Finnország kedden hivatalosan is a NATO 31. tagállamává vált, miután Helsinki képviselői letétbe helyezték országuk csatlakozásának ratifikációs okmányait az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének brüsszeli székházában.
– Történelmi nap Finnország NATO-csatlakozása, ami a NATO-t erősebbé teszi, az észak-atlanti térség biztonságosabbá válik – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben kedden, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően.
A NATO tájékoztatása szerint Pekka Haavisto külügyminiszter Finnország csatlakozásának ratifikációs okmányait Antony Blinken, a katonai-politikai szövetséget létrehozó Észak-atlanti Szerződés letéteményes állama, az Egyesült Államok külügyminiszterének jelenlétében helyezte letétbe. Ezzel Finnország hivatalosan is a katonai szervezet 31. tagállamává vált.
A legfrissebb hírek itt!
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár „történelmi napnak” nevezte a szervezet bővítését.
Kora délután a finn lobogót felvonták a szövetség brüsszeli központjánál és a NATO kék-fehér lobogóját is felvonták Helsinkiben, a finn fővárosban.
Antti Kaikkonen finn védelmi miniszter a tanácskozásra érkezve nagy napnak nevezte Finnország számára a NATO-csatlakozást, mely érdekében – mint mondta – az ország sokat dolgozott hosszú éveken keresztül, egyebek mellett jelentős összegeket fektetett a védelmi képességekbe. Hangsúlyozta továbbá: országa tevékeny tagja lesz az észak-atlanti szövetségnek. Kaikkonen a finn NATO-csatlakozást úgy az ország, mint a szövetség számára előnyösnek nevezte, majd hozzátette: Finnország célja az is, hogy „jó szomszédja, Svédország is teljes tagságot szerezzen” a szövetségben. A finn védelmi miniszter reményét fejezte ki, hogy ez a lehető leghamarabb megtörténik.
Stoltenberg emlékeztetett: április 4-én van a 74. érvfordulója annak, hogy Washingtonban megalapították az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét. – Mi is lehetne jobb módja a NATO születésnapjának megünneplésének, mint egy csatlakozási ceremóniával köszönteni a szövetség 31. tagját, Finnországot – fogalmazott. A finn NATO-tagság azt mutatja, hogy minden önálló és független ország szabadon hozhat döntést csatlakozásáról a katonai szövetséghez – tette hozzá a NATO-főtitkár, majd reményét fejezte ki, hogy a tagállamok jóváhagyása által Svédország is mihamarabb a szövetség tagjává válhat.
A NATO legutóbb 2020. március 27-én, Észak-Macedónia csatlakozásával bővült.
A csatlakozásra vár Svédország
Tobias Billström svéd külügyminiszter érkezésekor újságíróknak nyilatkozva üdvözölte Finnország NATO-csatlakozását, ami szavai szerint úgy Finnország, mint Svédország biztonsága szempontjából előnyökkel jár majd. Hozzátette ugyanakkor: „nem titok”, hogy Svédország is be akar lépni a szövetségbe. Közölte, a NATO-csatlakozásnak széles támogatottsága van a svéd lakosság körében, a svéd kormány pedig fáradságot nem kímélve dolgozik azon, hogy az ország legkésőbb a júniusban tervezett vilniusi NATO-csúcstalálkozón a szövetség tagjainak soraiba lépjen. Kiemelte: „Ennek mihamarabb meg kell történnie.”
Nincs ok arra sem a török, sem pedig a magyar parlament részéről, hogy késleltesse a svéd csatlakozás ratifikációs folyamatot, ugyanis Svédország csatlakozása minden ország tagország támogatását élvezi
– emelte ki.
USA: Putyinnak köszönhetjük Finnország NATO-csatlakozását
Azt, hogy a NATO keddtől Finnországot is tagországai között üdvözölheti, „talán az egyetlen dolog, amit Vlagyimir Putyin orosz elnöknek köszönhetünk” – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter Brüsszelben a szervezet főtitkárával, Jens Stoltenberggel közösen tett nyilatkozatában. Mint mondta, Oroszország Ukrajna elleni háborúja számos országot késztetett arra, hogy többet tegyen a védelméért, illetve annak érdekében, hogy ne érhesse katonai agresszió.
Blinken elmondta, hogy a júniusban Vilniusban megrendezendő NATO-csúcstalálkozón a vezetők meg fogják erősíteni „mind politikai, mind gyakorlati szempontból” az Ukrajnának nyújtott támogatásukat, és kötelezettséget vállalnak a szövetség védelmi képességeinek továbbfejlesztése mellett.
A legfrissebb hírek itt!
Hangsúlyozta: folytatni kell a NATO és a világ más országai közötti új partnerségek kiépítését, különösen az ázsiai és csendes-óceáni térségben. „Az elmúlt néhány évben azt tapasztaltuk, hogy az Egyesült Államok és Európa, valamint az ázsiai térség között nagyobb a közeledés, mint az elmúlt három évtized folyamán, abban a tekintetben, hogy hogyan tudunk hatékonyan megfelelni korunk kihívásainak” – jelentette ki.
https://twitter.com/AtlanticCouncil/status/1643234235099086853?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1643234235099086853%7Ctwgr%5Efde75c3ea6ad07e3a6568d97b715d7b86d066cda%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fmagyarnemzet.hu%2Fkulfold%2F2023%2F04%2Ffinnorszag-hivatalosan-is-a-nato-tagja-lett
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a globális biztonság fenntartása végett a NATO erősítené kapcsolatait az ázsiai, csendes-óceáni térségbeli partnereivel is. „Egy olyan világban, ahol Oroszország és Kína egyre közelebb áll egymáshoz, egyre fontosabbá válik az Ausztráliával, Új-Zélanddal, Japánnal és Dél-Koreával folyó együttműködés” – emelte ki. A főtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy vilniusi csúcstalálkozón várhatóan a NATO-tagállamok vezetői megállapodnak abban, hogy a hazai össztermékük két százalékát a védelemre fordítandó kiadásokra vonatkozóan nem felső, hanem alsó határnak kell tekinteni, és ezt a célt minden tagországnak maradéktalanul teljesítenie kell.
