Izrael lakosságának fele már megkapta az első adagot a Pfizer koronavírus elleni oltásából, eljött hát az ideje annak, hogy az ország újranyisson. Vannak ugyanakkor olyan korlátozások, amelyek az oltatlanok lehetőségeit szűkítik, ezzel pedig kivívják azok ellenszenvét, akik vagy egészségi állapotuk, vagy saját döntésük miatt nem vehetik fel vagy akarják beadatni a vakcinát.

Egyes munkáltatók például nem akarják visszaengedni dolgozni azokat a munkavállalókat, akik nem rendelkeznek oltási igazolvánnyal, ami középtávon állásuk elvesztését jelenti az érintetteknek: a szakszervezetek 72 óránként elvégzendő koronavírustesztet ajánlanak alternatívaként, írja a Reuters.

Következményekkel jár az elutasítás

„Azzal már megbarátkoztam, hogy egyes eseményekre nem hívnak majd meg, vagy el sem mehetek szórakozni akárhová. Nem azért nem fogok támogatni egyes cégeket, mert nem akarok, hanem azért, mert ők nem kérnek belőlem” – fogalmaz egy cégtulajdonos, Hila Bar, aki szkeptikus az orvostudománnyal szemben, így nem akarja beadatni magának a vakcinát.

Yuli Edelstein egészségügyminiszter egyenesen fogalmazott a hozzá hasonlókról:

Színházba, edzeni vagy akár a Holt-Tengerhez pihenni csak oltottakat engednek majd, ezzel is a vakcina felvételére való hajlandóságot igyekeznek erősíteni. Az oltási ütem ugyanis gyors Izraelben, de senki számára nem tették kötelezővé azt, hogy oltassa be magát.

A munkáltatók magukra maradtak

A munkahelyekkel kapcsolatosan semmiféle szabályozást nem léptettek életbe, így a munkaadókat arra kényszerítik, hogy ebben a kényes helyzetben saját maguk alakítsanak ki szabályokat. Az ezekről szóló, korai egyeztetések során annyi tűnik bizonyosnak, hogy a munkaadók, a hatóságok és a bíróságok is a közegészségügyi érdekeket helyezik az egyéniek elé.

Az Intel Mobileye egységében például nem dolgozhatnak irodából az oltatlanok, de ha munkakörük megengedi, otthonukból folytathatják a munkavégzést. A cég számítása szerint 1500 munkavállalójuk mintegy tíz százaléka nem kéri majd a vakcinát: ha nekik be kell menniük valamiért az irodába, akkor 48 óránál nem régebbi PCR-tesztet kell felmutatniuk. Amnon Shashua vezérigazgató a dolgozóknak küldött levele szerint az Intel feladata a munkavállalók biztonságának megteremtése, erre pedig ezt a módot látják csak működőképesnek.

Az emberek tizedét érintheti

Becslések szerint a tíz százalékos szám országosan is jellemezheti az oltatlannak maradni kívánók arányát: egyes vélemények szerint már az is emberi jogokat sért, ha valakit arra kötelezne munkaadója, hogy nyilatkozzon arról, oltva van-e vagy sem.

Ezt ugyanakkor felülírhatja az, hogy ő nem veszélyeztethet másokat.

Az oltatlan dolgozók távmunkában, ha az esetleg megoldható, akkor oltatlan csoportokban dolgozhatnak, de végső esetben a fizetetlen szabadság vagy a felmondás sem elképzelhetetlen esetükben. Ez alól talán a 72 óránként elvégeztetett PCR-tesztek jelenthetnek kibúvót.

„A kérdés az, hogyan nyissuk meg újra a piacot, a gazdaságot és az életet anélkül, hogy károsítanánk azokat az embereket, akik nem akarnak vagy nem kaphatnak oltást” – mondja Sharon Abraham-Weiss, az Izraeli Polgárjogi Szövetség ügyvezető igazgatója.

Nyitókép: MTI/AP/Oded Balilty

infostart

Hirmagazin.eu