe vonta a megállapodás komolyságát.
A magyar Országgyűlés rögzítette, hogy Magyarország elkötelezett az Európai Unió alapjául szolgáló értékek, valamint az unió pénzügyi érdekeinek védelme mellett, ezért az elmúlt hónapokban az Európai Bizottsággal való megegyezés eredményeképpen tizenhét vállalást tett és teljesített. Rámutattak: az unió joga pontosan rögzíti azokat az eljárási szabályokat, és megjelöli azokat az uniós szerveket, amelyek révén ellenőrzik a tagállamoknak szerződés szerint járó uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek való megfelelést, „azonban Németországnak és Hollandiának ilyen joga nincs” .
A nyilatkozattal – amely visszautasítja „Németország és Hollandia zsarolását” – az Országgyűlés az unióval való tárgyalások folytatására és arra szólítja fel a kormányt, Magyarország érdekeit minden jogszerű eszközzel érvényesítse.
Átalakuló kórházi, háziorvosi és sürgősségi ellátás
A háziorvosi és a védőnői ellátást, az alapellátási ügyeletet és a szakápolást is érintő törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés 136 igen, 56 nem és 1 tartózkodó szavazattal.
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítása szerint jövőre a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerül az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, amelynek alapellátási igazgatóságán belül hozzák létre a Nemzeti Praxiskezelőt. A háziorvosi praxisok tekintetében a jövőben a legkisebb egységnek már nem a települést, hanem a járást tekintik. A már létező praxisközösségek tevékenysége járóbeteg-szakellátási szolgáltatásokkal bővülhet.
A jogszabály új alapokra helyezi az alapellátási ügyeletet:
- a háziorvosi ügyelet délután négytől este tíz óráig a járásközpontban lesz mindig azonos helyen,
- este tíztől reggel nyolcig pedig az eddigi ügyeleti szolgáltatók helyett az Országos Mentőszolgálat irányítja majd a betegeket a megfelelő ellátási szintre.
Az ügyeleti ellátás átalakításának végdátuma 2024. február 29., azt megelőzően fokozatos lesz a feladatelvállalás. Az egészségügyért felelős miniszter 30 nappal előre közzéteszi, mely területek – jellemzően megyék – esetében veszi át a mentőszolgálat az ügyeleti ellátást.
Törvényi szinten rögzítik, hogy a városi kórház 0-24 órában betegfogadásra alkalmas és legalább kettő, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást, míg a megyei kórháznak egész nap biztosítania kell sürgősségi ellátást és legalább öt rendeletben meghatározott szakmában fekvőbeteg-szakellátást is.
A legfrissebb hírek itt!
A vezényléssel a jogszabály lehetőséget ad a megyei intézménynek arra, hogy
foglalkoztatottjai számára meghatározza a munkavégzés helyét, amely bármely, az adott megyében működő intézmény lehet.
A munkavégzés helyének egyoldalú meghatározása ugyanakkor nem járhat a foglalkoztatott aránytalan sérelmével, különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel, a munkahely és a lakóhely közötti utazás nem haladhatja meg a napi a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő foglalkoztatott esetében a napi két órát.
A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló az őt foglalkoztató intézményben – engedéllyel – végezhessen olyan egészségügyi tevékenységet, amire a szolgálati jogviszonya nem terjed ki.
Jövő júliustól az önkormányzatok helyett az állam gondoskodik a védőnői ellátásról: a védőnők munkáltatói jogait az irányító megyei intézmény gyakorolja majd, a települési önkormányzatoknak pedig ingyen kell használatba adnia az államnak a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyont. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a bizottsági vitában közölte, a kormány nem döntötte el, hogy állami kézbe veszi-e a szakrendelőket, előbb felméri azokat, majd március környékén születhet róluk döntés.
Átalakul a hulladékgazdálkodási rendszer
Az Országgyűlés 141 igen, 40 nem és 11 tartózkodó szavazattal hulladékgazdákodással kapcsolatos törvényeket módosított, azzal összefüggésben, hogy 2023 július 1-től 35 évig a koncessziós pályázaton nyertes MOL végzi majd az állami hulladékgazdálkodási közfeladatokat.
A legfrissebb hírek itt!
Változik a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény:
a termékdíj elveszti jelenlegi hulladékhasznosításra irányuló forrásteremtő funkcióját, az új koncessziós rendszerben ugyanis a gyártó viseli a pénzügyi felelősséget a termék hulladékkezelésért.
