A föld hasznosításának részesművelés jogcímén történő átengedése nem feleltethető meg az Szja tv. szerinti termőföld-haszonbérbeadásnak, így a részesművelési szerződés alapján megszerzett bevétel nem tekinthető termőföld bérbeadásából származó bevételnek, az – attól függően, hogy ezt a tevékenységet a tulajdonos milyen formában végzi – önálló tevékenységből származó, illetőleg egyéni vállalkozói vagy mezőgazdasági őstermelői bevételnek minősül.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 38. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a föld tulajdonosa, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező a föld használatát, hasznosítását más javára haszonbérlet, feles bérlet, részesművelés, illetve szívességi földhasználat jogcímén engedheti át.
Részesművelésre vonatkozó szabályok
A részesművelésre vonatkozó részletes szabályokat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról rendelkező 2013. évi CCXII. törvény (továbbiakban: Fétv.) tartalmazza.
A Fétv. 67. §-ában foglaltak értelmében a részesművelési szerződés a földhasználati szerződések egyik típusa, amelyben a szerződő feleknek meg kell állapodniuk a föld hasznosítására, megművelésére vonatkozó lényeges körülményekben (mit termeljenek, a különböző feladatokból az egyes felek milyen részt vállalnak, a megtermelt termény, elért nyereség, felmerült veszteség milyen arányban oszlik meg közöttük, ki jogosult a képviseletre stb.).
A részesművelési szerződés alapján a föld a szerződő felek közös használatába kerül, a részesművelők mindegyike jogosult a föld teljes területének – használati megosztás nélküli – használatára.
A Fétv. 67. § (9) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 67. §-ban nem szabályozott kérdésekben a részesművelési szerződésre a Földforgalmi törvénynek a haszonbérleti szerződésre vonatkozó szabályai az irányadók.
A részesművelési szerződés lényege tehát az, hogy a föld tulajdonosa használati jogosultságot enged a részesművelőnek a földterület egészén vagy annak egy részén, és a felek közötti megállapodás alapján a tulajdonos is részesül a közös tevékenység során megtermelt terményekből, az elért nyereségből.
Táppénzügy: ezt is tudni kell az egyszerűsített foglalkoztatásról
Alkalmi munkavállalónk munka közben balesetet szenvedett, eltörött a lába. Ez üzemi balesetnek minősül-e? Mire, meddig jogosult a dolgozó? Ha ezt a dolgozót a következő héttől alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatják, mikor, mire, meddig jogosult? – kérdezte olvasónk. Széles Imre társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 10. paragrafusának (1) bekezdése értelmében az alkalmi munkavállaló nem minősül biztosítottnak, nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. Ez azt jelenti, hogy noha – mivel munka közben érte a baleset – valószínűleg megállapítható annak üzemisége, de ez csak baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosítja. Baleseti táppénz tehát nem illeti meg.
Ha a dolgozó munkaviszonyt létesít, biztosítottá válik, és annyi napra lesz jogosult táppénzre, ahány nap folyamatos biztosítási ideje van. (Ez lehet, hogy több, de az is lehet, hogy csak az érintett cégnél biztosításban töltött napok számával lesz azonos.) Ha ka eresőképtelensége miatt nem tud munkát végezni (hiszen eltörött a lába), és táppénzre sem jogosult, akkor szünetel a biztosítása.
Ha az említett munkavállaló például 2017. június 2-ától július 31-éig munkaviszonyban állt, és 08. 21-én ismét munkaviszonyt létesít, akkor 61 nap folyamatos biztosítási ideje lesz, és augusztus 22-étől (illetve a betegszabadság leteltétől) ennyi napra táppénzre is jogosult lehet. De előzetes folyamatos (30 napnál hosszabb „szünetet” nem tartalmazó) biztosítási idő nélkül sajnos nincs táppénzjogosultsága – ecsetelte szakértőnk.
Természetesen más volna a helyzet, ha nem alkalmi, hanem „normál” munkaviszonyban érte volna a baleset. Ebben az esetben a biztosítási idő tartamától függetlenül akár egy évig is megilletné a táppénz, de ez a lehetőség nem áll fenn.
A dolgozó számára egyébként a baleseti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság azt jelenti, hogy az üzemi balesetből eredő egészségkárosodás miatt támogatással rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, valamint a gyógyászati segédeszköz javítási díjához – amennyiben a támogatás mértéke a nulla százalékot meghaladja – neki is százszázalékos mértékű támogatás jár.
