Az Európai Unió az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett az adócsalás, adókijátszás, adókikerülés kezelésére; 2011-ben kihirdette, majd évről-évre több alkalommal módosította, bővítette a közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelvet
- írja az adozona.hu
Az erőfeszítések ellenére azonban mindig jelennek meg újabb és újabb szabályozásra váró konstrukciók; egy ilyen terület az alternatív fizetési eszközök, például a kriptoeszközök megjelenése és villámgyors elterjedése.
Való igaz, a legtöbb állam – így Magyarország is – már beépítette a jövedelemadózási szabályai közé a kriptoeszközökből származó bevételek adóztatását, az adóhatóságok azonban még így sem rendelkeznek elegendő információval, különösen a határokon átnyúló kriptoügyletekkel kapcsolatban. Mivel ez idáig nem volt szabályozva a kriptoeszköz-befektetésekből származó jövedelemre vonatkozó adatszolgáltatás, fennállt az átláthatóság hiánya és a pénzmosás kockázata, ami mind jelentős elmaradt adóbevételeket jelentett a tagállamok számára. Elérkezett az idő tehát arra, hogy az Európai Unió határozottabban lépjen fel ez ügyben.
A DAC8 Irányelv megalkotását megelőzte egy, az Európai Bizottság által indított nyilvános konzultáció 2021 márciusában. A konzultáció során mélyen beleásták magukat a kripto-világba, és fontos információkat gyűjtöttek össze, többek között az igénybe vett kriptoeszköz-szolgáltatók típusait, azt, hogy az ilyen szolgáltatók hol vannak bejegyezve vagy engedélyezve, a befektetés összegét és a kriptoeszköz-szolgáltató adóügyi illetőségét.
A konzultáció eredményeként végül a Bizottság 2022. december 8-án közzétette irányelvjavaslatát, mely az információcserére és a közigazgatási együttműködésre vonatkozó meglévő rendelkezések módosításán túl kiterjesztené az Irányelv hatályát az adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatók által szolgáltatott információkra vonatkozó automatikus információcserére. A tagállamok szakértői elemezték a javaslatot, és 2023 májusára kialakult a javaslat vélhetően már végleges szövege. A Tanács várhatóan a következő hónapokban hivatalosan is elfogadja a javaslatot.
A javaslat szerint a bevezetést követően adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak minősülne minden olyan kriptoeszköz-szolgáltató és kriptoeszköz-üzemeltető, aki egy vagy több olyan kriptoeszköz-szolgáltatást nyújt, amely lehetővé teszi az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó felhasználók számára, hogy átváltási ügyleteket hajtsanak végre.
Kriptoeszköz-szolgáltatónak minősülne az a jogi személy vagy vállalkozás, amelynek foglalkozása vagy üzleti tevékenysége egy vagy több kriptoeszköz-szolgáltatás szakmai alapon harmadik személyek részére történő nyújtása, és aki valamely tagállamban engedéllyel rendelkezik kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtására.
A javaslat alapján a kriptoeszköz-üzemeltető pedig olyan természetes személy, jogi személy vagy vállalkozás, akinek, illetve amelynek foglalkozása vagy üzleti tevékenysége egy vagy több kriptoeszköz-szolgáltatás harmadik személyek számára üzletszerűen történő nyújtása, de aki nem tartozik a rendelet hatálya alá. Az Irányelv az európai uniós és nem európai uniós kriptoeszköz-üzemeltetők számára is előírná az adatszolgáltatást, amennyiben az ilyen nem európai uniós üzemeltetőknek az Unióban illetőséggel rendelkező, adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó felhasználói vannak.
Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó ügyleteknek minősülnének az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó belföldi és határon átnyúló kriptoeszközöket érintő átváltási ügyletek és átutalások.
Első lépésként a szabályok előírnák az adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatók számára az információk összegyűjtését és ellenőrzését a javaslatban meghatározott átvilágítási eljárásokkal összhangban.
Második lépésként az adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatóknak információkat kellene szolgáltatniuk az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságnak a kriptoeszköz-felhasználókról, vagyis azokról, akik a szolgáltatót használják a kriptoeszközeikkel való kereskedéshez és azok cseréjéhez.
A harmadik lépés arra vonatkozna, hogy annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága, amely megkapta ezeket az információkat az adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatótól, közli a szolgáltatott információkat annak az érintett tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatóságával, ahol az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó kriptoeszköz-felhasználó illetőséggel rendelkezik.
A javaslat további fő célkitűzései a kriptoügyletekre vonatkozó információcsere bevezetésén túl:
♦ a magánszemélyekkel kapcsolatos egyes, határon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokra irányuló, és a nem letéti számlán tartott vagy készpénzre nem váltott osztalékjövedelmekre vonatkozó adóügyi vonatkozású információk cseréjére irányulna;
♦ emellett módosítani kíván meglévő szabályokon is, melyek az adózók adóazonosító számának bejelentésére és közlésére, valamint az Irányelvben szabályozott jelentéstétel elmulasztása miatt a tagállamok által alkalmazandó szankciókra vonatkozik.
A javaslat alapján a tagállamoknak főszabály szerint legkésőbb 2025. december 31-éig kellene elfogadni és kihirdetni azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezeknek a módosításoknak megfeleljenek; az új szabályokat pedig 2026. január 1-jétől kellene alkalmazni.