A hulladékgazdálkodási kártalanítással kapcsolatos hatósági ügyeket a jövőben a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága látja el.
Módosították a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott hulladékok esetén szükséges eljárásokat és a hulladéklerakási járulék előírásait is, egyértelműsítve, hogy az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
A fémkereskedelemről szóló törvény is változik a jogsértések visszaszorítása, az ellenőrzés és a jogkövető magatartás segítése érdekében.
Módosult a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény
Módosította a jegybankról szóló törvényt az Országgyűlés 136 igen, 47 nem és 10 tartózkodó szavazattal. Expozéjában Varga Mihály pénzügyminiszter azt hangsúlyozta: a módosítás hatékonyságnövelő, finomhangolásokat, pontosabb kereteket és egyértelműbb szabályozást jelent, illetve lehetőséget teremt, hogy az MNB továbbra is hatékonyan, függetlenül működjön. A miniszter szerint módosulnak az osztalékfizetési szabályok, olyan módon, hogy eközben mindvégig garantálják a jegybank megfelelő tőkeellátottságát.
Az elfogadott jogszabály az MNB elnökének javadalmazását a korábbi 5 millió forintban rögzített érték helyett az Állami Számvevőszék elnökének havi keresetével egyezően állapítja meg.
Az ÁSZ elnökének fizetése a nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset – idén közel 500 ezer forint – tizenkétszerese.
Január 22-ét a magyar kultúra napjának nyilvánították
Az Országgyűlés, Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye befejezésének 200. évfordulójára emlékezve, január 22-ét a magyar kultúra napjának nyilvánította. A képviselők 191 igen, és 1 tartózkodó szavazat mellett fogadták el Hoppál Péter (Fidesz) előterjesztését.
A határozat szerint az Országgyűlés támogatja és szorgalmazza, hogy a magyar kultúra napján olyan rendezvényeket szervezzenek, amelyek megjelenítik Magyarország gazdag kulturális életét és előmozdítják a nemzeti kulturális hagyományok megőrzését.
Fogyasztóvédelmi újdonságok
Az Országgyűlés 145 igen, 8 nem szavazattal és 38 tartózkodás mellett elfogadta a cselekvő fogyasztóvédelem érdekében szükséges egyes törvények módosítását. A jogszabály alapján a
fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére képviseleti kereseteket indíthatnak arra feljogosított, jellemzően nonprofit szervezetek,
amelyek például fogyasztók érdekében végeznek tevékenységet és az ő érdekükben legalább 12 hónapja működnek, továbbá egyes hatóságok is kezdeményezhetnek ilyen eljárást.
A fogyasztóknak nem kell kinyilvánítaniuk azon kívánságukat, hogy a feljogosított szervezet képviselje őket. A bíróság ítéletében határozza meg azoknak a fogyasztóknak a körét, akik jogosultak a sérelem orvoslására. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben nevesítették a fogyasztók egyértelműen azonosítható csoportjaként a családokat.
A jövőben a nagyobb médiaszolgáltatóknak már nemcsak a televízióban sugárzott műsorok esetében lesz kötelező a korhatárbesorolás feltüntetése, hanem az úgynevezett lekérhető médiatartalmaknál is, vagyis az interneten közzétetteknél.
A legfrissebb hírek itt!
Egy másik változtatás egy uniós kötelezettség alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot jelöli ki digitális szolgáltatási koordinátornak, vagyis ezen szerv lesz jogosult online tartalmakkal kapcsolatos, például peren kívüli vitarendezés lebonyolítására vagy adatszolgáltatásra kutatóknak.
Változik az atomenergia törvény
Technikai jellegű változtatásokat fogadott el az Országgyűlés az atomenergiáról szóló, valamint az ahhoz kapcsolódó törvényeken. A változtatást 141 igen szavazattal, 41 ellenvoks és 11 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
Bővül az Országos Atomenergia Hivatal hatásköre a Paksi Atomerőmű tervezett üzemidő-hosszabbításával kapcsolatos hatósági feladatokkal.
A változtatás a többi között pontosítja az Országos Atomenergia Hivatalhoz benyújtott engedélykérelmek hiánypótlási előírásait is. Emellett az atomenergia felügyeleti szerv lehetőséget kap arra, hogy több folyamatban lévő eljárást egyesítsen együttes döntés céljából.