Ez azonban nem mentesíti őt az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, abban az esetben, ha nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, illetve e jogviszonyában a biztosítása szünetel (például azért, mert a keresőképtelensége miatt nem végez munkát, és nem jogosult táppénzre sem).
Adó és adóalap, ha kivás cég családtagnak vesz repülőjegyet
A kiva hatálya alá tartozó magyarországi leányvállalat ügyvezetője és családja (feleség és gyermekek) meghívást kapott az amerikai anyacég Atlantában tartandó rendezvényére. Az ügyvezető a repülőjegyeket a vállalkozás számlájáról fizette. A családtagok repülőjegyköltsége után milyen adófizetési kötelezettség keletkezik, illetve érinti-e ez a kivaalapot? Olvasói kérdésekre Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
A magánszemélyek részére vásárolt repülőjegy költségét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) előírása szerint az adózó által a vezető tisztségviselője közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költség, így nem kell vele növelni a társasági adóalapot.
A közeli hozzátartozók részére nyújtott nem pénzbeli juttatás a magánszemélyek (összevonandó) adóköteles jövedelme a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) előírása szerint.
Mivel a juttatást kifizető nyújtja az adóelőleget a kifizető állapítja meg, akkor is, ha annak a bevételből történő levonására bármely okból nincs lehetőség. (A levont adóelőlegről egyébként igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett családi kedvezményt, első házasok kedvezményét, valamint az érvényesített adókedvezményt.)
Az adott esetben a magánszemélyek a kifizetővel nem állnak munkaviszonyban, részükre bért a kifizető nem fizet, nem tekintendők a társas vállalkozásban személyesen közreműködőnek, ezért – ha a bevételt terhelő adóelőleg levonására nincs lehetőség – az adóköteles bevételről kiállított igazoláson a kifizető feltünteti a le nem vont adóelőleg összegét, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg le nem vont részét köteles megfizetni. A kifizető az adóelőleg le nem vont részéről az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) rendelkezései szerint adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére.
A kifizető a juttatott jövedelem után 22 százalék egyészségügyi hozzájárulást köteles fizetni az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho) törvény alapján.
A kivaalapba személyi jellegű kifizetés címen azon személyi jellegű ráfordításokat kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) szerint, amelyek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi XXX. törvény (Tbj.) szerint járulékalapot képeznek az adóévben. Tekintettel arra, hogy az egyéb jövedelemként juttatott összeg nem alapja a járuléknak, így a közeli hozzátartozók részére juttatott jövedelem nem része a kivaalapnak.
[Szt. 3. § (7) bekezdés 3. pont, Tao 3. számú melléklet B) fejezet 3. pont, Szja tv. 4. § (1) bekezdés 1) -(2) bekezdés, 28. § (1) bekezdés, 46. § (1), (3) és (7) bekezdés, Art. 31. § (2) bekezdés, 52. § (4) bekezdés, Eho 2. § 3. § (1) bekezdés a) pont]
Számviteli bizonylat-e az áfás számla?
Válaszom – tűnjön az első pillantásra bármily meglepőnek is – nem, legalábbis abban az értelemben feltétlenül nem, hogy az Áfa tv.-ben megállapított kötelezettségek és jogok érvényesülését az Sztv. egyetlen rendelkezése sem írhatja felül az adózók számára hátrányos módon. E következtetés mellett formai és tartalmi érvek egyaránt felsorakoztathatók. Kezdem a formai érvekkel.
Mit kell tudniuk az eva hatálya alól kikerülő adózóknak?
Elszámolható-e költségként a foglaló?
Ez azt jelenti, hogy a károsultnak a foglaló mértékéig a kár összegét nem kell bizonyítania. Ha a kár összege meghaladja a foglaló összegét, azt a károsultnak bizonyítania kell. A leírtakból következően a foglalót adó társaság hibájára visszavezethető szerződés meghiúsulása miatt elvesztett, vissza nem kapott foglalót a számviteli törvény 81. §-a (2) bekezdésénekb) pontja alapján az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.
[2000. évi C. törvény 81. § (2) bek. b) pont)]
Forrás: adozona.hu
Képek: m.mt.co.kr, portaledukacyjny.pulawy.powiat.pl, Krónika, zuglo.hu, egysza.hu, Naturasoft, Erste Otthon
