Forrás: Kossuth Rádió/Napközben | 2015. 02. 11. 20:16:00
Itt a tél, szinte mindenki köhög, tüsszög, náthás és rengetegen influenzások. De miért van az, hogy van, aki elkapja a betegségeket és van, aki nem? Télen eleve lelassul az ember anyagcseréje és az immunrendszerünk is esetlenebb. Van-e összefüggés az emberek pszichikai állapota és a betegségek között?
Elcsépeltnek tűnik az „ép testben, ép lélek” mondat, de igaz; a jelenséggel a pszichoszomatika foglalkozik. Sok esetben a betegség valamilyen lelki konfliktus testi megjelenési formája – mondta Makai Gábor pszichológus a Kossuth Rádió Napközben című szerdai műsorában. Szerinte bár a pszichológusok a tüneteket árulkodó jeleknek tekintik, és valamilyen szimbolikát is tulajdonítanak nekik, ám nem kell mindent túlpszichologizálni. A fizikai tünetek és a lelki folyamatok ugyanakkor kölcsönhatásba tudnak kerülni egymással, jó példa erre a köhögés – folytatta. Önmagában egy védekezési reflex, hisz a légutakból kiköhögjük azt, ami nem odavaló, viszont ha pszichés köhögésről van szó, akkor valamilyen érzelemkifejezési probléma áll fenn, akár valamilyen megoldatlan konfliktusból eredően harag vagy düh elfojtása, ami belső feszültséget hoz létre, így a köhögés a feszültség csökkentésére szolgál – magyarázta.
Hallgassa meg!
A pszichológus szerint a lelki problémák nemcsak a betegség kialakulásában játszhatnak szerepet, hanem a lefolyását és a megújulást is befolyásolhatják, érdemes ezt elfogadni. Ha fáj az ember gyomra, nem biztos, hogy valami megülte, hanem elképzelhető, hogy a hátterében valamilyen szorongás állhat. Éppen ezért komplex gondolkodásra lenne szükség a szakmában, mert egy összetett biológiai, pszichológiai gyógyítás szükséges az eredmények eléréséhez – állapította meg.
Váradi Tibor természetgyógyász úgy vélte, a pszichoszomatikus szemlélet azért kényelmetlen az emberek számára, mert míg kizárólag a betegség kialakulásának külső okaiban hisznek, addig olyan, mintha nem lenne felelősségük benne. Ha azonban ennek ellenkezője áll fenn, akkor kiderül, hogy nekik is közük van hozzá, sőt tehetnek a gyógyulásért is. Ezáltal nagyobb felelősség hárul az emberre – mutatott rá.
Dr. Barta Krisztina háziorvos, pszichiáter szerint mindenkinek a saját megküzdési képességétől függ, hogy mi az, amit segítség nélkül le tud győzni, és hogy mikor kell segítségért folyamodnia. A magyarok „nagyon rosszul vannak berendezkedve” a lelki segítségkérésre; nyugaton már-már a személyi edzőhöz hasonlóan fordulnak pszichiáterhez az emberek. Nem mindenkinek van erre szüksége, de nagyon sok tragédiától, családi konfliktustól és betegségtől lehetne megszabadulni a segítségkéréssel – állapította meg.
A háziorvosi rendelőkben ugyanakkor nincs elég idő a lelki bajok feltáráshoz, ráadásul szégyellik, titkolják az emberek, ha élethelyzeti nehézségük van, így „vakvágányon” van az orvos. Abban az esetben azonban, ha a nátha elhúzódik két-három hétig, és más jellegű tünetek is megjelennek, akkor mindenképp gondolkodni kell azon, hogy nem érte-e valamilyen veszteség, munkahelyi vagy anyagi nehézség a pácienst, akit támogatni kellene ebben, hisz nagyon sok esetben áttörést jelent, ha érzi, hogy tud kihez fordulni – húzta alá a háziorvos.
