Fizetnek és hallgatnak róla – zugtandíjak az oktatásban

forrás: hirado.hu

Nyílt titok, a szülők személyesen beszélnek róla, de hivatalos panaszt, bejelentést nem tesznek – mondta a csak zsebbe fizetés estén biztosított szakmai gyakorlatokról Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és szakképzési alelnöke.

Milliós zugtandíjak

A szervezet tisztségviselője szerint általában a szépségiparban, így a kozmetikus- és fodrászszakma körében fordul elő, hogy egy munkahelyre a tanonc csak akkor kerülhet be gyakorlati képzésre, ha bizonyos összeget letesz a tulajdonosnak. A tapasztalat az, hogy a szülők, mivel azt gondolják, gyerekük jobb előmenetele miatt ez elfogadható, de legalábbis szükséges eljárás, nem berzenkednek a titkos képzés díj ellen. Ha pedig fizetni nem kell, „csupán” az történik, hogy a tanuló nem kapja meg az egyébként neki járó juttatásokat, még kevésbé érzi a család, hogy apellálnia kellene – tette hozzá.

Illusztráció. (Fotó: Reuters//Bobby Yip)

A zugtandíjak összege változó, néhány tízezertől több százezerig, sőt, ügyvédbojtárok esetében egy-két millió forintig is terjedhet. Például az egyik fodrásztanuló interneten olvasható névtelen beszámolója szerint az általa ismert szalonok nem keresnek alkalmazottakat, ha igen, akkor vendégkörrel – ami egy tanonc esetében bajos. A másik lehetőség az úgynevezett székbérlet, ami havi 60 ezer forint is lehet – ennyit kell fizetni azért, hogy a tanuló a fodrászműhelyben dolgozhasson.

 Sztárgázsi

Az ügyvédjelöltek esetében a zugtandíj főleg a nagy kapcsolati tőkével rendelkező sztárügyvédek irodáiban fordulhat elő, míg a nagy nemzetközi irodákban kevésbé, de ezek a jelöltek csak kis részét foglalkoztatják. A hirado.hu-nak egy névtelenül nyilatkozó munkajogász arról beszélt, a szakmán belül természetesen hallani ilyen esetekről, de egyetlen érintett sem fogja nyilvánosan elismerni. A Budapesti Ügyvédi Kamara idei felmérése szerint a megkérdezettek 6 százaléka tapasztalta, hogy a jelölti pozíció megszerzéséért pénzt kértek. Tapasztalataik szerint az esetek többségében a fizetendő összeg félmillió forint alatt maradt, de voltak, akik néhány milliós összegekről számoltak be.

A többség nem fizet azért, hogy dolgozhasson, ám, hogy indokolatlanul kevés pénzt kap, esetleg semmit, és sok esetben szabálytalanul foglalkoztatják, az biztosra vehető – nem is annyira Budapesten, mint vidéken. Saját fia esetéről beszámolva azt mondta egy alany, a fiatal ügyvédjelölt tavaly 30 ezer forintot kapott egy ismert irodában. Ezért a pénzért „halálra dolgozta magát”, tárgyalásokra járt, saját ügyeket vitt, konkrét ügyvédi munkát végzett. Hozzátette, főleg kisebb, illetve vidéki irodákban, az éhbér mellett nem egy esetben az is gondot okozhat az ügyvédbojtárnak, hogy a járulékait és a kamarai regisztrációs díjat is neki kell kigazdálkodnia. A Budapesti Ügyvédi Kamara felmérése szerint a fővárosban a jelöltek 40 százaléka 118 ezer forintnál kevesebbet kapott, 43 százalékuk pedig 150 ezer alatti összeget vihetett haza.

Vissza kell vágni a létszámot

A hirado.hu-nak nyilatkozó munkajogász szerint nem csak a szakmunkástanoncokat és az ügyvédtanulókat használják ki gyakran, a pályakezdők szabálytalan dolgoztatása más ágazatokban is bevett, például autószerelő műhelyekben, autókereskedésekben. Nincsenek bejelentve, vagy ha igen, csak minimálbérre, és a valóságban esetleg még annál is kevesebbet kapnak, szabadságra nem mehetnek, csak papíron – sorjázta a visszaéléseket.

Bihall Tamás szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara „tűzzel-vassal” szeretné kiirtani a tanoncok pénzért való foglalkoztatását, szerinte a pénzes gyakorlati oktatás semmilyen filozófiával, főleg jogszabállyal nem alátámasztható. Kiemelte azonban, hogy ez az illegális gyakorlat csak a túlképzéses szakmáknál fordul elő, és mivel utóbbiaknál igyekeznek megvágni a létszámot, a nem kívánatos jelenség visszaszorulóban van. A szakmák jó részénél épp ellentétes a helyzet: a műhelyek, munkahelyek kapkodnak a tanulók után, akár ösztöndíjat is kaphatnak.