A gyalogosok védelmét középpontba helyező KRESZ-változás léphet érvénybe hamarosan, erről tart ma sajtótájékoztatót Lázár János építési és közlekedési miniszter az előzetes várakozások szerint. Emellett a tárcavezető valószínűsíthetően ismerteti a kerékpáros és a rolleres közlekedés szabályainak már korábban megkezdett változtatását. A minisztérium azt tűzte ki célul, hogy a biztonságos közlekedést segítő gyakorlatias szabályozás szülessen, valamint erősítsék a közlekedők szabálykövető magatartását.
Várhatóan az új KRESZ-ről szolgál információkkal Lázár János építési és közlekedési miniszter ma 10 órától közlekedési infó címen beharangozott sajtótájékoztatóján. Mint a Világgazdaság írta, fontos változások jönnek a gyalogos, kerékpáros és rolleres közlekedésben.
A gyalogosok védelme az első
Az új KRESZ-javaslat szerint gyalogosnak fog számítani a
- gördeszkás,
- görkorcsolyás,
- lábbal hajtós rolleres,
- a talicskát toló személy,
- a motort,
- autót toló ember,
- a kisállatot,
- hobbiállatot pórázon vezető személy,
- és a 10 kilométer per óránál nem gyorsabb motoros kerekesszékkel közlekedő is.
Emellett szigorodnak a zebrán történő átkelés szabályai, az autósoknak már a gyalogos átkelési szándékának észlelésekor meg kell adniuk az elsőbbséget, de a gyalogosoknak a biciklisávon átvezető átkelőben is elsőbbségük lesz. Összességében a gyalogosok elsőbbségi jogát az új KRESZ-ben magasabb rendűnek fogják tekinteni, mint bármely más járműét.
Változások a kerékpáros és a rolleres közlekedés szabályaiban
Az új KRESZ kettéosztja a kerékpárokat: a kerékpár mellett bevezetik a különleges kerékpár fogalmát. A kerékpár kétkerekű, alapvetően emberi erő hajtja, de ezt villanymotor segítheti, maximum 1000 watt teljesítménnyel, 25 kilométer per óra sebességig. A különleges kerékpár a 35 kilogrammnál nehezebb, két- vagy akár többkerekű, egy méternél szélesebb kerékpár: a cargobiciklik, a pedálos riksák és hasonló járművek tartoznak ide.
A törvényhozó úgy reagál a biciklizés növekvő népszerűségére, hogy az új KRESZ kerékpáros övezeteket hoz majd létre.
Ezekben az övezetekben gépjárművek csak célforgalomban, legfeljebb 30 kilométer per órás sebességgel közlekedhetnek, a gyalogosok pedig csak a kialakított járdákat használhatják. A kerékpáros zónákban a bicikliket bárhol le lehet parkolni, ameddig ezzel mások haladását nem akadályozzák.
A rollerekre is kitértek: az új KRESZ-ben lesz „kis teljesítményű” és „nagy teljesítményű” motoros roller. A gyenge, könnyű e-rollerek lényegében kerékpáros szabályozást kapnak, 12 éves alsó korhatárral, legfeljebb 25 kilométeres engedélyezett sebességgel, a kerékpárosokkal egyező térhasználati előírásokkal, velük azonos védőfelszerelés és világítás használata mellett. Fontos kitétel, hogy ezek a rollerek főútvonalon csak akkor közlekedhetnek, ha azon van „kerékpáros létesítmény”.
A nagy teljesítményű e-rollerek kerékpár-segédmotorkerékpár hibrid szabályozást kapnak.
Kell hozzájuk motoros bukósisak, 14 éves életkor, és még jogosítvány is.
Ezek a gépek lakott területen kerékpárúton, járdán, kerékpársávban nem közlekedhetnek, engedélyezett legnagyobb sebességük 40 kilométer per óra lesz. Az elektromos rollernek nem minősülő „egyéb eszközökkel” a gyalogosközlekedés szabályozása szerint, „alkalmazkodó sebességgel”, legalább kerékpáros védőfelszereléssel kell majd közlekedni, amikor életbe lép majd az új KRESZ.
Az e-rollerek szabályozását már megkezdték
Napjainkban már egyre több szankció és szabályozás foglalja keretbe az eddig szabályozatlan mikromobilitási eszközöket, köztük az e-rollerezést. A rendőrség úgy gondolta, hogy mivel a mikromobilitási eszközök forgalomban való jelenléte Magyarországon erősen növekszik, indokolt ezeknek a külön kategóriában feltüntetése, ezért statisztikai célból új járműfogalmakat alkotott. 2024. január 1-je óta ezek szerint vezették a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetekkel kapcsolatos statisztikai adatokat.
Motoros rollernek nevezték el a legalább kétkerekű, egy tengelyén kormányozott, a rajta utazó egy személyt kizárólag állva szállításra tervezett, motoros meghajtású járművet, amelynek sebessége gázkarral vagy egyéb vezérlőeszközzel szabályozható. Kis teljesítményű motoros rollernek lett az a motoros roller, amelynek tömege legfeljebb 35 kilogramm, meghajtó motorjának névleges teljesítménye legfeljebb 1000 watt, és sík úton, önerőből 25 kilométer per óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes. A nagy teljesítményű motoros roller nevet kapta az a motoros roller, amelyik nem felel meg a kis teljesítményű motoros roller fogalmának.
Az elektromos roller részvételével történt személyi sérüléses balesetekről a rendőrségnek már vannak adatai az idei év első négy hónapjából. Ezek alapján január elsejétől április 30-ig 117 (januárban 10, februárban 20, márciusban 37, áprilisban 50) olyan személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt, amelyben motoros roller (e-roller) vett részt.
Ezen baleseteknél 96 esetben magyar állampolgár vezette a rollert, 21-ben külföldi. A rollert vezető 97 alkalommal volt a baleset vétkese, 22 esetben pedig alkoholt is fogyasztott.
Fontos változás a magyarországi szabályozásban, hogy július közepétől kötelező biztosítást kötni a különböző elektromobilitási eszközökre, például a rollerekre és segwayekre.
A változtatásokat társadalmi egyeztetés előzte meg
Félszáz szakmai, érdekképviseleti, tudományos, közigazgatási és civil szervezet bevonásával zajlott a KRESZ megújításának előkészítése. Az Építési és Közlekedési Minisztérium a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft.-vel kétnapos szakmai fórumon, széles körű együttműködés keretében gyűjtötte össze a közúti közlekedésben részt vevők elvárásait idén februárban.
Célként tűzték ki, hogy olyan gyakorlatias szabályozás szülessen, amelynek középpontjában a biztonságos közlekedés áll, és amely növeli a közlekedésben részt vevők szabálykövető magatartását.
Ezenkívül szó esett arról is, hogy a közlekedésre való felkészítésben a gépjárműoktatás mellett nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a
közlekedésoktatásnak, nevelésnek már az általános iskolákban.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatnak megfelelően az új közlekedési szabályrendszer kialakítása öt fő témakörben zajlott: a KRESZ-ben foglalt magatartási szabályokon túl a humán tényezőt, a szankciórendszert, az infrastruktúrát és a járművekkel szemben támasztott műszaki elvárások megújítását, az önvezetéssel kapcsolatos technológiák alkalmazási lehetőségeinek kialakítását tartották szem előtt.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Ripost/Bánkúti Sándor)