Változik a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelőjének feladatköre: az önkormányzati társulások számára adható támogatás felhasználási költségtervét ezentúl az energiapolitikáért felelős miniszternek kell jóváhagynia.
Egyházi tulajdonba kerülhetnek hitéleti célú épületek
Kérésre ingyenesen és adómentesen egyházi tulajdonba kerülhetnek azok az ingatlanok – templomok, kápolnák -, amelyeket hitéleti, szakrális célokra építettek és arra is használnak. Erről 155 igen szavazattal, 27 ellenvoks és 9 tartózkodás mellett döntött az Országgyűlés.
Ugyancsak változik a kulturális örökség védelméről szóló törvény is, lefektetve a történelmi és nemzeti emlékhelyül szolgáló ingatlanok jó karbantartási kötelezettségét. Emellett rendelkezik arról is, hogy a nemzeti emlékhelyek ne kerülhessenek ki a magyarországi tulajdonosi körből.
Emellett 2026 tavaszától – elidegenítési és terhelési tilalom mellett – ingyenesen a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tulajdonába kerül a budapesti, Pollack Mihály téri mélygarázs, hogy azt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem használhassa. Az egyetemnek ugyanakkor a Magyar Nemzeti Múzeum számára is biztosítania kell parkolóhelyeket, térítésmentesen.
Ezentúl a nyelvvizsga nem feltétele a diploma megszerzésének
Az Országgyűlés 135 igen, 41 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett elfogadta az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosítását.
A jövőben a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának törvényileg megkövetelt előfeltétele csak a sikeres záróvizsga. Ugyanakkor
a felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más
nyelvtudásmérést. Intézménynek gondoskodnia kell az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról.
- Ezt a rendelkezést az idei tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni, de
- a 2021. augusztus 31-ét követően záróvizsgát tett, de oklevelet nem szerzett hallgatókra vagy volt hallgatókra is alkalmazni kell.
A felsőoktatási intézmények lehetőséget kapnak mesterképzés létesítésére, ha már jelenleg is rendelkeznek alapképzés-indítási jogosultsággal az érintett képzési területeken.
A legfrissebb hírek itt!
Állami egyetemnél foglalkoztatott oktató, kutató továbbra is hetvenéves koráig foglalkoztatható, de egyházi és magán felsőoktatási intézményekben – ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat is –
eltörlik ezt a korhatárt, hetvenévesnél idősebb oktató, kutató is foglalkoztatható.
A jövőben a Kossuth-díj a művészeti felsőoktatásban teljesíti az egyetemi tanári kinevezéshez szükséges feltételeket.
A pedagógusellátottságot azzal javítja a törvény, hogy a tanári modulokat már az alapképzésben is fel lehet majd venni és így azok nem csökkentik az állami ösztöndíjas kereteket.
Az elismerési törvény módosításával az európai felsőoktatási térség 49 tagállamában kiállított oklevelek esetében a magyar felsőoktatási intézményeknek nem lesz elismerési teendője, mert ezek az oklevelek a megfelelő hazai végzettségi szinttel válnak egyenértékűvé.
A Gábor Dénes Főiskola 2023. február 1-jétől egyetemeként működik tovább.
Változások a dohányboltokban
Jövő február 1-jétől a dohányt nem tartalmazó, jellemzően gyógynövény alapú, hevítéses technológiával fogyasztható termékek is zárjegykötelessé válnak – döntött az Országgyűlés 136 igen, 28 nem és 29 tartózkodó szavazattal.
Az egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabály adójogi szempontból a dohánygyártmányokon belül külön kategóriát hoz létre a hevített termékeknek, így
ezek a rúd vagy kapszula formájában gyártott, dohányt vagy nikotint nem, vagy csak részben tartalmazó termékek is jövedékiadó-kötelessé válnak.
A gazdálkodók a készleteiken lévő zárjegy nélküli termékeket 150 napos átmeneti időszakban értékesíthetik a módosítás szerint.
Az új szabályokat azért vezetik be, hogy a fiatalkorúakat megvédjék a hevítéses technológiával fogyasztható termékek használatának káros hatásaitól.
Változik a dohánytermékek bolti elhelyezésének szabályozása is: a jövőben az egységes csomagolásban forgalomba kerülő dohánytermékek esetében nem kell majd az adott márkajelzésű cigaretták valamennyi alfajtájából egyet kihelyezni a dohányboltban. Ezt azzal indokolják: versenyjogilag aggályos, hogy a szélesebb dohánytermék-palettával rendelkező nagykereskedők nagyobb, előnyösebb megjelenítési lehetőséget kaptak a szerényebb portfólióval bíró szereplők kárára.