Összeült a NATO–Ukrajna Bizottság
Szintén kedden a NATO–Ukrajna Bizottság is összeült, Stoltenberg az Ukrajnával szembeni agresszióval indokolta az egyeztetés szükségességét. Stoltenberg elmondta: semmi jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére készülne, megerősítette katonai jelenlétét a NATO-tagállamokkal közös határian, továbbá fennáll a lehetősége, hogy katonai erőt kíván alkalmazni szomszédaival szemben.
A NATO-főtitkár végezetül veszélyesnek és meggondolatlannak nevezete az orosz elnök nukleáris retorikáját, és hangsúlyozta, hogy egy atomháborút soha sem lehet megnyerni.
A nukleáris fegyverek lehetséges bevetéséről szóló moszkvai kijelentések miatt pedig megváltozott a biztonsági helyzet, amihez szükséges hozzáigazítani a NATO nukleáris védelmi berendezkedését – jelentette ki a NATO-főtitkár, majd hozzátette: a szövetségnek nem konfliktus kiváltása a célja, hanem annak megelőzése.
NATO-csatlakozást sürget Ukrajna
A NATO-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozása mellett tervezett NATO–Ukrajna Bizottság ülését megelőzően Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arról beszélt, a bizottság ülésének legfontosabb témája Ukrajna NATO-csatlakozásának előmozdítása. A tárcavezető az ülés megtartását rendkívüli fontosságúnak nevezte. Közölte, Finnország NATO-csatlakozása egyértelmű üzenetet hordoz: „nincs jobb megoldás” az észak-atlanti térség biztonságának megerősítésére, mint a bővítés és Ukrajna tagságának előmozdítása.
A legfrissebb hírek itt!
Kifejtette: célja a már felajánlott katonai segítségnyújtás teljesítésének felgyorsítása. Kiemelte: mindenekelőtt fontos a tüzérségi lőszerek, a páncélozott járművek szállítása, valamint a legénység szállítására alkalmas járművek átadása Ukrajna számára. Elengedhetetlen továbbá mindazon eszközök folyamatos biztosítása, amelyekre Ukrajnának szüksége van a sikeres védelemhez – tette hozzá az ukrán külügyminiszter.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hangsúlyozta: az orosz agresszió folytatódik Ukrajnában, ugyanakkor látható, hogy az ukrán fegyveres erők, az ukrán lakosok és az ország vezetésének elszántsága, bátorsága és kitartása miként képes visszaszorítani az orosz előrenyomulást.
Közölte: a NATO–Ukrajna Bizottság ülésén részt vevő miniszterek áttekintik majd, hogy a szövetségesek miként tudják fenntartani és növelni katonai, gazdasági és pénzügyi segítségüket Kijevnek. A főtitkár üdvözölte, hogy egyes tagországok nehézfegyvereket és modern harckocsikat adtak át Ukrajnának. Fontosnak nevezte, hogy a szövetségesek fenntartsák hosszú távú támogatásukat annak érdekében, hogy Ukrajna közelebb kerülhessen az euroatlanti szövetséghez.
Kreml: Más Finnország helyzete
A Finnország ügyében kialakult helyzet természetesen gyökeresen eltér az Ukrajnával fennálló helyzettől, mert először is Finnország sohasem vált Oroszország-ellenessé, és nekünk nem volt vitánk Finnországgal. Ukrajna esetében a helyzet gyökeresen eltér, és potenciálisan sokkal veszélyesebb. Valójában ez váltotta ki a különleges hadművelet és az általa elérendő célok szükségességét
– jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.
Ugyanakkor leszögezte, hogy Finnország belépése a NATO-ba tovább súlyosbítja a helyzetet. – A Kreml úgy véli, hogy ez a helyzet újabb súlyosbodását jelenti. A NATO bővítése a biztonságunk és Oroszország nemzeti érdekeinek megsértése. És ezt mi is így érzékeljük. Arra kényszerít bennünket, hogy ellenintézkedéseket tegyünk a biztonság szavatolása érdekében, mind taktikai, mind stratégiai értelemben – mondta Peszkov.
A legfrissebb hírek itt!
Ezekkel a lépésekkel kapcsolatban nem bocsátkozott részletekbe. Közölte, hogy Oroszország egyelőre figyelmesen szemléli, hogy a szövetség mire használja fel Finnország területét.
A szóvivő szerint a NATO-csatlakozás befolyásolja a kétoldalú kapcsolatok jellegét a szövetség új tagjaival. – A szövetség mégiscsak egy barátságtalan struktúra, és sok tekintetben ellenséges az Oroszországi Föderációval szemben – hangoztatta.
