„Az utóbbi napokban nem csak egy földrengés volt, hanem földrengéssorozatnak is nevezhetjük az egymást követő eseményeket. A rengéseket Bábolnától nyugatra, Pér községben érezték” – mondta Győri Erzsébet, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának szeizmológusa. Hozzátette, ezek nem voltak nagy, erős földmozgások, a legnagyobb magnitúdója is csak 2,3-as volt, február 18-án, de 19-én este is érzékeltek még egy 1,9-es erősségű rengést – írja az Infostart.hu.
A földrengések erőssége kapcsán a szeizmológus elmondta, kicsinek, mikrorengésnek a hármas magnitúdójú alatti földmozgások számítanak – ilyen volt most Pér térségében is. Ezeket az emberek akkor érzik, ha viszonylag sekélyebben, 5 kilométer körüli mélységben pattannak ki. A valamivel mélyebben kialakulókat már csak 3-as erősség környékén szokta a lakosság megérezni. Győri Erzsébet azt is hozzátette, hogy mit nevezünk közepes földrengésnek, attól is függ, hogy hol vagyunk. Nálunk közepes erősségűnek egy 3-as, 4-es magnitúdójú földmozgás számít, míg egy szeizmológiailag aktívabb területen egy ilyen legfeljebb kis-közepesnek tekinthető.
A szeizmológus leszögezte, nem lehet konkrétan megmondani, hogy mi okozza ezeket a kisebb rengéseket, de Pér az úgynevezett Rába-vonal környékén fekszik. Ez az úgynevezett ausztroalpi szerkezeti egység és a Dunántúli-középhegység találkozásánál helyezkedik el, és gyakoriak a kisebb földrengések.
A szeizmológus szerint ezeket a rengéseket nem lehet előre jelezni, de szerencsére csak kisebbek jellemzők errefelé.
A környéken a valaha mér legnagyobb rengés 4-es magnitúdójú volt 1921-ben, Bábolnánál. Egy ekkora földmozgás az epicentruma környékén már tud károkat okozni, például leesnek a tetőcserepek, kilazul a kémény, megrepedezik a vakolat.
A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium hivatalos honlapján megtalálható földrengéskérdőív kapcsán Győri Erzsébet elmondta, rengeteg értékes adatot nyernek a kutatók ezekből. Mint mondta, hiába volt kicsi a mostani is, nagyon sok kérdőívet kitöltött a lakosság. Ezek alapján tudják a szakértők felmérni a rengések hatásait, éppen ezért kérik is, hogy aki szeizmológiai aktivitást érzékelt valahol, az ossza meg velük a tapasztalatait: mit érzékelt az egészből, rezegtek-e az ablakok, kinyíltak-e a az ajtók, keletkezett-e sérülés az épületben, továbbá hallott-e hangot és mennyire érezte erősnek a rázkódást.
