Majd csak a vadászati év végén lesznek pontosabb adatai a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak arról, hogy mennyire volt hatékony a korábban az afrikai sertéspestis terjedésének megfékezése céljából elrendelt vaddisznó gyérítés.
Egyelőre csak néhány megyében látványos mértékű a vaddisznógyérítés, de ott is főleg a járvány irtja a nagyvadakat, mivel Nógrád, Heves és Borsod megyében a járvány megjelenése előtt nagy volt az állománysűrűség, éppen ezért ezeken a területeken látványos a betegség terjedése és az állomány csökkenése – tudta meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól a Világgazdaság.
Pontos adatokkal azonban nem tudott szolgálni a hatóság
sem azzal kapcsolatban, hogy jelenleg mekkora a vaddisznóállomány sűrűsége az ország egyes pontjain – erre egyébként is csak becslések vannak a vadásztársaságok jelentései alapján -, sem pedig arról, hogy hol és milyen ütemben, sikerességgel zajlik az állomány gyérítése, amit azért rendeltek el, hogy megóvják a fertőzéstől a házisertéseket. Ez utóbbival kapcsolatban Nagy István földművelésügyi miniszter korábban azt nyilatkozta, hogy négyzetkilométerenként egy egyed a kívánatos mennyiség.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szerint mindenesetre folyik a gyérítés. Pontos, az egész országra vonatkozó adatokat a vadászati év végén, a vadászatra jogosultak által leadott jelentések összesítése után tudnak mondani. A közepes kockázatú terület decemberi kiterjesztése után az ezen a területen elrendelt, diagnosztikai kilövéssel megvalósuló állománygyérítésről szintén a későbbiekben lesznek adataik. A vadásztársaságoknak a hatóság ivar és kor szerint meghatározva megadta, hogy hány vaddisznót kell diagnosztikai célra leadniuk, amelyeket később megsemmisítenek.
A vadászok, valamint a házisertés-tartók kártalanítására már több mint 4,6 milliárd forintot fizettek ki.
