Ciprusra 256, Spanyolországba 114, míg Görögországba 34 százalékkal több illegális bevándorló érkezett az idei év első két hónapjában, szemben 2018 hasonló időszakával.
Az Európára ható migrációs nyomás továbbra sem enyhült a Földközi-tenger térségében. Egyedül csak a szigorú migrációs politikát felvállaló Olaszországban csökkent jelentősen az illegálisan érkezők száma. A nyugat-balkáni helyzet sem kedvező, mert ott is tízezrek akarnak az unióba jutni.
Az év első két hónapjában a sikeres határvédelmet folytató Olaszországot leszámítva jelentősen nőtt az illegális bevándorlók Európába érkezése a Földközi-tenger térségében. 2018 első két hónapjában 2653 migráns érkezett Görögországba, míg az idei első két hónapban már 3561. Ez 34,22 százalékos növekedés a tavalyi év hasonló időszakához képest. Ciprusra idén eddig 132 illegális bevándorló érkezett, míg egy évvel ezelőtt csak 37 fő, ez pedig 256 százalékos növekedés.
A bevándorláspárti baloldali kormány által vezetett Spanyolországba 2018 első két hónapjában 2306 illegális migráns érkezett, míg az idei évben már 4952 fő. Mindez pedig 114 százalékos növekedés egy év alatt. A fent bemutatott számokból egyértelműen kiderül, hogy a migrációs nyomás nem csökkent, továbbra is folyamatosan érkeznek a migránsok azokba az országokba, amelyek nem követik a szigorú határvédelem politikáját. Jól látszik, hogy míg Olaszországba a tavalyi első két hónapban 5247 illegális bevándorló érkezett, addig idén már csak 262.
Tízezrek várakoznak a Balkánon
A növekvő migrációs nyomásra utal az is, hogy Görögországban 14 ezer migráns várakozik, s a balkáni útvonal is aktív, ott 70 ezer migráns van úton. Ezenfelül Törökországban 4 millió migráns várakozik, hogy az Európai Unióba jusson. Míg 2018-ban átlagosan napi 18 illegális határátlépési kísérlet volt, 2019 eddig eltelt időszakában ez a szám 27-re emelkedett Magyarországon. Ez is a migráció fokozódását jelzi. Az Európai Unióban az elmúlt években mindössze 10 százalékkal csökkent a regisztrált menedékkérők száma; néhány országban viszont kifejezett emelkedés volt tapasztalható.
Egyébként a Spanyolországra nehezedő nyomás az elmúlt években jelentősen nőtt, 2018-ban az észlelt illegális határátlépések száma meghaladta az 57 ezret, ami kétszerese a 2017-ben regisztrált számoknak. A Marokkóból útnak indulók – főként a szubszaharai országok állampolgárai és a marokkóiak száma egy év alatt ötszörösére nőtt. A Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult, a török-görög tengeri és szárazföldi határokat érintő migrációs útvonalon szintén a migránsok számának növekedését jelezték.
Egyre több embercsempészt kapnak el
A görög hatóságok a spanyolországi számokhoz közel hasonló adatokat, hozzávetőleg 56 600 illegális bevándorlót regisztráltak – főként a szárazföldi határokon – az év folyamán. A számadatok 34 százalékkal magasabbak, mint a 2017-es évben voltak. A nyugat-balkáni útvonalon található országokra nehezedő migrációs nyomás tavaly szintén tovább erősödött, vagy azonos szinten maradt. A régióban kialakult mindkét fő, a Szerbián keresztül vezető központi útvonalon, valamint a görög-albán határszakaszt, majd Bosznia-Hercegovinát, Horvátországot és Szlovéniát érintő folyosó mentén az előző évhez képest erősebb migrációs nyomást tapasztaltak. A szerb-magyar, a szerb-horvát és a szerb-román határon a nyomás viszonylag alacsony maradt.
Tavaly minden ötödik illegális bevándorló vallotta magát 18 évnél fiatalabbnak, a gyermekes családok vagy a felnőtt kísérő nélkül érkező kiskorúak pedig főként a Földközi-tenger valamelyik migrációs folyosóján érkeztek Európába. Az uniós tagállamok a partnerországokkal közösen 2018 folyamán mintegy 4 százalékkal több, 10 600 embercsempészt vettek őrizetbe.
Ezt okozza a bevándorlás
Mint arról korábban beszámoltunk, iszlamizáció, növekvő bűnözés, koszos utcák és lerobbanó bevándorlónegyedek – ilyenné vált mára a bevándorláspárti Brüsszel köszönhetően annak, hogy az elmúlt évtizedekben, sőt még napjainkban is nyakló nélkül engedik be a migránsokat. Ha nem lesz semmilyen változás, akkor pár évtizeden belül a muszlimok lesznek többségben a belga fővárosban, ahol egyes negyedekben már most is szinte lehetetlenség keresztényekkel találkozni.
Semmiféle integráció nem történt vagy történik Belgiumban a migránsokat illetően – minderről Alain Destexhe liberális párti belga szenátor beszélt a Le Figarónak. A politikus szerint a migránsok nagyon jelentős hányada nem integrálódott a belga társadalomba. Az integráció sem gazdaságilag, sem szociálisan, sem kulturálisan nem történt meg, de ami még tragikusabb, az az, hogy a migránsok saját értékeik, saját jogrendszerük szerint élnek, amiről pedig tudjuk, hogy egyáltalán nem kompatibilisek az európai értékekkel, morális vagy jogi követelményekkel. Destexhe szerint a belgiumi muszlimok 70 százaléka véli úgy, hogy az iszlám törvényei előrébb valók, mint a belga jogrend.
