2011-ben két svéd tengeri kincsvadász-roncskutató egy különös tárgyra bukkant a Balti-tengerben.
A hatalmas tárgy 90 méter mélyen fekszik a tengerfenéken, és a szonárfelvételeken bizonyos szögből úgy néz ki, mint a Millennium Falcon nevű űrhajó a Csillagok háborúja c. filmből.
Ráadásul egy olyan nyom húzódik mögötte a tengerfenéken, mintha leszállás közben vájta volna a tengerfenéken. A hírt kétkedve fogadta a nemzetközi tudományos világ, sokan nevetségesnek nevezték a svédek felfedezését.
A legtöbb geológus úgy véli, hogy a tárgy nem más, mint egy hatalmas bazaltszikla, amely legalább 12 ezer éves, és amelyet gleccserek juttathattak a tengerbe az utolsó jégkorszak előtt. A kincsvadászok szerint viszont túl sok a furcsaság az anomália közvetlen közelében, amelyre nem adnak magyarázatot a tudósok.
Földönkívüliek a tengerekben és tavakban
A Föld kétharmadát víz borítja, de ezeknek a vizeknek csak 5 százalékát tárta fel az emberiség.
AZ ÓCEÁN LEGMÉLYEBB PONTJÁRA, A MARIANA-ÁROK 11 EZER MÉTERES MÉLYSÉGÉBE MINDÖSSZE KÉTSZER JUTOTT EL EMBER: 1960-BAN JACQUES PICCARD ÉS DON WALSH, 2012-BEN PEDIG JAMES CAMERON FILMRENDEZŐ.
Mivel alig ismerjük a Föld óceánjainak legnagyobb részét, nem meglepő, hogy sok olyan történettel találkozhatunk, amelyekben a szemtanúk földönkívüli lényeket sejtenek a megmagyarázhatatlan események mögött.
A megmagyarázhatatlan tárgy a Balti-tengerben
A Balti-tengeri anomália története akkor kezdődött, amikor két svéd, Peter Lindberg, több mint 30 év búvártapasztalattal a háta mögött, és az örök kíváncsi Dennis Asberg megalapították az Ocean X Team nevű vállalatot a víz alatti hajóroncsok feltárására.
A tengeri jog szerint sok pénz illeti meg azt, aki megszerzi az engedélyt a búvármerülésekre egy-egy területen vagy hajóroncsnál. A két férfi sikerrel kutatott fel több hajóroncsot, találtak tengeralattjárót, teherhajót, régi vitorlásokat, és
1907-ES PEZSGŐT IS HOZTAK A FELSZÍNRE, AMELYNEK PALACKJA 2200 FONTOT ÉRT EGY LONDONI AUKCIÓN.
2011-ben egy kevésbé sikeres expedícióról tértek éppen vissza Svédországba. Sok műszaki problémájuk támadt a bérelt halászhajóval, így az út ráfizetéses volt. Hogy csökkentsék a veszteséget, hazafelé leengedték a távirányítású drónjukat (ROV) a vízbe egy olyan tengerszakaszon, ahol 100 hajóroncsot gyanítanak. Alig egy óra kutatás után egy furcsa tárgyat pillantottak meg a felvételeken.
Amikor megláttam, az első mondat, ami kicsúszott a számon, ez volt: gyerekek, ez egy idegen űrhajó
– mondta Lindberg.
A tárgy hatalmasnak tűnt, az átmérőjét 60 méteresre becsülték. Az alakja szabályos ovális volt, ami nem gyakori a természeti formák között. A felvételeket hetekig vizsgálták a parton, de nem lettek okosabbak. Ekkor Dennis Asberg azt javasolta, hozzák nyilvánosságra a fotókat, hátha valaki meg tudja mondani, mi lehet ez a furcsa tárgy, ez az anomália. A terv nem vált be, mert bár több tízezer emailt kaptak, az ötletek nem bizonyultak túlságosan tudományosak.
Volt, aki szerint felrobban a Föld, ha túl közel megyünk az UFÓ-hoz. Mások azt mondták, hogy ez a pokol lejárata, és a sátán csak azt a pillanatot várja, hogy megnyissuk ezt az átjárót.
Egy évvel később, 2012 júniusára a két férfinek sikerült 120 ezer euró szponzorpénzt felhajtania, hogy ki tudják bérelni az Ancylus nevű hajót, amely nagyobb és sokkal jobban felszerelt hajó volt, mint a korábbi expedíció járműve. A személyzet, a felszerelés és az üzemanyag napi költsége 20 ezer eurót tett ki, így kevesebb, mint egy hét állt rendelkezésükre ahhoz, hogy feltárják az anomáliát.
Thomas Ekstrand kapitány azonban nem azonnal vitte ki a nyílt tengerre a hajót, hanem úgy döntött, hogy a stockholmi archipelago szigetei között töltik az első éjszakát, mert a térségben vihar dühöngött. Így az expedíció késve indulhatott el a Svédország és Finnország közötti levő Bothniai-öbölbe.
Az első kameraképek az idegen tárgyról
Az anomália előző évben rögzített koordinátái nem bizonyultak 100 százalékosan pontosnak, ezért egy kb. 3 négyzetkilométernyi területet kellett átkutatniuk.
A 60 méteres átmérő nagynak tűnik, de 90 méter mélyen kutatni valami után a tengerfenéken, az olyan, mintha tűt keresnénk a szénakazalban.
A kutatást nehezítette, hogy éjszaka elvesztették a Hal becenevű, távirányítású, oldalra néző szonárt, amelyet a tengerfenék felett vontatott az Ancylus, így már csak a gyengébb minőségű. a hajóba épített fix hangradart használhatták volna – vagy visszatérnek a kikötőbe egy új Halért. Az expedíciónak szerencséje volt, mert a víz alatti drónnal, szinte nulla látótávolságban sikerült megtalálni a szonár elszakadt vontatókábelét. A Halat a fedélzeten megjavították, de a közjáték több óra csúszást okozott. Végül 48 órával a kutatás megkezdése után a szonárfelvételeken felbukkant a különös, ovális, hatalmas tárgy.
Stefan Hogeborn, az expedíció egyik hivatásos búvára azt mondta, hogy mielőtt az emberek lemerültek volna a tenger fenekére, a drónnal meg kellett vizsgálni a környezetet.
Lehet, hogy van itt pl. olaj- vagy gázkút, mert már készülnek egy általunk nem ismert olajmező kitermelésére. Nem szerettünk volna kárt okozni semmilyen ipari berendezésben, és veszélyeztetni sem önmagunkat. Aztán meg kellett vizsgálnunk, milyen áramlatok vannak a tárgy körül, milyen a víz hőmérséklete. Lehet, hogy egy meteorit, de az is lehet, hogy valóban egy UFO?
Az ROV által közvetített képek közelről mutatták a tárgyat.
A BÚVÁROK A LÁTVÁNY ALAPJÁN BETONNAK GONDOLTÁK AZ ANYAGÁT, MERT BUBORÉKOSNAK TŰNT A FELÜLET.
Ha tényleg betonból volt, akkor viszont csak ember alkotta tárgy lehetett.
Ez megfelelt volna annak a teóriának, hogy ha a tárgy mégsem földönkívüli repülőeszköz, akkor régi korok embereinek alkotása lehet, mint pl. a nagy-britanniai Stonehenge vagy a japán Jonaguni-sziget mellett, a tenger alatt talált piramisszerű építmény. De erről csak akkor bizonyosodhattak meg, ha a búvárok is lemerültek az anomáliához.