Tizennégy gazdasági tárgyú törvényt módosított a Ház egy csomagban
Tizennégy jogszabály változik a gazdasági tárgyú törvények, valamint egyes vagyongazdálkodást és postaügyet érintő törvények módosításával. A változtatást 136 igen szavazattal, 46 ellenvoks mellett és 10 tartózkodással fogadták el a képviselők.
Módosul a csődeljárási törvény: bővülnek a felszámolás elrendelésére vonatkozó közzététel tartalmi elemei a hitelezők védelmében és pontosabb tájékoztatása érdekében. Emellett a felszámoló munkaviszonyt létesíthet egyebek mellett abból a célból, hogy a felszámolási vagyont megőrizze.
A változtatás határidő-hosszabbításról is rendelkezik a felszámolási eljárás alatti gazdasági tevékenység folytatására önállóan alkalmas vagyonrész leválasztásával kapcsolatban.
A lakástörvény is módosult, pontosítva az állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok vételi jogának eljárási szabályait. A jövőben az úgynevezett bérleti licit eljárás során kötött szerződések esetén tilos eltérni a hirdetménytől.
Ugyancsak változnak a kivezetésre szánt állami vagyon szabályai. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kizárólag olyan vagyont minősíthet kivezetésre szántnak, amelyet közvetlenül kezel, a vagyonkezelésbe adott vagyont nem sorolhatja ebbe a kategóriába.
A legfrissebb hírek itt!
Megújulnak a vagyontörvény mellékletei a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősülő gazdasági társaságok részesedésével, valamint a sportcélú ingatlanokat felsorolásával.
Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány feladatai segítése érdekében megkapja azt az állami ingatlan, amelyet jelenleg is üzemeltet.
Változik az elsőbbségi levélküldemény kézbesítési ideje, valamint a postai alkalmazottaknak gázspray rendelkezésre állását biztosító szabályok.
A Közép-európai Oktatási Alapítvány vagyonkezeléséből a tulajdonába kerülhet az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) Hűvösvölgyi út 116. szám alatti épülete.
A főváros XII. kerülete egy külterületi ingatlant kaphat, hogy ott a sport- és kulturális igényeknek megfelelő, nemzetközi színvonalú, összetett szolgáltatásokat biztosítani képes közösségi használatú parkerdő és kiszolgáló épületet hozzon létre.
Nem tetszett a médiaszabadsággal kapcsolatos uniós rendelettervezet
Az Országgyűlés 136 igen, 45 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett fogadta el az európai ügyek bizottsága jelentését a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról (az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály) és a 2010/13/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezetről.
Az országgyűlési határozatban a parlament kimondta, rendelettervezet sérti a szubszidiaritás elvét, az indoklás szerint azért, mert az nem minden vonatkozásában rendelkezik igazolható hozzáadott értékkel a nemzeti fellépéshez képest.
A tervezet elutasításának indokai között szerepel az is, hogy nem megfelelő annak jogalapja. A médiaszektor belső piaci széttagoltsága az uniós tagállamok nyelvi, alkotmányos, történeti és kulturális sajátosságaira vezethető vissza, így a rendelettervezet által létrehozni kívánt közös keret nem indokolt.
A határozat indoklása szerint a sokszínű médiarendszer kialakítása és a médiapluralizmus védelme uniós tagállami hatáskörbe tartozó kérdés, továbbá a közszolgálati médiára vonatkozó előírások szintén tagállami hatáskörbe tartoznak.
A rendelettervezet messze túlterjeszkedik a belső piaci szabályozási körön – indokolt az európai ügyek bizottsága.
Az Európai Bizottság szeptemberben bemutatott rendelettervezetének célja a médiapluralizmus és -függetlenség védelme. A javaslat többek között biztosítékokat tartalmaz a szerkesztői döntésekbe való politikai beavatkozással és a médiaszereplők megfigyelésével szemben. Külön hangsúlyt helyez a közszolgálati média függetlenségére és stabil finanszírozására, valamint a médiatulajdon és az állami hirdetések elosztásának átláthatóságára. Foglalkozik a médiakoncentráció kérdésével, és létrehozna egy új, a nemzeti médiahatóságok képviselőiből álló független médiaszolgáltatásokat felügyelő európai testületet.
